2012. július 02., 09:262012. július 02., 09:26
Péter I. Zoltán és Tóth János történészek – utóbbi a bemutató helyszínéül is szolgáló Ady Endre Emlékmúzeum vezetője – közös kutatómunkájának eredményeképpen, eredeti dokumentumok alapján ismerkedhet meg az 1901-ben történt eseményekkel az olvasó. A huszonéves Ady Endre a Nagyváradi Friss Újság publicistája volt, amikor 1901-ben, szerkesztője időleges távollétét kihasználva, igen éles hangvételű, a katolikus klérust kipellengérező írást jelentetett meg a lapban Egy kis séta címmel.
A cikkben „a legmihasznább, legingyenélőbb embereknek” nevezte a Kanonok sor lakóit, „nagyváradi hájú, kövér papnak” titulálva Wolafka Nándor címzetes püspököt, aki szerinte „többet árt a magyar társadalomnak s a magyarságnak, mint kilencven szocialista agitátor s ezer kétfejű sas”. A rövid, de annál keményebb írás nem maradt visszhang nélkül: a váradi káptalan Tiszántúl című napilapjában ostorozta a fiatal újságírót, emellett perbe is fogta, amelynek eredményeképpen Ady Endre három napig raboskodott a váradi börtönben.
A most megjelent kötetben – amely a Noran kiadó gondozásában látott napvilágot – a cikk kézirata mellett a teljes perirat és a korabeli sajtóreakciók is olvashatók. Péter I. Zoltán társszerző, aki helytörténészként már számtalan, Adyról szóló kötetet jelentetett meg, a könyvbemutatón elmondta: a kutatást 2011-ben kezdték meg, miután kiderült, hogy Ady egykori kedvenc váradi kávézójából, a Müllerájból átalakított múzeum számos eredeti dokumentumot őriz a témában. A történész azt is megjegyezte: az Adyéhoz hasonló sajtóper nem volt ritka a századelőn, ráadásul a fiatal költővel szimpatizáló ügyésznek köszönhetően az ítélet is igen enyhe volt – összehasonlításképpen: ennél jóval többet kellett letöltenie egy győri újságírónak, aki lapjában szolidaritást vállalt Adyval.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok