Hirdetés

Legyen a színház a város kulturális központja – Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója terveiről

Horváth Hunor

A sepsiszentgyörgyi születésű Horváth Hunor rendező korábban Németországban és Nagyszebenben tevékenykedett, jelenleg a temesvári társulatot vezeti

Fotó: Beliczay László/Csiky Gergely Állami Magyar Színház

Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat. A sepsiszentgyörgyi születésű, hosszú ideig Németországban, majd Nagyszebenben dolgozó rendező a Krónika megkeresésére elmondta, a fiatalos, modern látásmódot képviselő színházban hisz, ez irányba terelné a temesvári magyar társulatot is. Arról is beszélt, hogy meglátása szerint a nemzeti öntudatra hídként kell tekinteni, egy esélyre, amely a sokféleségnek adhat hangot, teret. Horváth Hunor azt is elárulta, mely rendezők dolgoznak a jövőben a tervek szerint a temesvári magyar társulattal.

Kiss Judit

2025. július 14., 08:002025. július 14., 08:00

– Május végén nevezték ki a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar színház élére ideiglenes igazgatóként. Mit jelent az Ön számára ennek a tisztségnek a betöltése? Az azóta eltelt időszak alatt hogyan körvonalazódnak a tervei, a társulat közeljövője?

– Örvendek, hogy lehetőségem volt bekapcsolódni Temesvár életébe, színházi alkotóként most először dolgozhatok magyar nyelven, eddig ugyanis úgy alakult az életem, hogy német és román környezetben tevékenykedtem. 39 éves koromra végre úgy hozta az élet, hogy anyanyelvemen is dolgozhatok. Temesvár vonzó város volt számomra, és ennek magánéleti vonatkozása is van.

Idézet
Hatalmas kihívás az itteni társulattal dolgozni, hiszen remek művészi csapatról van szó. A fiatalos, modern látásmódot képviselő színházban hiszek,

ez irányba terelném a temesvári magyar társulatot is – ugyanerre törekedtem Nagyszebenben, ahol a Radu Stanca Nemzeti Színház német társulatát vezettem, és ahol rendezőként is dolgoztam: a klasszikus művek kortárs interpretálását tartottam szem előtt, azt, hogy a nézőt személyesen, érzelmi, egzisztenciális és intellektuális módon érintse meg egy-egy előadás.

Hirdetés
Horváth Hunor Galéria

Izgalmas produkciókra számíthat a tervek szerint a jövőben a temesvári magyar színház közönsége

Fotó: Beliczay László/Csiky Gergely Állami Magyar Színház

– Székelyföldi születésű, de sokat dolgozott Németországban, majd Nagyszebenben a német tagozattal. Miként történt a temesvári társulathoz való kinevezése?

– Szebenben 2019-től öt éven át vezettem a német társulatot. Idén megkeresett a temesvári polgármester, és felkért igazgatónak – közben a magánéletem is úgy alakult, hogy kötődöm Temesvárhoz. Nagy energiákat szabadít fel az emberben, ha a szakmai és személyes motivációja egyazon helyszínhez kötődik.

Horváth Hunor Galéria

Foltányi Edina a Chicago című musical főszereplője

Fotó: Beliczay László/Csiky Gergely Állami Magyar Színház

– Rendezőként és színházmenedzsment tekintetében is van tapasztalata, amelyet részint Szebenben, de korábban Németországban szerzett. Miként lehet összefoglalni eddigi szakmai pályáját?

– Németországban és Svájcban részesültem rendezői és színházmenedzsment képzésben, majd társvezetője lettem a passaui Athanor Akademie-nek, ahol David Esriggel, a románajkú, zsidó származású rendezővel dolgoztam; ő a román avantgárd színház úttörője, aki az 1960-as években erőteljesen hatott a román színházi formanyelv megújítására. Romániából emigrált, színházvezetőként Németországban kapott először lehetőséget, aztán később egyesületet hozott létre, amely színészképzéssel foglalkozott – megalakította az Athanor Akademie-t, ahol rengeteg román ajkú, német, szász származású művész oktatott, de például a magyar Stieff Magda kolozsvári színésznő is jelen volt az oktatók között, egyébként tanárom volt.

Idézet
A rendezői oklevél megszerzése utána Svájcban mesteriztem, ahol a performatív kortárs színházi formákkal foglalkoztam, előadói szakon végeztem. Öt évet tanultam Svájcban, majd Esrig meghívott a Passauba költözött Athanor Akademie élére,

hogy kultúrmenedzsment-tanulmányaimat kamatoztassam – a közösségi média világában Esrig nem találta az utat a fiatalság felé, hanyatlóban volt az egyetem adminisztratív szempontból is. 2015-től 2019-ig menedzserként és tanszékvezetőként vezettem az Athanor Akademie-t, marketinggel, újraszervezéssel sikerült a tizenhárom főnyi diáklétszámot 60 főre feltornászni.

Horváth Hunor Galéria

Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója több tekintetben is korszerűsítené a színházat

Fotó: Beliczay László/Csiky Gergely Állami Magyar Színház

– Visszatérve a temesvári társulatra, hogyan körvonalazódnak az első konkrét tervei?

– A társulatnak van művészi, adminisztratív, infrastrukturális és kommunikációs vonala, úgy látom, mind a négyen kell újítani. Az adminisztrációban új szervezeti felépítést szeretnék, új belső rendszabályzatot, a marketing, a közönségszolgálat, az online kommunikáció tekintetében is igazodni kell a jelen elvárásaihoz, kihívásaihoz – ebben a városvezetés támogat. Szeretném a társulatot nagyobb kihívások elé állítani, tapasztalt, jó nevű rendezőket szeretnék hívni, már többel egyeztettem.

Idézet
A temesvári magyar színház előnye, hogy saját kisebb előadótérrel, stúdióval rendelkezik, a nagyszínpadon viszont osztozik a német színházzal. Azt szeretném, ha a stúdióban bátrabb, kísérletezőbb, kevesebb erőforrást igénylő, akár kudarcot kockáztató produkciók születnének, elsősorban fiatal rendezőknek adnék esélyt,

hogy a társulat fiatal színészeivel dolgozzanak. Ősszel Ödön von Horváth darabja, a Kasimir és Karoline kerül színpadra elsőként, az Osztrák–Magyar Monarchia írójának darabja jól tükrözi a jelenünket: egy szerelem próbál lángra kapni, de elfojtja a politikai egymásnak-feszülés. Bár adminisztráció szempontjából nem különíthető el, de létezik egy bábtagozatunk is hat színésszel, ők jövőre gyerekelőadásokon dolgozhatnak, a következő évad első bábelőadása a Hurkabárka című produkció lesz, amelyet Rumi László rendez – amolyan tárgyanimáció ez a kisebb gyerekeknek. Én nagytermi előadást tervezek rendezni: Örkény Tóték című tragikomédiáját állítom színpadra – ez a produkció a szétszakadás témájára összpontosít, hiszen társadalmunkat családi, közösségi és minden más téren a szétszakadás jellemzi, ezt megtapasztalhattuk az idei választások kapcsán is – ezt a témát szeretném körüljárni színházi perspektívából. Amennyiben sikerül majd az ideiglenes időszak után, várhatóan januárban kiírandó versenyvizsgát megnyerni, és elfoglalni a címzetes igazgatói állást, akkor a továbbiakban is azt szeretném, hogy a színház a jelen kor kérdésfelvetéseire próbáljon válaszokat találni.

Horváth Hunor Galéria

Az egykori Ferenc József Színház épülete ma négy különböző kulturális intézménynek ad otthont Temesváron

Fotó: Beliczay László/Csiky Gergely Állami Magyar Színház

– Visszatérve az indulásához: sepsiszentgyörgyi születésű, onnan került Németországba még gyerekként, de aztán sokszor visszatért a Székelyföldre. Mennyiben határozta meg a szentgyörgyi színházi szellemiség alkotói attitűdjét, mentalitását?

