Kultúrmenedzser Csíkszeredában

Célunk erõsíteni, divattá, élménynyé tenni a múzeumba járás szokását az erdélyi magyar közösség körében – foglalja össze a Krónika érdeklõdésére múzeumigazgatói tevékenységének lényegét Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum vezetõje. A város legrégebbi épülete, a Mikó-várkastély 17. századi falai között mára korszerû technikai és látványelemekkel felszerelt, kiemelt értékû mûvészeti tárlatanyagot is fogadni és bemutatni képes kiállítótermek várják a múzeumlátogatót.

Tovább idõzõ nagybányaiak

A csíkszeredai múzeumban szervezett értékközpontú, szakmai szinten is magas színvonalú kiállítások sorába utoljára a hét végén záró A nagybányai mûvésztelep címû tárlat zárkózott fel. Az érdeklõdésre való tekintettel a nagybányai festõiskola legfontosabb képeit szemlézõ kiállítást két nappal meghosszabbították, így vasárnap még megtekinthetõ a tárlat, a zárás július 20-ára tolódott – tájékoztatott Gyarmati Zsolt, aki szerint a nagybányai vásznakra eddig több mint 13 ezer kíváncsi tekintet vetült, a zárónapig pedig a látogatók száma várhatóan eléri a 15 ezret. A nagybányai mûvésztelep anyagával jobbára a mûvészetkedvelõ elitet célozták meg. Húsz neves festõ – közöttük Hollósy, Ferenczy, Réti, Thorma, Glatz – 55 alkotását oly módon kínálják a kastélyszobákban kialakított galériák, hogy a legkényesebb mûvészetértõ ízlésének is megfeleljen – miközben csorbítatlan élményt nyújt a látogatás azok számára is, akik különösebb elõkészületek nélkül, érdeklõdõként érkeznek a múzeumba.

Rekordszámok egy kisvárosi múzeumban

A hargitai megyeszékhely önállóan 1950 óta mûködõ kulturális intézményének élén eltöltött öt év tapasztalata alapján kijelenthetõ: Gyarmatinak máris jelentõs mértékben sikerült megvalósítania célkitûzését. A csíki múzeum – amely 1970 óta fogadja a vendégeket a Mikó-várban – eddigi legsikeresebb kiállításának a tavaly rendezett Munkácsy-tárlat számít, amely egy Magyarországot végigjárt vándorkiállítás keretében jutott el a székelyföldi városba. A Pákh Imre amerikai üzletember, mûgyûjtõ magánkollekciójából származó, a Magyar Nemzeti Galéria és a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum vásznaiból, továbbá személyes tárgyak, relikviák, korabeli fotóanyagok sorozatából összeállított tárlatot 75 nap alatt 62 ezren látogatták meg, ennél többen csak Budapesten (360 ezer) és Debrecenben (78 ezer) látták a képeket.

„Ez a nézõszám precedens nélküli az erdélyi magyar mûvelõdéstörténetben, ennyi ember idõszakos rendezvényt soha nem látogatott még nálunk. Rendkívül örülünk, hogy meg tudtuk ajándékozni az erdélyi magyar kultúrakedvelõ társadalmat, és nemcsak az erdélyit, hiszen a Munkácsy-kiállítás kedvéért húsz ország több mint 500 településérõl utaztak Csíkszeredába a vendégkönyv-bejegyzések alapján, amely csak a látogatók tizedét fedi le” – emlékszik vissza a tavalyi sikerre Gyarmati Zsolt.

A hatékony stratégia titka

A Székelyudvarhelyen született történész 2003-ban azért pályázta meg a múzeumigazgatói tisztséget, mert minõséget kívánt „csempészni” a kultúrába. A 38 éves, Kolozsváron és Budapesten jogot is hallgatott Gyarmati jelenleg nem véletlenül másoddiplomázik kulturális menedzsment szakon az ELTE-n. Véleménye szerint a múzeumigazgatás titka a kapcsolatteremtõ képesség és a kulturális menedzsment ötvözésében merül ki, éppen ezért az általa megvalósított koncepcióváltás keretében Csíkszeredában elindultak a kulturális mecenatúra kialakítása útján, és sikerült nagy multinacionális cégeket bevonni a támogatók körébe, amelyeket érdekeltté tettek a kultúra támogatásában. Emellett fiatalítással párosították a rutinos muzeológusok szakértelmét a 32 alkalmazottat foglalkoztató intézményben. Kulcsfontosságúnak tartja Gyarmati azt is, hogy kiegyensúlyozott, harmonikus együttmûködést ápolnak a múzeumot fenntartó csíkszeredai önkormányzattal.

„Márkanevüket illetõen az erdélyi magyar múzeumok picit lemaradtak a többi kulturális intézményhez, a színházakhoz, néptáncegyüttesekhez képest, ezt a hátrányt szeretnénk ledolgozni. A lényeg, hogy behozzuk, könnyen hozzáférhetõvé tegyük a magas kultúrát a székelyföldi magyarság számára, sokan ugyanis nem engedhetik meg maguknak, hogy külföldi múzeumokat látogassanak” – magyarázza Gyarmati Zsolt.

Egyébként a Csíki Székely Múzeum következõ nagy projektje a Tatárjárás: Gyermekemet az országért címû vándorkiállítás bemutatása lesz 2009 februárjában. A jelenleg Magyarországon megtekinthetõ, látványelemekkel gazdagított régészeti, történelmi interaktív kiállítás Csíkszeredán kívül a felvidéki Komáromba is eljut majd.

Rostás Szabolcs

A csíkszeredai Mikó-vár

A város legrégebbi épületét Hídvégi Mikó Ferenc, Csíkszék fõkapitánya, Bethlen Gábor fejedelem bizalmi embere építtette 1623-ban. Az eredetileg óolasz stílusú fõúri kastélyt 1661-ben Ali temesvári pasa törökjei felgyújtották. 1735-ben az osztrákok az újjáépített vár köré négy új olaszbástyás külsõ védõövet terveztek, az így megerõsített vár a Habsburg Birodalom keleti védelmi vonalában játszott szerepet. 1764-ig, a székely határõrség erõszakos megszervezéséig a Mikó-vár volt a császári csapatok laktanyája, majd 1849-ig az elsõ székely gyalogezred táborkarának székhelye. Az 1848-as forradalom idején itt volt Gál Sándor hadiszállása.