Nádasdy Ádám Kolozsváron: ha valaki egy kissebséghez tartozik és arról ír, az a baj, ha nem arról ír, akkor az a baj
Fotó: Facebook/KolozsvariUnnepiKonyvhet
Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító, egyetemi tanár a 10. kolozsvári ünnepi könyvhét második napján beszélgetett Fischer Botond nagykárolyi születésű íróval. Mesélt a Jól láthatóan lógok itt című Aegon-díjas verseskötetéről, A szakállas Neptun című novelláskötetéről, de szó esett posztmodernségről, homoszexualitásról, erkölcsről és „címkézésről” is, és mindezt sok humorral és nevetéssel „tálalták”.
2021. június 05., 11:422021. június 05., 11:42
2021. június 05., 11:492021. június 05., 11:49
A Bánffy-palota udvarán pénteken megtartott könyvbemutató, melynek vendége a budapesti Nádasdy Ádám volt, jó hangulatban zajlott, a meghívottak és a közönség egyaránt sokat nevettek Nádasdy frappáns válaszain, őszinte reakcióin, bámulatosan természetes, spontán humorán.
A beszélgetés elején a szerző a Kolozsvárhoz fűződő viszonyát fejtegette: elmesélte, hogy először a hetvenes években járt a kincses városban, amikor egy „illegális magyar gimnáziumban” tartott előadást Shakespeare-ről, és amikor
Később gyakran visszajárt a városba, látta fejlődését.
A szakállas Neptun című novelláskötete szerelemről, vonzalomról, kapcsolatokról szól, pontosabban homoszexuális párok kapcsolatáról, viszonyáról, hiszen a szerző maga is meleg, felnőtt fejjel „coming outolt”, azaz akkor fedte fel. Meglátása szerint a téma sokakat érdekel a „sajátos színezete” által, illetve azt is hozzátette, hogy talán a kolozsvári, erdélyi közönség megérti azt a „problémát”, ami a melegek, meleg alkotók kissebségi helyzetéből fakad:
A téma kapcsán Nádasdy azt is kifejtette, hogy bár az emberek hajlamosak egyből kategorizálni, meglátása szerint egy nő által írt könyv még nem női irodalom, és egy meleg által írt könyv sem meleg irodalom, az ezekbe a kategóriákba való besorolást az adott mű témája, szereplői adják, nem a szerző személye.
Nádasdy szerint prózája alapvetően konzervatívan, hagyományosan van megírva, szövegei nem profitálnak például az Esterházy Péter féle nyelvi forradalomból. A humor kapcsán Nádasdy elmesélte, hogy ő „nem tudja megakasztani” a belőle fakadó humort, műveiben ugyanúgy jelen van, mint az általa tartott tanórákon.
„Akinek nincs humora az olyan, mint a vérzékenység. Azt nem szabad megsérteni, mert nagyon nehezen áll el a vérzés. És azzal nagyon kell vigyázni” – vélekedett. Történetei alapvetően pozitívak, bár tudja, hogy a téma nagyon sok tragikus, traumatikus történetet is magában rejt, az ő történeteiben nincsenek igazi tragédiák, mivel ő a saját életében sem ezeket tapasztalta meg.
Jól láthatóan lógok itt című verseskötete kapcsán elmondta, hogy meglátása szerint a költészetben a kötött forma vezeti az embert, a költőt, a rím segíteni tud az alkotónak. Szerinte ahogy egy építész esetében a tér, a térbeli keretek meghatározzák bizonyos szinten, hogy mit, hogyan alkosson, úgy a költészetben is a forma ad egy érdekes segítséget, a forma befolyásolja a mű elkészülését.
Arról is szó esett, hogy Nádasdy anyanyelve eredetileg a német, mivel édesanyja német származású volt, ám saját bevallása szerint a németnek csak egy avítt, régies formáját beszéli, nem érzi magát otthon benne.
– jelentette ki. Meglátása szerint mindenkinek, aki ír, így neki is igyekezete, hogy jobbítsa az olvasót, műveiben rejlik egy ilyenfajta didaktikus szándék is.
A 10. alkalommal megrendezett Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik programja Szilágyi István Messze túl a láthatáron című regényének bemutatása volt, a könyvről pénteken Balázs Imre József költő és irodalomtörténész, illetve Karácsonyi Zsolt író, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke beszélgetett.&
Bereményi Géza író, filmrendező, dalszöveg- és forgatókönyvíró a június 3. és 6. között zajló 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszmeghívottja, aki elsősorban Cseh Tamás dalainak szövegírójaként ismert, de munkássága ennél sokrétűbb, gazdagabb.
Csaknem két évtizedes hagyományt követve, az Erdélyi Magyar Írók Ligája csütörtökön újra kiosztotta a Méhes György Irodalmi Díjakat a 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét keretén belül. Az idei év Méhes György-nagydíjasa Egyed Emese lett, akit Demeter Zsuzsa irodalomtörténész, kritikus méltatott, a debütdíjat pedi
„Senki sem szabadabb, mint aki könyvet olvas” – jelentette ki Markó Béla költő, közíró a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét csütörtök délutáni megnyitóján. Az egész hétvégén tartó 10. jubileumi rendezvényen számos kiadó, magyarországi és erdélyi szerző várja az olvasó közönséget.&
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!