Karácsonyi Zsolt és Balázs Imre József Szilágyi István Messze túl a láthatáron című regényét mutatta be
Fotó: Zoltán Ildikó
A 10. alkalommal megrendezett Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik programja Szilágyi István Messze túl a láthatáron című regényének bemutatása volt, a könyvről pénteken Balázs Imre József költő és irodalomtörténész, illetve Karácsonyi Zsolt író, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke beszélgetett.
2021. június 05., 09:462021. június 05., 09:46
2021. június 05., 09:482021. június 05., 09:48
Szilágyi Istvánnak eddig négy regénye jelent meg (Üllő, dobszó, harang, Kő hull apadó kútba, Agancsbozót, Hollóidő), illetve a legújabb, ötödik regénye 2020-ban látott napvilágot, Messze túl a láthatáron címmel, az MMA Kiadó Nonprofit Kft. gondozásában.
„Szilágyi István összes írása kapcsolódik egymáshoz egy-egy motívum, problémafelvetés által. A Messze túl a láthatáron és a Kő hull apadó kútba kapcsolódnak a bűn fogalma alatt. Az előbbi esetében egy bírónak a problémájával szembesülünk, akinek döntenie kell arról, hogy ki bűnös és ki nem, illetve a megváltozott törvények és az új világ szabályrendszerei szerint, akik bűnösek, azok a régi rendszer szerint nem azok – mondta Balázs Imre József irodalomtörténész. – Egy nagyon komplex viszonyrendszerről van szó. Emellett az ítélkezés problémája, amely a boszorkány sorsa felett lehet döntő. Azt gondolom, a bűn fogalma az, ami az egyik központi magja ennek a regénynek.”
Karácsonyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke szerint a büntetésosztó nyomora és magánya kiemelten részt vesz, amit a regényből kiemelt sorokkal bizonyít:
Ha abba a székbe beültél, többé ne kapkodj az Isten keze után, mert ezt arra véli, hogy kételkedsz benne, vagyis a saját Istenbe vetett hitedben. Innen a békételenséged.”
Egy másik motívum, ami összeköti a két regényt: Rákóczi Ferenc, aki Szilágyi István legújabb alkotásában személyesen jelenik meg. Karácsonyi Zsolt hozzátette, hogy
Jellemének megformálását a távolságtartás jellemzi és csak apró részleteket tud meg az olvasó róla.
Szilágyi ötödik regénye a szerkezetét tekintve különbözik az előző négytől. A Messze túl a láthatáron első része a főszereplő, Tompay Wajtha Mátyás emlékirata, a második egy érdekes párbeszéd, melynek ritmusa nagyon lassú, mivel itt az elme egy belső játéka zajlik. A regény a hatalom megfoghatatlanságát és láthatatlanságát is megidézi. A főszereplőnek nincs fogalma a hatalomról, holott ő is egy fajta hatalommal van felruházva.
„Szilágyi Istvánt megrázta az ügynökaktákkal való szembesülés. Több alkalommal emlegette, hogy olyan dolgok ismeretébe került, amikre nem számított. Az én olvasatomban létezik egy olyan mellékszála a regénynek, amely szerint a kiderült információk birtokába került rendszerváltás utáni elme megpróbálja megfejteni a kiderült részleteket” – mondta Balázs Imre József költő.
Bereményi Géza író, filmrendező, dalszöveg- és forgatókönyvíró a június 3. és 6. között zajló 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszmeghívottja, aki elsősorban Cseh Tamás dalainak szövegírójaként ismert, de munkássága ennél sokrétűbb, gazdagabb.
Csaknem két évtizedes hagyományt követve, az Erdélyi Magyar Írók Ligája csütörtökön újra kiosztotta a Méhes György Irodalmi Díjakat a 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét keretén belül. Az idei év Méhes György-nagydíjasa Egyed Emese lett, akit Demeter Zsuzsa irodalomtörténész, kritikus méltatott, a debütdíjat pedi
„Senki sem szabadabb, mint aki könyvet olvas” – jelentette ki Markó Béla költő, közíró a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét csütörtök délutáni megnyitóján. Az egész hétvégén tartó 10. jubileumi rendezvényen számos kiadó, magyarországi és erdélyi szerző várja az olvasó közönséget.&
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Szövés, fafaragás, kosárfonás, fazekasság, kovácsmesterség vagy éppen cipészet – egyre többen tekintik meg a Mesterségek nyomában című videósorozatot, amely hónapról hónapra rövidfilmekben mutatja be a lassan feledésbe merülő foglalkozások világát.
Vajda Gergely nemzetközileg is elismert karmester irányítja idéntől a kolozsvári filharmónia zene- és énekkarát. Terveiről, a klasszikus zenének a közönséggel való megszerettetéséről, a zenekar és az énekkar sajátos karakteréről beszélt a Krónikának.
A nagybányai festőiskola megalapításának 130. évfordulója alkalmából rendeznek a legendás művésztelep első száz évét bemutató kiállítást a román fővárosban, a Liszt Intézet bukaresti központjában – közölte a szervező intézmény.
A Securitate, vagyis a román kommunista titkosszolgálat rengeteg mindent kilopott azokból a csomagokból, amelyeket külföldön élők küldtek romániai ismerőseiknek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!