A sepsiszentgyörgyi születésű Horváth Hunor rendező korábban Németországban és Nagyszebenben tevékenykedett, jelenleg a temesvári társulatot vezeti
Fotó: Beliczay László/Csiky Gergely Állami Magyar Színház
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat. A sepsiszentgyörgyi születésű, hosszú ideig Németországban, majd Nagyszebenben dolgozó rendező a Krónika megkeresésére elmondta, a fiatalos, modern látásmódot képviselő színházban hisz, ez irányba terelné a temesvári magyar társulatot is. Arról is beszélt, hogy meglátása szerint a nemzeti öntudatra hídként kell tekinteni, egy esélyre, amely a sokféleségnek adhat hangot, teret. Horváth Hunor azt is elárulta, mely rendezők dolgoznak a jövőben a tervek szerint a temesvári magyar társulattal.
2025. július 14., 08:002025. július 14., 08:00
– Május végén nevezték ki a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar színház élére ideiglenes igazgatóként. Mit jelent az Ön számára ennek a tisztségnek a betöltése? Az azóta eltelt időszak alatt hogyan körvonalazódnak a tervei, a társulat közeljövője?
– Örvendek, hogy lehetőségem volt bekapcsolódni Temesvár életébe, színházi alkotóként most először dolgozhatok magyar nyelven, eddig ugyanis úgy alakult az életem, hogy német és román környezetben tevékenykedtem. 39 éves koromra végre úgy hozta az élet, hogy anyanyelvemen is dolgozhatok. Temesvár vonzó város volt számomra, és ennek magánéleti vonatkozása is van.
ez irányba terelném a temesvári magyar társulatot is – ugyanerre törekedtem Nagyszebenben, ahol a Radu Stanca Nemzeti Színház német társulatát vezettem, és ahol rendezőként is dolgoztam: a klasszikus művek kortárs interpretálását tartottam szem előtt, azt, hogy a nézőt személyesen, érzelmi, egzisztenciális és intellektuális módon érintse meg egy-egy előadás.
Izgalmas produkciókra számíthat a tervek szerint a jövőben a temesvári magyar színház közönsége
Fotó: Beliczay László/Csiky Gergely Állami Magyar Színház
– Székelyföldi születésű, de sokat dolgozott Németországban, majd Nagyszebenben a német tagozattal. Miként történt a temesvári társulathoz való kinevezése?
– Szebenben 2019-től öt éven át vezettem a német társulatot. Idén megkeresett a temesvári polgármester, és felkért igazgatónak – közben a magánéletem is úgy alakult, hogy kötődöm Temesvárhoz. Nagy energiákat szabadít fel az emberben, ha a szakmai és személyes motivációja egyazon helyszínhez kötődik.
Foltányi Edina a Chicago című musical főszereplője
Fotó: Beliczay László/Csiky Gergely Állami Magyar Színház
– Rendezőként és színházmenedzsment tekintetében is van tapasztalata, amelyet részint Szebenben, de korábban Németországban szerzett. Miként lehet összefoglalni eddigi szakmai pályáját?
– Németországban és Svájcban részesültem rendezői és színházmenedzsment képzésben, majd társvezetője lettem a passaui Athanor Akademie-nek, ahol David Esriggel, a románajkú, zsidó származású rendezővel dolgoztam; ő a román avantgárd színház úttörője, aki az 1960-as években erőteljesen hatott a román színházi formanyelv megújítására. Romániából emigrált, színházvezetőként Németországban kapott először lehetőséget, aztán később egyesületet hozott létre, amely színészképzéssel foglalkozott – megalakította az Athanor Akademie-t, ahol rengeteg román ajkú, német, szász származású művész oktatott, de például a magyar Stieff Magda kolozsvári színésznő is jelen volt az oktatók között, egyébként tanárom volt.
hogy kultúrmenedzsment-tanulmányaimat kamatoztassam – a közösségi média világában Esrig nem találta az utat a fiatalság felé, hanyatlóban volt az egyetem adminisztratív szempontból is. 2015-től 2019-ig menedzserként és tanszékvezetőként vezettem az Athanor Akademie-t, marketinggel, újraszervezéssel sikerült a tizenhárom főnyi diáklétszámot 60 főre feltornászni.
Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója több tekintetben is korszerűsítené a színházat
Fotó: Beliczay László/Csiky Gergely Állami Magyar Színház
– Visszatérve a temesvári társulatra, hogyan körvonalazódnak az első konkrét tervei?
– A társulatnak van művészi, adminisztratív, infrastrukturális és kommunikációs vonala, úgy látom, mind a négyen kell újítani. Az adminisztrációban új szervezeti felépítést szeretnék, új belső rendszabályzatot, a marketing, a közönségszolgálat, az online kommunikáció tekintetében is igazodni kell a jelen elvárásaihoz, kihívásaihoz – ebben a városvezetés támogat. Szeretném a társulatot nagyobb kihívások elé állítani, tapasztalt, jó nevű rendezőket szeretnék hívni, már többel egyeztettem.
hogy a társulat fiatal színészeivel dolgozzanak. Ősszel Ödön von Horváth darabja, a Kasimir és Karoline kerül színpadra elsőként, az Osztrák–Magyar Monarchia írójának darabja jól tükrözi a jelenünket: egy szerelem próbál lángra kapni, de elfojtja a politikai egymásnak-feszülés. Bár adminisztráció szempontjából nem különíthető el, de létezik egy bábtagozatunk is hat színésszel, ők jövőre gyerekelőadásokon dolgozhatnak, a következő évad első bábelőadása a Hurkabárka című produkció lesz, amelyet Rumi László rendez – amolyan tárgyanimáció ez a kisebb gyerekeknek. Én nagytermi előadást tervezek rendezni: Örkény Tóték című tragikomédiáját állítom színpadra – ez a produkció a szétszakadás témájára összpontosít, hiszen társadalmunkat családi, közösségi és minden más téren a szétszakadás jellemzi, ezt megtapasztalhattuk az idei választások kapcsán is – ezt a témát szeretném körüljárni színházi perspektívából. Amennyiben sikerül majd az ideiglenes időszak után, várhatóan januárban kiírandó versenyvizsgát megnyerni, és elfoglalni a címzetes igazgatói állást, akkor a továbbiakban is azt szeretném, hogy a színház a jelen kor kérdésfelvetéseire próbáljon válaszokat találni.
Az egykori Ferenc József Színház épülete ma négy különböző kulturális intézménynek ad otthont Temesváron
Fotó: Beliczay László/Csiky Gergely Állami Magyar Színház
– Visszatérve az indulásához: sepsiszentgyörgyi születésű, onnan került Németországba még gyerekként, de aztán sokszor visszatért a Székelyföldre. Mennyiben határozta meg a szentgyörgyi színházi szellemiség alkotói attitűdjét, mentalitását?
– Sepsiszentgyörgyön születtem 1986-ban, a szüleim 1989-ben, mint sokan mások, Ausztriába menekültek. Aztán 1996-ban hazatértünk, tehát az általános iskolát és a középiskolát is Sepsiszentgyörgyön végeztem.
Az Osonó színházműhely tagja voltam – még a Salamon András tanár úr vezetése idején, ő generációkkal szerettette meg a színházat, de emellett a fegyelmet, szervezettséget, tiszteletet. A Bocsárdi-féle színház szellemisége indított el az egzisztenciális, kereső színház irányában. Kísérletező, modern, kortárs színház volt az, amit élő, igaz színházként éltem meg, azóta is követem az előadásait.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház társulata a Chicago próbáján
Fotó: Beliczay László/Csiky Gergely Állami Magyar Színház
– Hogyan látja, ez a sepsiszentgyörgyi szellemi neveltetés meghatározza a színházhoz való viszonyát intézményvezetőként is a továbbiakban?
– A sepsiszentgyörgyi szellemiséghez hozzátartozott, hogy a színház jelentette a város kulturális központját, számomra az volt az élet, színházi emberek között mozogtunk, kocsmáztunk, éltünk. De más kulturális események szervezésében is részt vettem, kísérleti jellegű kezdeményezések sorának világába láttam bele, mint például a PulzArt.
Ebben az épületben működik a temesvári magyar társulat is,
Fotó: Beliczay László/Csiky Gergely Állami Magyar Színház
– Az, hogy egy város kulturális központja a színház, vajon részben megvalósítható-e Temesváron, az ottani közönség mennyire tekinti központi jelentőségűnek a színházat, illetőleg mennyire tehető azzá?
