Hirdetés

Legyen a színház a város kulturális központja – Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója terveiről

Horváth Hunor

A sepsiszentgyörgyi születésű Horváth Hunor rendező korábban Németországban és Nagyszebenben tevékenykedett, jelenleg a temesvári társulatot vezeti

Fotó: Beliczay László/Csiky Gergely Állami Magyar Színház

Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat. A sepsiszentgyörgyi születésű, hosszú ideig Németországban, majd Nagyszebenben dolgozó rendező a Krónika megkeresésére elmondta, a fiatalos, modern látásmódot képviselő színházban hisz, ez irányba terelné a temesvári magyar társulatot is. Arról is beszélt, hogy meglátása szerint a nemzeti öntudatra hídként kell tekinteni, egy esélyre, amely a sokféleségnek adhat hangot, teret. Horváth Hunor azt is elárulta, mely rendezők dolgoznak a jövőben a tervek szerint a temesvári magyar társulattal.

Kiss Judit

2025. július 14., 08:002025. július 14., 08:00

– Május végén nevezték ki a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar színház élére ideiglenes igazgatóként. Mit jelent az Ön számára ennek a tisztségnek a betöltése? Az azóta eltelt időszak alatt hogyan körvonalazódnak a tervei, a társulat közeljövője?

– Örvendek, hogy lehetőségem volt bekapcsolódni Temesvár életébe, színházi alkotóként most először dolgozhatok magyar nyelven, eddig ugyanis úgy alakult az életem, hogy német és román környezetben tevékenykedtem. 39 éves koromra végre úgy hozta az élet, hogy anyanyelvemen is dolgozhatok. Temesvár vonzó város volt számomra, és ennek magánéleti vonatkozása is van.

Hirdetés
Idézet
Hatalmas kihívás az itteni társulattal dolgozni, hiszen remek művészi csapatról van szó. A fiatalos, modern látásmódot képviselő színházban hiszek,

ez irányba terelném a temesvári magyar társulatot is – ugyanerre törekedtem Nagyszebenben, ahol a Radu Stanca Nemzeti Színház német társulatát vezettem, és ahol rendezőként is dolgoztam: a klasszikus művek kortárs interpretálását tartottam szem előtt, azt, hogy a nézőt személyesen, érzelmi, egzisztenciális és intellektuális módon érintse meg egy-egy előadás.

Horváth Hunor Galéria

Izgalmas produkciókra számíthat a tervek szerint a jövőben a temesvári magyar színház közönsége

Fotó: Beliczay László/Csiky Gergely Állami Magyar Színház

– Székelyföldi születésű, de sokat dolgozott Németországban, majd Nagyszebenben a német tagozattal. Miként történt a temesvári társulathoz való kinevezése?

– Szebenben 2019-től öt éven át vezettem a német társulatot. Idén megkeresett a temesvári polgármester, és felkért igazgatónak – közben a magánéletem is úgy alakult, hogy kötődöm Temesvárhoz. Nagy energiákat szabadít fel az emberben, ha a szakmai és személyes motivációja egyazon helyszínhez kötődik.

Horváth Hunor Galéria

Foltányi Edina a Chicago című musical főszereplője

Fotó: Beliczay László/Csiky Gergely Állami Magyar Színház

– Rendezőként és színházmenedzsment tekintetében is van tapasztalata, amelyet részint Szebenben, de korábban Németországban szerzett. Miként lehet összefoglalni eddigi szakmai pályáját?

– Németországban és Svájcban részesültem rendezői és színházmenedzsment képzésben, majd társvezetője lettem a passaui Athanor Akademie-nek, ahol David Esriggel, a románajkú, zsidó származású rendezővel dolgoztam; ő a román avantgárd színház úttörője, aki az 1960-as években erőteljesen hatott a román színházi formanyelv megújítására. Romániából emigrált, színházvezetőként Németországban kapott először lehetőséget, aztán később egyesületet hozott létre, amely színészképzéssel foglalkozott – megalakította az Athanor Akademie-t, ahol rengeteg román ajkú, német, szász származású művész oktatott, de például a magyar Stieff Magda kolozsvári színésznő is jelen volt az oktatók között, egyébként tanárom volt.

Idézet
A rendezői oklevél megszerzése utána Svájcban mesteriztem, ahol a performatív kortárs színházi formákkal foglalkoztam, előadói szakon végeztem. Öt évet tanultam Svájcban, majd Esrig meghívott a Passauba költözött Athanor Akademie élére,

hogy kultúrmenedzsment-tanulmányaimat kamatoztassam – a közösségi média világában Esrig nem találta az utat a fiatalság felé, hanyatlóban volt az egyetem adminisztratív szempontból is. 2015-től 2019-ig menedzserként és tanszékvezetőként vezettem az Athanor Akademie-t, marketinggel, újraszervezéssel sikerült a tizenhárom főnyi diáklétszámot 60 főre feltornászni.

