2012. február 03., 09:412012. február 03., 09:41
A kiállítás anyagát színesíti az Erdélyi Szépmíves Céh emblémája zománclapon, emellett láthatók a Kós Károly tervezte Wekerle-telep bélyegeinek emléklapjai, a fővárosi állatkert általa tervezett épületei bélyegeken, bélyegterveken és emléklapokon – ismertette a tárlat anyagát Szebeni Zsuzsanna kurátor az MTI-vel. További érdekességként jelenik meg a tárlaton Barna Elek korábban soha ki nem állított grafikája, melyen az alkotó Kós Károlyt és Bánffy Miklóst örökítette meg a Vígszínházi vendégjáték alkalmával. Sárosi István képeslapgyűjteményét Kós Katalin, a polihisztor unokája, a kolozsvári EMKE Györkös Mányi Emlékház vezetője ajánlotta az OSZMI figyelmébe.
A kurátor tájékoztatása szerint a „célirányosan válogatott gyűjteményt” kiegészítette színháztörténeti dokumentumokkal, mivel Kós Károly életműve a 20. század magyar színjátszását, az erdélyi „kékmadár-stílust” vizsgálva megkerülhetetlen. A képeslapokon azok a helyek láthatók, melyek meghatározó élményt jelentettek Kós Károly, életében és hatással voltak munkásságára. Emellett építészeti munkásságának jelentősebb alkotásait, egyes írótársaival és saját irodalmi munkásságával kapcsolatos lapokat is megtekinthet a közönség. Kós Károly (1883–1977) építész, grafikus, író, könyvkiadó, politikus Temesváron született erdélyi szász családban. Nagyszebenben, Kolozsváron és a budapesti Műegyetemen végezte építészmérnöki tanulmányait.
Még nem volt harmincéves, amikor a főváros őt és Zrumeczky Dezsőt bízta meg az új állatkert pavilonjainak megtervezésével, sztánai házát, a híres Varjúvárat 1910-ben építette. Építészként a kalotaszegi és székely népi építészet felhasználásával sajátos stílust alakított ki. Tervezett templomokat, lakóházakat, restaurált középkori építményeket. Ő tervezte a többi között a kispesti Wekerle-telepet és két épületét a Főtéren, számos értékes tanulmányt tett közzé a magyar művészetről.
Jelentős szerepet vállalt az erdélyi magyar politikai élet megszervezésében, ő szerkesztette Benedek Elek Vasárnap című politikai lapját, 1924-ben megalapította meg az Erdélyi Szépmíves Céh elnevezésű könyvkiadót, ott volt 1926-ban az Erdélyi Helikon magalapításánál, 1931–44 között ő szerkesztette a folyóiratot. Kolozsvári otthona 1977. augusztus 25-én bekövetkezett haláláig az erdélyi magyar szellemi élet egyik központja volt, 1997-ben posztumusz megkapta a Magyar Örökség kitüntetést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Látogatottsági adatok