– Sepsiszentgyörgyön születtem 1986-ban, a szüleim 1989-ben, mint sokan mások, Ausztriába menekültek. Aztán 1996-ban hazatértünk, tehát az általános iskolát és a középiskolát is Sepsiszentgyörgyön végeztem.

Idézet
A Bocsárdi László által vezetett színházon nevelkedtem, gyakorlatilag a színházban nőttem fel.

Az Osonó színházműhely tagja voltam – még a Salamon András tanár úr vezetése idején, ő generációkkal szerettette meg a színházat, de emellett a fegyelmet, szervezettséget, tiszteletet. A Bocsárdi-féle színház szellemisége indított el az egzisztenciális, kereső színház irányában. Kísérletező, modern, kortárs színház volt az, amit élő, igaz színházként éltem meg, azóta is követem az előadásait.

Horváth Hunor Galéria

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház társulata a Chicago próbáján

Fotó: Beliczay László/Csiky Gergely Állami Magyar Színház

– Hogyan látja, ez a sepsiszentgyörgyi szellemi neveltetés meghatározza a színházhoz való viszonyát intézményvezetőként is a továbbiakban?

– A sepsiszentgyörgyi szellemiséghez hozzátartozott, hogy a színház jelentette a város kulturális központját, számomra az volt az élet, színházi emberek között mozogtunk, kocsmáztunk, éltünk. De más kulturális események szervezésében is részt vettem, kísérleti jellegű kezdeményezések sorának világába láttam bele, mint például a PulzArt.

Horváth Hunor Galéria

Ebben az épületben működik a temesvári magyar társulat is,

Fotó: Beliczay László/Csiky Gergely Állami Magyar Színház

– Az, hogy egy város kulturális központja a színház, vajon részben megvalósítható-e Temesváron, az ottani közönség mennyire tekinti központi jelentőségűnek a színházat, illetőleg mennyire tehető azzá?

– Abban hiszek, hogy a színháznak mindenképpen a kulturális élet középpontjában kell állnia. Ez Temesváron kicsit érdekesebb, itt nagyobb a kihívás, hiszen több színház működik, társadalmilag és valószínűleg történelmileg is itt a kereskedelem és az ipar fejlettebb volt, ez állt a középpontban.

Idézet
Ez a mentalitás tükröződik az architektúrában is, nem mindennapi, hogy az egykori Ferenc József Színház épülete ma négy különböző kulturális intézménynek ad otthont.

De az az érzésem – bár még nem ismerem mélységében ezt a közeget –, hogy itt kevésbé áll a közélet középpontjában a kultúra, mint Kolozsvár vagy Sepsiszentgyörgy esetében. De ez nem jelenti azt, hogy lehetetlen változtatni.

Horváth Hunor Galéria

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház közönsége

Fotó: Beliczay László/Csiky Gergely Állami Magyar Színház

– Immár közhely, hogy lehet-e, kell-e versenyeznie a színháznak a nézők figyelméért a digitális világgal, a mozgóképpel, ami úgymond a zsebünkben van…

– Igen, de ez egyben a színház esélye is. Amikor a német tagozatot átvettem Szebenben, voltak bemutatóink, amelyre mindössze 20-30 néző ült be. És nemrég, amikor Jon Fosse Tél című művéből rendeztem előadást, 560 ember volt kíváncsi a bemutatóra, ebből 300 fiatal.

Idézet
Azt hiszem, hogy kisebbségi színházként kicsit másképp kell gondolkozni, a nemzeti öntudatra hídként kell tekinteni, egy esélyre, amely a sokféleségnek adhat hangot, teret. Magyar szemszögből nézve a világra, és a világ felől önmagunkra,

fontos, hogy szerzőinket, íróinkat, a kultúránk képviselőit lefordítsuk, megmutassuk a más nemzetiségűeknek, érdekessé tegyük, promováljuk – így a temesvári interkulturalitás esélyt jelent számunkra is.

