2011. december 15., 08:442011. december 15., 08:44
A Cimbora és a T3 Kiadó gondozásában megjelent, irodalmi, művészeti és kultúrtörténeti adalékokkal színesített csillagászati könyv bemutatóján a házigazda Boér Hunor muzeológus a három évvel ezelőtt elhunyt Kónya Ádámra emlékezett. Elmondta: mindenki tudta róla, hogy polihisztor, ám elsősorban tanárember volt a szó legnemesebb értelmében, aki úgy szórta a tudást, akárcsak a szeretetet, tudta, hogy utóbbival előbbi csak gyarapodik.
„Kónya Ádám egyik kedves könyve Berde Áron Légtüneménytan című műve, az ő könyvének »égtüneménytan« is lehetne a címe” – mondta Boér Hunor. Kónya Éva a könyv társszerzője és szerkesztője arról mesélt, hogyan került az ő neve a borítóra, elhunyt férje neve mellé. Kónya Ádám a hetvenes években a Kriterion Könyvkiadónak készített A csillagos ég szabad szemmel címmel egy kéziratot, amelyet illusztrációkkal is ellátott, és amely a fiók mélyére került, majd ezelőtt három évvel, a hagyaték rendezésekor került elő. Negyven esztendő alatt nemcsak a csillagászat változott, hiszen újabb felfedezésekre került sor, hanem a könyvek iránti igény is, ezért kezdett a kézirat változni, átalakulni, mondta Kónya Éva. Szükség volt bizonyos kifejezések magyarázatára, ezért hozzáírt néhány fejezetet, fizikusként rendszerezte a meglevő anyagot, magyarázta a társszerző.
Az eredeti kézirat bevezetőjében Kónya Ádám azt írta, hogy a könyvben lesznek irodalmi és művészettörténeti vonatkozások, a csillagokhoz szorosan kötődik a mitológia, a néprajz egyes elemei, így ilyen jellegű tartalommal is gazdagodott a könyv. „A csillagászati szakkönyvből 550 képpel illusztrált mesekönyv lett, amelyet a gyerekek is örömmel forgathatnak, amely arra ösztönözheti őket, hogy jobban megismerjék az égbolt nappali és éjszakai jelenségeit” – mondta Kónya Éva. A könyvet 10 és 100 év között mindenkinek ajánlják, aki megismerné az égbolt titkait, a magyar költészet természetleíró verseit, a csillagokhoz fűzödő mondákat, legendákat és az ezeket ábrázoló legszebb képzőművészeti alkotásokat.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.