Horváth Hunor Galéria

Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója több tekintetben is korszerűsítené a színházat

Fotó: Beliczay László/Csiky Gergely Állami Magyar Színház

– Visszatérve a temesvári társulatra, hogyan körvonalazódnak az első konkrét tervei?

– A társulatnak van művészi, adminisztratív, infrastrukturális és kommunikációs vonala, úgy látom, mind a négyen kell újítani. Az adminisztrációban új szervezeti felépítést szeretnék, új belső rendszabályzatot, a marketing, a közönségszolgálat, az online kommunikáció tekintetében is igazodni kell a jelen elvárásaihoz, kihívásaihoz – ebben a városvezetés támogat. Szeretném a társulatot nagyobb kihívások elé állítani, tapasztalt, jó nevű rendezőket szeretnék hívni, már többel egyeztettem.

Idézet
A temesvári magyar színház előnye, hogy saját kisebb előadótérrel, stúdióval rendelkezik, a nagyszínpadon viszont osztozik a német színházzal. Azt szeretném, ha a stúdióban bátrabb, kísérletezőbb, kevesebb erőforrást igénylő, akár kudarcot kockáztató produkciók születnének, elsősorban fiatal rendezőknek adnék esélyt,

hogy a társulat fiatal színészeivel dolgozzanak. Ősszel Ödön von Horváth darabja, a Kasimir és Karoline kerül színpadra elsőként, az Osztrák–Magyar Monarchia írójának darabja jól tükrözi a jelenünket: egy szerelem próbál lángra kapni, de elfojtja a politikai egymásnak-feszülés. Bár adminisztráció szempontjából nem különíthető el, de létezik egy bábtagozatunk is hat színésszel, ők jövőre gyerekelőadásokon dolgozhatnak, a következő évad első bábelőadása a Hurkabárka című produkció lesz, amelyet Rumi László rendez – amolyan tárgyanimáció ez a kisebb gyerekeknek. Én nagytermi előadást tervezek rendezni: Örkény Tóték című tragikomédiáját állítom színpadra – ez a produkció a szétszakadás témájára összpontosít, hiszen társadalmunkat családi, közösségi és minden más téren a szétszakadás jellemzi, ezt megtapasztalhattuk az idei választások kapcsán is – ezt a témát szeretném körüljárni színházi perspektívából. Amennyiben sikerül majd az ideiglenes időszak után, várhatóan januárban kiírandó versenyvizsgát megnyerni, és elfoglalni a címzetes igazgatói állást, akkor a továbbiakban is azt szeretném, hogy a színház a jelen kor kérdésfelvetéseire próbáljon válaszokat találni.

Horváth Hunor Galéria

Az egykori Ferenc József Színház épülete ma négy különböző kulturális intézménynek ad otthont Temesváron

Fotó: Beliczay László/Csiky Gergely Állami Magyar Színház

– Visszatérve az indulásához: sepsiszentgyörgyi születésű, onnan került Németországba még gyerekként, de aztán sokszor visszatért a Székelyföldre. Mennyiben határozta meg a szentgyörgyi színházi szellemiség alkotói attitűdjét, mentalitását?

– Sepsiszentgyörgyön születtem 1986-ban, a szüleim 1989-ben, mint sokan mások, Ausztriába menekültek. Aztán 1996-ban hazatértünk, tehát az általános iskolát és a középiskolát is Sepsiszentgyörgyön végeztem.

Idézet
A Bocsárdi László által vezetett színházon nevelkedtem, gyakorlatilag a színházban nőttem fel.

Az Osonó színházműhely tagja voltam – még a Salamon András tanár úr vezetése idején, ő generációkkal szerettette meg a színházat, de emellett a fegyelmet, szervezettséget, tiszteletet. A Bocsárdi-féle színház szellemisége indított el az egzisztenciális, kereső színház irányában. Kísérletező, modern, kortárs színház volt az, amit élő, igaz színházként éltem meg, azóta is követem az előadásait.

Horváth Hunor Galéria

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház társulata a Chicago próbáján

Fotó: Beliczay László/Csiky Gergely Állami Magyar Színház

– Hogyan látja, ez a sepsiszentgyörgyi szellemi neveltetés meghatározza a színházhoz való viszonyát intézményvezetőként is a továbbiakban?