– Abban hiszek, hogy a színháznak mindenképpen a kulturális élet középpontjában kell állnia. Ez Temesváron kicsit érdekesebb, itt nagyobb a kihívás, hiszen több színház működik, társadalmilag és valószínűleg történelmileg is itt a kereskedelem és az ipar fejlettebb volt, ez állt a középpontban.
De az az érzésem – bár még nem ismerem mélységében ezt a közeget –, hogy itt kevésbé áll a közélet középpontjában a kultúra, mint Kolozsvár vagy Sepsiszentgyörgy esetében. De ez nem jelenti azt, hogy lehetetlen változtatni.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház közönsége
Fotó: Beliczay László/Csiky Gergely Állami Magyar Színház
– Immár közhely, hogy lehet-e, kell-e versenyeznie a színháznak a nézők figyelméért a digitális világgal, a mozgóképpel, ami úgymond a zsebünkben van…
– Igen, de ez egyben a színház esélye is. Amikor a német tagozatot átvettem Szebenben, voltak bemutatóink, amelyre mindössze 20-30 néző ült be. És nemrég, amikor Jon Fosse Tél című művéből rendeztem előadást, 560 ember volt kíváncsi a bemutatóra, ebből 300 fiatal.
fontos, hogy szerzőinket, íróinkat, a kultúránk képviselőit lefordítsuk, megmutassuk a más nemzetiségűeknek, érdekessé tegyük, promováljuk – így a temesvári interkulturalitás esélyt jelent számunkra is.
A Béres László által Temesváron rendezett Chicago próbája
Fotó: Beliczay László/Csiky Gergely Állami Magyar Színház
– Volt már szó arról, hogy elsőként Örkény István Tóték című művét fogja rendezni a társulattal, akkor ez az előadás épp az említett koncepcióba illeszkedik, ugye?
– Igen. És egyébként is, a mai világot kevés darab tükrözi jobban, mint a Tóték. Mindezt el fogom vinni kicsit modernebb, elvontabb irányba, próbálom mai kontextusba helyezni, mert úgy gondolom, hogy rendezőként épp ez a dolgunk. Egyébként jó pár olyan rendezővel egyeztettem már, akik a tervek szerint nálunk fognak rendezni:
Tehát azt a stratégiát, amit Szebenben alkalmaztam, itt is folytatom, egy kicsit persze az itteni valósághoz igazítva. Mivel mellettünk működik német és román társulat is, olyasmit kell csinálnunk, ami alternatívát kínál.
– Májusban az UNITER-gálán elismerést vett át: Adrian Sitaru kapta az Ön által rendezett előadás vizuális, filmes anyagáért a díjat, amelyet Ön vett át társalkotóként – a Vérnász című előadást a szebeni német társulattal vitte színre. Ez az elismerés is igazolja, hogy fontosnak tartja a színház és mozgókép kapcsolatát…
– Adrian Sitaru készítette a videókoncepciót, de úgy vélte, hogy a díj nekem jár, mert ő az elképzelésem kivitelezője volt – de hát a színházban tulajdonképpen minden közös, csapatmunka. A Vérnász című előadás jól sikerült, sok szakmabeli dicséri. A mozgóképes tartalom nagyon jól tükrözi az erdélyi eklektikus világot, a régi és új közötti feszültséget. A történetben a menyasszony elrablása miatt a vőlegény és az udvarló is meghal,
látjuk, ahogy bent vannak a színpadon, majd kint, ahogyan éppen öltöznek, vagy éppen az ügyelővel vannak – mintha „kiszemelte volna” a szereplőket, akik nem tudnak menekülni... Ezt az ötletet értékelte a zsűri.
– A temesvári társulat összetételében körvonalazódnak-e változások?
– Valószínűleg igen, egyes munkatársak elmennek – általában a vezetőváltások idején átrendeződik a csapat –, helyükre ki fogunk írni versenyvizsgát. De ez nem is baj, az élet így működik, a komfortzónából ki kell lépni, mert a csere mindig új szemléletet hoz, másképp láttat dolgokat.
A győri születésű Foltányi Edina alakítja a Chicago című musicalben a főszereplőt, Roxie-t
Fotó: Beliczay László/Csiky Gergely Állami Magyar Színház
Hunor Horváth rendezőt nevezték ki a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház ideiglenes igazgatójává.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!