
Aki felnőttként élte meg a kilencvenes évek előtti idők napról napra fokozódó tiltásait, megszorításait, az egész nyomorúságát, az emlékszik arra az örömre, amikor a könyvüzletekben megjelent egy-egy új Kriterion-kiadvány.
2020. július 29., 17:512020. július 29., 17:51
Még az aránylag keveset olvasók is rögtön lecsaptak rá, gyerekeik-unokáik majdani érdeklődésére gondolva, de mindenekelőtt arra, hogy ez az új könyv is a mi győzelmünk egyik újabb fegyverténye.
Igen, bátran állítom, hogy ez a bizonyos győzelem nem holmi költői túlzás, nagyon könnyen ellenőrizhető.
A legtöbben nem is tudták pontosan kik és hol viaskodnak a mi akkori kultúránk talán legfontosabb végvárának, a Kriterion Könyvkiadónak az ostromlóival. És milyen nehézségek közepette sikerül folyamatosan győzniük, várkapitányuk, Domokos Géza kiadóigazgató vezetésével.
Kötelességemnek érzem itt, nevének első említésekor, bevallanom, hogy a kiadó vármetaforával történő említéséért Domokos Gézának tartozom utólagos köszönettel, mivel a képzettársítás tudatalattimból felszínre kerülése jórészt az ott lappangó Domokos-könyvnek köszönhető: Igevár. Kriterion-történet tizenhat helyzetképben elmondva (Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda – Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2000.)
A köteteket megelőző küzdelmekről valójában csak a kiadó bukaresti és kolozsvári szerkesztőségében dolgozók tudtak, s akikkel még beszélhetett, el is mondták Bartha Katalin Ágnesnek, aki gigászi munkával gyűjtötte össze H.Szabó Gyula, Kacsó Judit, Mocanu Szemlér Judit, Panait Róza, Szilágyi N. Sándor, Elena Diatcu, Gabriel Gafița, Steva Lepoiev, Franz Hodjak, Gundhardt Mária, Octavia Nedelcu, Bálint Lajos, Dávid Gyula, Egyed Péter, Mező Piroska és Szabó Zsolt vallomásait, visszaemlékezéseit, a szerkesztőségi hangulatot és mindenekelőtt Domokos Géza szerepének jelentőségét abban, hogy az indulástól (1969), a változásig, a kezdeti évek lazább, nyitásnak tűnő évei után az egyre komoruló és egyre több nehézséget jelentő nyolcvanas éveken át sikerült nemcsak talpon maradnia a kiadónak, de emelt fővel átmennie a változásba.
Legszívesebben mindenik interjúról külön írnék néhány sort, de egy könyvismertető terjedelme nem enged meg ilyen luxust, ezért röviden annyit mondanék, hogy úgy olvasható a könyv, mint egy izgalmas krimi, holott konkrét gyilkosságról szó sincs, csak a sorok közül előbukkanó szándékról, amivel szerették volna a kor szószólói ezt a csodaintézményt megsemmisíteni. Azt pedig a többet megéltek, de a fiatalabbak is tudják, hogy gyakran a szándék sokkal gyilkosabbnak bizonyul magánál a tettnél. Ám mindenik interjúból egyaránt árad, hogy a legismertebb mesterdetektíveknél is megfeszítettebb munkával Domokos Gézának és a kiadó munkatársainak, egymásba vetett hitük és bizalmuk segítségével sikerült elhárítaniuk az újra meg újra próbálkozó „megfojtásukat”. Azzal ajánlom a könyvet mindenki figyelmébe, hogy biztos vagyok, nem okoz majd csalódást, de maradandó élményeket annál inkább.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
szóljon hozzá!