– A sepsiszentgyörgyi szellemiséghez hozzátartozott, hogy a színház jelentette a város kulturális központját, számomra az volt az élet, színházi emberek között mozogtunk, kocsmáztunk, éltünk. De más kulturális események szervezésében is részt vettem, kísérleti jellegű kezdeményezések sorának világába láttam bele, mint például a PulzArt.

Horváth Hunor Galéria

Ebben az épületben működik a temesvári magyar társulat is,

Fotó: Beliczay László/Csiky Gergely Állami Magyar Színház

– Az, hogy egy város kulturális központja a színház, vajon részben megvalósítható-e Temesváron, az ottani közönség mennyire tekinti központi jelentőségűnek a színházat, illetőleg mennyire tehető azzá?

– Abban hiszek, hogy a színháznak mindenképpen a kulturális élet középpontjában kell állnia. Ez Temesváron kicsit érdekesebb, itt nagyobb a kihívás, hiszen több színház működik, társadalmilag és valószínűleg történelmileg is itt a kereskedelem és az ipar fejlettebb volt, ez állt a középpontban.

Idézet
Ez a mentalitás tükröződik az architektúrában is, nem mindennapi, hogy az egykori Ferenc József Színház épülete ma négy különböző kulturális intézménynek ad otthont.

De az az érzésem – bár még nem ismerem mélységében ezt a közeget –, hogy itt kevésbé áll a közélet középpontjában a kultúra, mint Kolozsvár vagy Sepsiszentgyörgy esetében. De ez nem jelenti azt, hogy lehetetlen változtatni.

Horváth Hunor Galéria

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház közönsége

Fotó: Beliczay László/Csiky Gergely Állami Magyar Színház

– Immár közhely, hogy lehet-e, kell-e versenyeznie a színháznak a nézők figyelméért a digitális világgal, a mozgóképpel, ami úgymond a zsebünkben van…

– Igen, de ez egyben a színház esélye is. Amikor a német tagozatot átvettem Szebenben, voltak bemutatóink, amelyre mindössze 20-30 néző ült be. És nemrég, amikor Jon Fosse Tél című művéből rendeztem előadást, 560 ember volt kíváncsi a bemutatóra, ebből 300 fiatal.

Idézet
Azt hiszem, hogy kisebbségi színházként kicsit másképp kell gondolkozni, a nemzeti öntudatra hídként kell tekinteni, egy esélyre, amely a sokféleségnek adhat hangot, teret. Magyar szemszögből nézve a világra, és a világ felől önmagunkra,

fontos, hogy szerzőinket, íróinkat, a kultúránk képviselőit lefordítsuk, megmutassuk a más nemzetiségűeknek, érdekessé tegyük, promováljuk – így a temesvári interkulturalitás esélyt jelent számunkra is.

Horváth Hunor Galéria

A Béres László által Temesváron rendezett Chicago próbája

Fotó: Beliczay László/Csiky Gergely Állami Magyar Színház

– Volt már szó arról, hogy elsőként Örkény István Tóték című művét fogja rendezni a társulattal, akkor ez az előadás épp az említett koncepcióba illeszkedik, ugye?

– Igen. És egyébként is, a mai világot kevés darab tükrözi jobban, mint a Tóték. Mindezt el fogom vinni kicsit modernebb, elvontabb irányba, próbálom mai kontextusba helyezni, mert úgy gondolom, hogy rendezőként épp ez a dolgunk. Egyébként jó pár olyan rendezővel egyeztettem már, akik a tervek szerint nálunk fognak rendezni:

Idézet
Bocsárdi László, Botos Bálint, Alexandru Dabija, Radu Afrim, de egyeztettem már Magyarországról ifj. Vidnyánszky Attilával, Hegymegi Mátéval, Bodó Viktorral is.

Tehát azt a stratégiát, amit Szebenben alkalmaztam, itt is folytatom, egy kicsit persze az itteni valósághoz igazítva. Mivel mellettünk működik német és román társulat is, olyasmit kell csinálnunk, ami alternatívát kínál.

