Új színészekről, új premierről, vendégrendezőről tettek bejelentést a teátrum sajtótájékoztatóján
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Lars Norén svéd drámaíró Démonok című darabját mutatja be elsőként a 2023-2024-es évadban a Kolozsvári Állami Magyar Színház a portugál Nuno Cardoso rendezésében – közölték a teátrum képviselői hétfői sajtótájékoztatójukon.
2023. október 02., 18:512023. október 02., 18:51
2023. október 02., 19:052023. október 02., 19:05
A Démonok premierje október 19-én lesz, a kolozsvári közönség első alkalommal láthat Lars Norén-művet a színpadon. Mellette másik öt bemutatót és egy fesztivált is terveznek, ahol az Európai Színházi Unió (UTE) tagszínházai lépnek fel – ismertette a terveket Tompa Gábor igazgató az MTI ismertetése szerint. Nuno Cardoso rendező, a portói nemzeti színház művészeti igazgatója elmondta: azért döntött a négyszereplős Démonok mellett, mivel korábban főleg nagyprodukciókat rendezett, így intimebb előadásra vágyott.
Cardoso elmondta, mivel jogot végzett és politikusnak készült, színházi emberként is érdekli a társadalom helyzete, leginkább az a kettősség foglalkoztatja, hogyan lehet egyszerre nagyon jó és nagyon rossz az emberiség. Meglátása szerint állampolgári kötelessége lenne minél jobbnak lenni. A kolozsvári próbafolyamatról elmondta: számos nyelv ismerőjeként újdonság számára, hogy nem érti a nyelvet, melyen a színészek beszélnek, így rájuk kell bíznia magát, nem kontrolálhat mindent. Cardoso szerint kockázatos ilyen kortárs és erős történetet színre vinni, de mint fogalmazott, nem a siker a cél, hanem hogy elmesélje a történetet.
Nuno Cardoso, a portói nemzeti színház művészeti igazgatója a kincses városban rendez
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Az előadásban játszó színészek – Bodolai Balázs, Imre Éva, Pethő Anikó, Szűcs Ervin – is az anyag nehézségét emelték ki, rámutatva: a benne lévő problémák annyira „közeliek”, hogy akár a sajátjaik is lehetnének, ezért is nagy kihívás dolgozni a szöveggel. A Démonok díszlettervezője F. Ribeiro, jelmezőtervezője Bocskai Gyopár, koreográfusa Roldy Harrys, a hangterv Micha Mendel munkája.
Az évadtervről elmondta: a Démonok után másik öt bemutatót terveznek. Az első gyerekelőadás, H. Ch. Andersen A Fülemüle című meséjét Tasnádi-Sáhy Péter adaptációjában viszi színre Traian Savinescu rendező. Friedrich Schiller ritkán játszott Stuart Mária című drámáját Diego de Brea szlovén-olasz rendező viszi színre, aki először rendez Romániában. A norvég Jon Fosse I am the wind című darabját Tompa Gábor rendezi, míg Albert Camus A félreértés című drámáját Mihai Maniutiu alkalmazza színpadra.
Az Ifjú barbárok, illetve a Rómeó és Júlia sikere után az évad második felében ifj. Vidnyánszky Attila is visszatér Kolozsvárra. Az előzetes tervek szerint vagy Hamvas Béla Karneválját viszi színre vagy a teátrum egykori direktoráról, a kolozsvári filmgyártás úttörőjéről, Janovics Jenőről készít eredeti mű alapján előadást – mondta Tompa. Az évadban fesztivált is terveznek HTC230/Studio15/UTEFest20 címmel annak apropóján, hogy 230 éves a kolozsvári magyar nyelvű színjátszás, 15 éves a színház stúdiója és 20 éves az Európai Színházi Unió fesztiválja, az UTEFest.
A november 4-19. között zajló fesztiválon a tervek szerint a tagszínházak 11 előadását láthatja majd a kolozsvári közönség. Részletes terveket később közölnek, mivel még nem biztosított a teljes finanszírozás. Tompa Gábor elmondta, hogy az RMDSZ-nek a bukaresti kormányból való kiszorításával elakadt a színház felújítási terve, így a teljes évadot lefedő művészeti tervekkel készültek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!