
Fotó: Biró István
2011. november 25., 09:572011. november 25., 09:57
A Csendország egy gyimesközéploki süketnéma kisfiú, Nyika Alfréd életébe enged betekintést. Lakatos–Visky András, a színház igazgatóhelyettese kérdésére – elmesélte, hogy Gyimesközéplokon forgatta diplomafilmjét, akkor kereste meg a család, mivel hallássérült fiukat Kolozsvárra küldték tanulni, nem tudtak azonban minden hétvégén érte menni, Lakatos szülei pedig vállalták, hogy hétvégeken hazaviszik a gyermeket az iskolából. Csak később döntötte el, hogy filmet forgat Alfiról, aki éppen a film forgatása közben kezd el ismerkedni a fényképezéssel, a szomszéd falu szintén süketnéma fényképésze segítségével. „A kamerát egyébként nagyon hamar megszokta a család, egyrészt mert kis stábbal dolgoztunk, másrészt mert már korábban megvolt a bizalom” – mondta el Lakatos arra a kérdésre, hogy hogyan sikerült ennyire természetes jeleneteket filmre venni.
A film kapcsán Bálint Arthur operatőri munkáját és gyors reakcióidejét is kiemelte. A filmnek egyébként már egy folytatása is elkészült, amelyben néhány év múlva folytatódik a történet, Lakatos azonban szeretne még egy részt forgatni a férfivá cseperedő Alfiról, így e két részből egy egész estés film születhet majd.
Lakatos Róbert egyébként – mint mondta – a puszta szerencse révén jutott egy lengyelországi ösztöndíjhoz, ott pedig a szociológia szakról sikerült átiratkoznia az operatőri szakra. Visky úgy fogalmazott: sajátos költészet, szimbólumrendszer fedezhető fel az alkotásaiban. Ennek kapcsán Lakatos elmondta, hogy mivel operatőri képzést kaptak, vizsgafilmjeikben a szöveg helyett a képeknek kellett mesélniük, innen a képi szimbolika.
A közönség a Nyáron piros, télen kék című alkotást, Lakatos diplomamunkáját is megtekinthette, amelyben a színház kedvelt művésze, Kézdi Imola játssza a főszerepet. Kézdi szeretettel emlékezett vissza a forgatásra és a Gyimesekre, mint mondta, ez az egyik kedvenc filmje. Kiderült, hogy a népszerű Bahrtalo! című filmnek is készül a folytatása: Lali és Lóri Egyiptom után ezúttal Indiába utaznak, hogy a cigányság őshazájában keressenek feleséget Lali 14 éves fiának.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.