– Májusban az UNITER-gálán elismerést vett át: Adrian Sitaru kapta az Ön által rendezett előadás vizuális, filmes anyagáért a díjat, amelyet Ön vett át társalkotóként – a Vérnász című előadást a szebeni német társulattal vitte színre. Ez az elismerés is igazolja, hogy fontosnak tartja a színház és mozgókép kapcsolatát…

– Adrian Sitaru készítette a videókoncepciót, de úgy vélte, hogy a díj nekem jár, mert ő az elképzelésem kivitelezője volt – de hát a színházban tulajdonképpen minden közös, csapatmunka. A Vérnász című előadás jól sikerült, sok szakmabeli dicséri. A mozgóképes tartalom nagyon jól tükrözi az erdélyi eklektikus világot, a régi és új közötti feszültséget. A történetben a menyasszony elrablása miatt a vőlegény és az udvarló is meghal,

Idézet
az előadásban pedig három videóanyag fut – nemcsak a két férfi, hanem a halál szemszögéből is követik a nézők az eseményeket, a halál az első pillanattól, már az öltözőből követi a két színészt,

látjuk, ahogy bent vannak a színpadon, majd kint, ahogyan éppen öltöznek, vagy éppen az ügyelővel vannak – mintha „kiszemelte volna” a szereplőket, akik nem tudnak menekülni... Ezt az ötletet értékelte a zsűri.

– A temesvári társulat összetételében körvonalazódnak-e változások?

– Valószínűleg igen, egyes munkatársak elmennek – általában a vezetőváltások idején átrendeződik a csapat –, helyükre ki fogunk írni versenyvizsgát. De ez nem is baj, az élet így működik, a komfortzónából ki kell lépni, mert a csere mindig új szemléletet hoz, másképp láttat dolgokat.

Horváth Hunor Galéria

A győri születésű Foltányi Edina alakítja a Chicago című musicalben a főszereplőt, Roxie-t

Fotó: Beliczay László/Csiky Gergely Állami Magyar Színház

korábban írtuk

Horváth Hunort nevezték ki a temesvári színház élére, miután az eddigi vezetéssel kapcsolatban hiányosságok merültek fel
Horváth Hunort nevezték ki a temesvári színház élére, miután az eddigi vezetéssel kapcsolatban hiányosságok merültek fel

Hunor Horváth rendezőt nevezték ki a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház ideiglenes igazgatójává.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 15., szerda

Kivizsgáltatnák a színházi kritikusok az erdélyi származású alkotónak kifizetett összegeket – Egymilliárdot már visszaszerzett a kormány

A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.

Kivizsgáltatnák a színházi kritikusok az erdélyi származású alkotónak kifizetett összegeket – Egymilliárdot már visszaszerzett a kormány
Hirdetés
2026. július 14., kedd

Legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió

Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.

Legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió
2026. július 09., csütörtök

Szatmárnémetitől Temesvárig, a Zsil völgyétől Zaboláig viszi a filmeket a TIFF-karaván

Tizenhetedik alkalommal indul országjáró körútra a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) Unlimited karavánja, amely július és szeptember között szabadtéri vetítésekkel várja a közönséget Románia több városában.

Szatmárnémetitől Temesvárig, a Zsil völgyétől Zaboláig viszi a filmeket a TIFF-karaván
2026. július 07., kedd

Száz év után újra Marosvécsre hív a Helikon, jubileumi írótalálkozót tartanak a Kemény-kastélyban

A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.

Száz év után újra Marosvécsre hív a Helikon, jubileumi írótalálkozót tartanak a Kemény-kastélyban
Hirdetés
2026. július 04., szombat

Szatmárnémeti fődíjjal, erdélyi díjesővel zárult a kisvárdai fesztivál

Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.

Szatmárnémeti fődíjjal, erdélyi díjesővel zárult a kisvárdai fesztivál
2026. július 04., szombat

Visky András regénye rangos német irodalmi díjat kapott

Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.

Visky András regénye rangos német irodalmi díjat kapott
2026. július 03., péntek

Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta a Magyar Művészeti Akadémia érdeklődését

Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.

Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta a Magyar Művészeti Akadémia érdeklődését
Hirdetés
2026. július 02., csütörtök

Hatalmi hierarchiákat övező hallgatás – A színházi évad utolsó premierje Temesváron

Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.

Hatalmi hierarchiákat övező hallgatás – A színházi évad utolsó premierje Temesváron
2026. július 01., szerda

Ákos betegség miatt lemondja nyári koncertjeit, erdélyi fellépése is lett volna

Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.

Ákos betegség miatt lemondja nyári koncertjeit, erdélyi fellépése is lett volna
2026. június 27., szombat

Svédországról ír, Kelet-Európában értik igazán – Karin Smirnoff írónő volt a kolozsvári könyvünnep nemzetközi díszvendége

Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.

Svédországról ír, Kelet-Európában értik igazán – Karin Smirnoff írónő volt a kolozsvári könyvünnep nemzetközi díszvendége
Hirdetés
Hirdetés