Hompoth Hanna-Erika tárlatvezető muzeológus (jobbra) ismerteti meg a közönséggel a Rejtett mintázatok című kiállítást
Fotó: Csíki Székely Múzeum/ Gegő Imre
Több mint 14 ezren tekintették meg eddig a BarabásiLab: Rejtett mintázatok című kiállítást a Csíki Székely Múzeumban. Barabási Albert-László világhírű fizikus májusban nyílt tárlata szeptember 11-ig még látogatható. Hompoth Hanna-Erika, a Csíki Székely Múzeum tárlatvezető muzeológusa a Krónikának elmondta, a tudományt a művészettel összekapcsoló anyag megtekintése nagy élményt nyújt a tárlatvezetés segítségével.
2022. szeptember 03., 13:072022. szeptember 03., 13:07
2022. szeptember 03., 13:082022. szeptember 03., 13:08
Nagy volt és most is nagy az érdeklődés a Csíki Székely Múzeumban látható BarabásiLab: Rejtett mintázatok című kiállítás iránt, a tárlat az eredetileg tervezettnél két héttel tovább, szeptember 11-ig tekinthető meg. Barabási Albert-László csíki származású világhírű fizikus, hálózatkutató kiállítása, amely május elején nyílt meg Csíkszeredában, a hálózatkutatást művészi ábrázolásmódon keresztül mutatja be, mintegy összekapcsolva a tudományt a művészettel.
Génkutatástól a művészetig
Hompoth Hanna-Erika, a Csíki Székely Múzeum tárlatvezető muzeológusa – aki a tárlat megnyitásától kezdve kalauzolja az érdeklődőket a Rejtett mintázatok világában – a Krónika megkeresésére összegezte tapasztalatait.
„Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy már az év elején megbíztak, hogy fogjam össze a tárlatvezetési projektet, nekem jutott az adminisztratív rész, és a fordítás is. Így volt időm dokumentálódni ebben a szövevényes témában” – mondta el Hompoth Hanna-Erika.
„Humán végzettségűként nem volt annyira könnyű beleásnom magamat, de segített, hogy le kellett fordítanom az angol szövegeket magyarra és románra, ehhez legalább 500 cikket el kellett olvasnom. Eléggé izgultam, hogy hogy fogok beszélni erről a témáról a közönségnek, de mára már összeállt. Lenyűgöz engem a tárlat, és minél több embernek szeretném bemutatni. Bár májustól naponta beszéltem a kiállításról, de még mindig ugyanazzal a lelkesedéssel teszem” – fejtette ki a muzeológus.
Hompoth Hanna-Erika azt is elmondta, eddig több mint 14 ezren tekintették meg a kiállítást, különböző korosztályok, csoportok látogatták a rejtett mintázatokat. „Eljöttek nyugdíjas kirándulók, a Határtalanul programban részt vevő diákok, tanárok, táborozók, munkaközösségek csapatépítő rendezvényként élték meg a tárlatlátogatást – végül is a csapatépítés ugyanaz, mint a hálózatok építése ” – tette hozzá a muzeológus.
Kérdésünkre, hogy milyen a kiállítás fogadtatása, Hompoth Hanna-Erika kifejtette, ha a látogató tárlatvezetés nélkül tekinti meg a mintázatokat, nem jelent akkora élményt, mint ha magyarázatot is kap hozzá.
„Bár van szöveges anyag nagy pannókon, de nehézkesebb így megközelíteni a tárlat anyagát. A tárlatvezetés fontos, azt a célt szolgálja, hogy betekinthessen a látogató mindenik vizualizáció mögé. Mindenik ábrának megvan ugyanis a külön története, és lenyűgöző, emberközeli dolgok rejlenek mögötte. Az a tapasztalatom, hogy aki részt vett a tárlatvezetésen, az nagy élménnyel távozott” – ecsetelte a muzeológus.
Hozzátette, a Rejtett mintázatok bárki számára érdekes lehet, például Székelyudvarhelyről a Tamási Áron iskolából 100 kisdiákot hoztak el a tanítónők, és a kicsik számára is érdekfeszítőnek bizonyult az anyag. A muzeológus arra is felhívta a figyelmet, szeptember 11-ig hétköznapokon ingyenes tárlatvezetést tartanak, hétvégénként is lehet igényelni a tárlatvezetést úgy, hogy a múzeum honlapján feltüntetett telefonszámon be lehet jelentkezni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!