
Új színészekről, új premierről, vendégrendezőről tettek bejelentést a teátrum sajtótájékoztatóján
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Lars Norén svéd drámaíró Démonok című darabját mutatja be elsőként a 2023-2024-es évadban a Kolozsvári Állami Magyar Színház a portugál Nuno Cardoso rendezésében – közölték a teátrum képviselői hétfői sajtótájékoztatójukon.
2023. október 02., 18:512023. október 02., 18:51
2023. október 02., 19:052023. október 02., 19:05
A Démonok premierje október 19-én lesz, a kolozsvári közönség első alkalommal láthat Lars Norén-művet a színpadon. Mellette másik öt bemutatót és egy fesztivált is terveznek, ahol az Európai Színházi Unió (UTE) tagszínházai lépnek fel – ismertette a terveket Tompa Gábor igazgató az MTI ismertetése szerint. Nuno Cardoso rendező, a portói nemzeti színház művészeti igazgatója elmondta: azért döntött a négyszereplős Démonok mellett, mivel korábban főleg nagyprodukciókat rendezett, így intimebb előadásra vágyott.
Cardoso elmondta, mivel jogot végzett és politikusnak készült, színházi emberként is érdekli a társadalom helyzete, leginkább az a kettősség foglalkoztatja, hogyan lehet egyszerre nagyon jó és nagyon rossz az emberiség. Meglátása szerint állampolgári kötelessége lenne minél jobbnak lenni. A kolozsvári próbafolyamatról elmondta: számos nyelv ismerőjeként újdonság számára, hogy nem érti a nyelvet, melyen a színészek beszélnek, így rájuk kell bíznia magát, nem kontrolálhat mindent. Cardoso szerint kockázatos ilyen kortárs és erős történetet színre vinni, de mint fogalmazott, nem a siker a cél, hanem hogy elmesélje a történetet.
Nuno Cardoso, a portói nemzeti színház művészeti igazgatója a kincses városban rendez
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Az előadásban játszó színészek – Bodolai Balázs, Imre Éva, Pethő Anikó, Szűcs Ervin – is az anyag nehézségét emelték ki, rámutatva: a benne lévő problémák annyira „közeliek”, hogy akár a sajátjaik is lehetnének, ezért is nagy kihívás dolgozni a szöveggel. A Démonok díszlettervezője F. Ribeiro, jelmezőtervezője Bocskai Gyopár, koreográfusa Roldy Harrys, a hangterv Micha Mendel munkája.
Az évadtervről elmondta: a Démonok után másik öt bemutatót terveznek. Az első gyerekelőadás, H. Ch. Andersen A Fülemüle című meséjét Tasnádi-Sáhy Péter adaptációjában viszi színre Traian Savinescu rendező. Friedrich Schiller ritkán játszott Stuart Mária című drámáját Diego de Brea szlovén-olasz rendező viszi színre, aki először rendez Romániában. A norvég Jon Fosse I am the wind című darabját Tompa Gábor rendezi, míg Albert Camus A félreértés című drámáját Mihai Maniutiu alkalmazza színpadra.
Az Ifjú barbárok, illetve a Rómeó és Júlia sikere után az évad második felében ifj. Vidnyánszky Attila is visszatér Kolozsvárra. Az előzetes tervek szerint vagy Hamvas Béla Karneválját viszi színre vagy a teátrum egykori direktoráról, a kolozsvári filmgyártás úttörőjéről, Janovics Jenőről készít eredeti mű alapján előadást – mondta Tompa. Az évadban fesztivált is terveznek HTC230/Studio15/UTEFest20 címmel annak apropóján, hogy 230 éves a kolozsvári magyar nyelvű színjátszás, 15 éves a színház stúdiója és 20 éves az Európai Színházi Unió fesztiválja, az UTEFest.
A november 4-19. között zajló fesztiválon a tervek szerint a tagszínházak 11 előadását láthatja majd a kolozsvári közönség. Részletes terveket később közölnek, mivel még nem biztosított a teljes finanszírozás. Tompa Gábor elmondta, hogy az RMDSZ-nek a bukaresti kormányból való kiszorításával elakadt a színház felújítási terve, így a teljes évadot lefedő művészeti tervekkel készültek.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
szóljon hozzá!