Horváth Hunor Galéria

A Béres László által Temesváron rendezett Chicago próbája

Fotó: Beliczay László/Csiky Gergely Állami Magyar Színház

– Volt már szó arról, hogy elsőként Örkény István Tóték című művét fogja rendezni a társulattal, akkor ez az előadás épp az említett koncepcióba illeszkedik, ugye?

– Igen. És egyébként is, a mai világot kevés darab tükrözi jobban, mint a Tóték. Mindezt el fogom vinni kicsit modernebb, elvontabb irányba, próbálom mai kontextusba helyezni, mert úgy gondolom, hogy rendezőként épp ez a dolgunk. Egyébként jó pár olyan rendezővel egyeztettem már, akik a tervek szerint nálunk fognak rendezni:

Idézet
Bocsárdi László, Botos Bálint, Alexandru Dabija, Radu Afrim, de egyeztettem már Magyarországról ifj. Vidnyánszky Attilával, Hegymegi Mátéval, Bodó Viktorral is.

Tehát azt a stratégiát, amit Szebenben alkalmaztam, itt is folytatom, egy kicsit persze az itteni valósághoz igazítva. Mivel mellettünk működik német és román társulat is, olyasmit kell csinálnunk, ami alternatívát kínál.

– Májusban az UNITER-gálán elismerést vett át: Adrian Sitaru kapta az Ön által rendezett előadás vizuális, filmes anyagáért a díjat, amelyet Ön vett át társalkotóként – a Vérnász című előadást a szebeni német társulattal vitte színre. Ez az elismerés is igazolja, hogy fontosnak tartja a színház és mozgókép kapcsolatát…

– Adrian Sitaru készítette a videókoncepciót, de úgy vélte, hogy a díj nekem jár, mert ő az elképzelésem kivitelezője volt – de hát a színházban tulajdonképpen minden közös, csapatmunka. A Vérnász című előadás jól sikerült, sok szakmabeli dicséri. A mozgóképes tartalom nagyon jól tükrözi az erdélyi eklektikus világot, a régi és új közötti feszültséget. A történetben a menyasszony elrablása miatt a vőlegény és az udvarló is meghal,

Idézet
az előadásban pedig három videóanyag fut – nemcsak a két férfi, hanem a halál szemszögéből is követik a nézők az eseményeket, a halál az első pillanattól, már az öltözőből követi a két színészt,

látjuk, ahogy bent vannak a színpadon, majd kint, ahogyan éppen öltöznek, vagy éppen az ügyelővel vannak – mintha „kiszemelte volna” a szereplőket, akik nem tudnak menekülni... Ezt az ötletet értékelte a zsűri.

– A temesvári társulat összetételében körvonalazódnak-e változások?

– Valószínűleg igen, egyes munkatársak elmennek – általában a vezetőváltások idején átrendeződik a csapat –, helyükre ki fogunk írni versenyvizsgát. De ez nem is baj, az élet így működik, a komfortzónából ki kell lépni, mert a csere mindig új szemléletet hoz, másképp láttat dolgokat.

Horváth Hunor Galéria

A győri születésű Foltányi Edina alakítja a Chicago című musicalben a főszereplőt, Roxie-t

Fotó: Beliczay László/Csiky Gergely Állami Magyar Színház

korábban írtuk

Horváth Hunort nevezték ki a temesvári színház élére, miután az eddigi vezetéssel kapcsolatban hiányosságok merültek fel
Horváth Hunort nevezték ki a temesvári színház élére, miután az eddigi vezetéssel kapcsolatban hiányosságok merültek fel

Hunor Horváth rendezőt nevezték ki a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház ideiglenes igazgatójává.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 16., péntek

Krasznahorkai László Nobel-díjának hiteles másolatát állították ki Gyulán

Krasznahorkai László, Gyula városának első Nobel-díjas írója egy különleges ajándékkal gazdagította a magyarországi történelmi fürdővárost: Nobel-díjának egy hiteles másolatát adományozta szülővárosának.

Krasznahorkai László Nobel-díjának hiteles másolatát állították ki Gyulán
Hirdetés
2026. január 15., csütörtök

Mi a magyar? Kultúra? – A magyar kultúra napját ünneplik a gyalui várkastélyban

Kortárs költők részvételével tartott panelbeszélgetéssel, koncerttel ünneplik a magyar kultúra napját január 24-én, szombaton Erdélyben, a gyalui várkastélyban – tájékoztatta az MTI-t a rendezvény szervezője, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.

Mi a magyar? Kultúra? – A magyar kultúra napját ünneplik a gyalui várkastélyban
2026. január 14., szerda

Cáfolja a budapesti és a kolozsvári színház a Tompa-rendezéssel kapcsolatos spekulációkat, megszólalt Silviu Purcărete is

A budapesti Nemzeti Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös nyilatkozatot bocsátott ki az előadásról, amelyet Tompa Gábor, a kincses városi teátrum igazgatója állít színpadra a magyar fővárosban, ám a bemutató elmaradt.

Cáfolja a budapesti és a kolozsvári színház a Tompa-rendezéssel kapcsolatos spekulációkat, megszólalt Silviu Purcărete is
2026. január 12., hétfő

Golden Globe-díjátadó: tarolt az Egyik csata a másik után, de Timothée Chalamet legyőzte Leonardo DiCapriót

A Leonardo DiCaprio nevével fémjelzett film, az Egyik csata a másik után című fekete komédia, valamint a Hamnet című dráma vitte el a vasárnap este a kaliforniai Beverly Hillsben megrendezett 83. Golden Globe-díjátadó filmes fődíjait.

Golden Globe-díjátadó: tarolt az Egyik csata a másik után, de Timothée Chalamet legyőzte Leonardo DiCapriót
Hirdetés
2026. január 11., vasárnap

Szentes Zágon kiállításával ünneplik a romániai fotóművészet napját Bukarestben

Szentes Zágon kolozsvári művész GDAŃSK50 Photo Remake Project fotókiállításával ünnepli a romániai fotóművészet napját Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ.

Szentes Zágon kiállításával ünneplik a romániai fotóművészet napját Bukarestben
2026. január 08., csütörtök

Tényfeltáró bizottság vizsgálja az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági kapcsolatait

Szakmai tényfeltáró bizottság alakult az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásainak vizsgálatára – közölte a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány csütörtökön az MTI-vel.

Tényfeltáró bizottság vizsgálja az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági kapcsolatait
2026. január 07., szerda

Néhány hónapra „eltűnik” a magyar királyok koronázási palástja

Különleges biztonsági intézkedések mellett kedden kiemelték a magyar koronázási palástot vitrinjéből a Magyar Nemzeti Múzeumban. A történelmi ereklye az épületen belül ideiglenesen egy másik védett helyet kapott.

Néhány hónapra „eltűnik” a magyar királyok koronázási palástja
Hirdetés
2026. január 06., kedd

Elhunyt Tarr Béla filmrendező

Meghalt Tarr Béla filmrendező kedden – közölte az MTI-vel Fliegauf Bence rendező a család nevében.

Elhunyt Tarr Béla filmrendező
Elhunyt Tarr Béla filmrendező
2026. január 06., kedd

Elhunyt Tarr Béla filmrendező

2026. január 06., kedd

Vízkereszt, a megújulás ünnepe: január 6. a keresztény liturgiában és a néphitben

Január 6. a keresztény liturgiában Vízkereszt vagy a Háromkirályok ünnepe, a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdete is egyben. A katolikus egyházban a pap megszenteli a vizet, e naphoz számos népszokás is kötődik.

Vízkereszt, a megújulás ünnepe: január 6. a keresztény liturgiában és a néphitben
2026. január 05., hétfő

Koncertmustra 2026: a rock és a klasszikusok kedvelői örülhetnek a leginkább

A 2026-os év már most körvonalazódik a közép-kelet-európai koncertnaptárban, és bár Erdély továbbra sem számít turnéközpontnak, idén Kolozsvárra is érkeznek komoly nevek.

Koncertmustra 2026: a rock és a klasszikusok kedvelői örülhetnek a leginkább
Hirdetés
Hirdetés