Új színészekről, új premierről, vendégrendezőről tettek bejelentést a teátrum sajtótájékoztatóján
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Lars Norén svéd drámaíró Démonok című darabját mutatja be elsőként a 2023-2024-es évadban a Kolozsvári Állami Magyar Színház a portugál Nuno Cardoso rendezésében – közölték a teátrum képviselői hétfői sajtótájékoztatójukon.
2023. október 02., 18:512023. október 02., 18:51
2023. október 02., 19:052023. október 02., 19:05
A Démonok premierje október 19-én lesz, a kolozsvári közönség első alkalommal láthat Lars Norén-művet a színpadon. Mellette másik öt bemutatót és egy fesztivált is terveznek, ahol az Európai Színházi Unió (UTE) tagszínházai lépnek fel – ismertette a terveket Tompa Gábor igazgató az MTI ismertetése szerint. Nuno Cardoso rendező, a portói nemzeti színház művészeti igazgatója elmondta: azért döntött a négyszereplős Démonok mellett, mivel korábban főleg nagyprodukciókat rendezett, így intimebb előadásra vágyott.
Cardoso elmondta, mivel jogot végzett és politikusnak készült, színházi emberként is érdekli a társadalom helyzete, leginkább az a kettősség foglalkoztatja, hogyan lehet egyszerre nagyon jó és nagyon rossz az emberiség. Meglátása szerint állampolgári kötelessége lenne minél jobbnak lenni. A kolozsvári próbafolyamatról elmondta: számos nyelv ismerőjeként újdonság számára, hogy nem érti a nyelvet, melyen a színészek beszélnek, így rájuk kell bíznia magát, nem kontrolálhat mindent. Cardoso szerint kockázatos ilyen kortárs és erős történetet színre vinni, de mint fogalmazott, nem a siker a cél, hanem hogy elmesélje a történetet.
Nuno Cardoso, a portói nemzeti színház művészeti igazgatója a kincses városban rendez
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Az előadásban játszó színészek – Bodolai Balázs, Imre Éva, Pethő Anikó, Szűcs Ervin – is az anyag nehézségét emelték ki, rámutatva: a benne lévő problémák annyira „közeliek”, hogy akár a sajátjaik is lehetnének, ezért is nagy kihívás dolgozni a szöveggel. A Démonok díszlettervezője F. Ribeiro, jelmezőtervezője Bocskai Gyopár, koreográfusa Roldy Harrys, a hangterv Micha Mendel munkája.
Az évadtervről elmondta: a Démonok után másik öt bemutatót terveznek. Az első gyerekelőadás, H. Ch. Andersen A Fülemüle című meséjét Tasnádi-Sáhy Péter adaptációjában viszi színre Traian Savinescu rendező. Friedrich Schiller ritkán játszott Stuart Mária című drámáját Diego de Brea szlovén-olasz rendező viszi színre, aki először rendez Romániában. A norvég Jon Fosse I am the wind című darabját Tompa Gábor rendezi, míg Albert Camus A félreértés című drámáját Mihai Maniutiu alkalmazza színpadra.
Az Ifjú barbárok, illetve a Rómeó és Júlia sikere után az évad második felében ifj. Vidnyánszky Attila is visszatér Kolozsvárra. Az előzetes tervek szerint vagy Hamvas Béla Karneválját viszi színre vagy a teátrum egykori direktoráról, a kolozsvári filmgyártás úttörőjéről, Janovics Jenőről készít eredeti mű alapján előadást – mondta Tompa. Az évadban fesztivált is terveznek HTC230/Studio15/UTEFest20 címmel annak apropóján, hogy 230 éves a kolozsvári magyar nyelvű színjátszás, 15 éves a színház stúdiója és 20 éves az Európai Színházi Unió fesztiválja, az UTEFest.
A november 4-19. között zajló fesztiválon a tervek szerint a tagszínházak 11 előadását láthatja majd a kolozsvári közönség. Részletes terveket később közölnek, mivel még nem biztosított a teljes finanszírozás. Tompa Gábor elmondta, hogy az RMDSZ-nek a bukaresti kormányból való kiszorításával elakadt a színház felújítási terve, így a teljes évadot lefedő művészeti tervekkel készültek.
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
szóljon hozzá!