
Boris Kálnoky székely apa és sziléziai német anya gyermekeként 1961-ben Németországban látta meg a napvilágot, jelenleg Magyarországon él
Fotó: Boris Kálnoky/Facebook
Őseim földje – A Kálnoky család története címmel jelenik meg magyar nyelven a háromszéki gyökerekkel rendelkező gróf Boris Kálnoky Magyarországon élő újságíró kötete, amelyet Budapesten mutatnak be június 10-én a Vigadó téri színpadon 16 órától.
2023. június 02., 14:462023. június 02., 14:46
2023. június 02., 14:512023. június 02., 14:51
A kötet az MCC Press Kft. kiadó gondozásában lát napvilágot. Amint a gróf a közösségi oldalon közzétett bejegyzésében fogalmaz, „végre magyarok is olvashatják, miket írtam a magyarokról”. „Egy nyári napon a fürdőkádban ültem, s álmodoztam: milyen jó lenne, ha egyszer könyvet írhatnék a családom történetéről, és azon keresztül Közép-Európa történelméről…a tatárjárástól kezdve. Két órával később csengett a telefon, egy nagy német könyvkiadó volt az. Nem szeretnék-e könyvet írni a családomról? – érdeklődtek. Ez 2007-ben történt, még Isztambulban éltem.
Most jelenik meg e könyv magyar fordítása. Persze frissítettem, átírtam sok mindent. Nem történész-munka ez, hanem egy személyes útkeresés. Majdnem úgy hat, mint egy regény, csakhogy ez mégis igaz történet” – fogalmaz bejegyzésében gróf Boris Kálnoky. Azt írja, a kötetbemutatóról, hogy már most tudja, hogy ez élete egyik legboldogabb napja lesz.
A háromszéki, kőröspataki gyökerű nemesi família, a Kálnokyak históriája végigkíséri a letűnt századok erdélyi, illetve osztrák-magyar történelmét
Fotó: Boris Kálnoky/Facebook
„Az ember néha belép egy kapun, és nem is sejti, hogy mindent maga mögött hagy; kifelé már csak egy új világba vezet az út" – írja könyve elején a szerző. Amint a kötet ismertetője fogalmaz, pontosan így történt ez az ő esetében is,
A háromszéki, kőröspataki gyökerű nemesi família, a Kálnokyak históriája végigkíséri a letűnt századok erdélyi, illetve osztrák-magyar történelmét. Ha a család tagjai nem tartoztak is mindig az események fő formálói közé, katonaként, politikusként többnyire ott voltak hazánk múltjának főbb fordulópontjainál, háborúinál.
Múltjuk azonban búvópatakként tovább kísérte őket, erdélyi látogatásakor pedig maga a szerző is rácsodálkozott ősei gazdag örökségére. Ezért döntött úgy: a múltnak kútjába leereszkedve fölfedezi családja sokfelé ágazó történetét, hogy ezáltal jobban megérthesse magát, saját útját, génjeiben tovább élő örökségét is.
Boris Kálnoky székely apa és sziléziai német anya gyermekeként 1961-ben Németországban látta meg a napvilágot. Gyermekkorát négy különböző országban töltötte, végül 1986-ban Hamburgban elvégezte a politológia szakot, és csatlakozott a Die Welt szerkesztőségéhez.
2004-től törökországi és közel-keleti tudósítóként folytatta karrierjét, ám 2013-ban visszatért Magyarországra. 2015-től újra szabadúszó, több német nyelvű orgánum számára tudósít a helyi eseményekről. Oktatóként ő vezeti a Mathias Corvinus Collegium médiaiskoláját.

A szociáldemokrata Olaf Scholz erős, kormányzóképes vezetőként próbál mutatkozni, de nem biztos, hogy valós a kép, ráadásul a hárompárti koalícióban kisebb mozgástere lesz, mint Angela Merkelnek volt – mondta a Krónikának Boris Kalnoky.

A magyarokhoz akartam tartozni – így fogalmazta meg röviden, miért döntött úgy, hogy Németországból Magyarországra költözik Boris Kálnoky, magyar származású német külpolitikai újságíró.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
szóljon hozzá!