Karácsonyi Zsolt és Balázs Imre József Szilágyi István Messze túl a láthatáron című regényét mutatta be
Fotó: Zoltán Ildikó
A 10. alkalommal megrendezett Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik programja Szilágyi István Messze túl a láthatáron című regényének bemutatása volt, a könyvről pénteken Balázs Imre József költő és irodalomtörténész, illetve Karácsonyi Zsolt író, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke beszélgetett.
2021. június 05., 09:462021. június 05., 09:46
2021. június 05., 09:482021. június 05., 09:48
Szilágyi Istvánnak eddig négy regénye jelent meg (Üllő, dobszó, harang, Kő hull apadó kútba, Agancsbozót, Hollóidő), illetve a legújabb, ötödik regénye 2020-ban látott napvilágot, Messze túl a láthatáron címmel, az MMA Kiadó Nonprofit Kft. gondozásában.
„Szilágyi István összes írása kapcsolódik egymáshoz egy-egy motívum, problémafelvetés által. A Messze túl a láthatáron és a Kő hull apadó kútba kapcsolódnak a bűn fogalma alatt. Az előbbi esetében egy bírónak a problémájával szembesülünk, akinek döntenie kell arról, hogy ki bűnös és ki nem, illetve a megváltozott törvények és az új világ szabályrendszerei szerint, akik bűnösek, azok a régi rendszer szerint nem azok – mondta Balázs Imre József irodalomtörténész. – Egy nagyon komplex viszonyrendszerről van szó. Emellett az ítélkezés problémája, amely a boszorkány sorsa felett lehet döntő. Azt gondolom, a bűn fogalma az, ami az egyik központi magja ennek a regénynek.”
Karácsonyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke szerint a büntetésosztó nyomora és magánya kiemelten részt vesz, amit a regényből kiemelt sorokkal bizonyít:
Ha abba a székbe beültél, többé ne kapkodj az Isten keze után, mert ezt arra véli, hogy kételkedsz benne, vagyis a saját Istenbe vetett hitedben. Innen a békételenséged.”
Egy másik motívum, ami összeköti a két regényt: Rákóczi Ferenc, aki Szilágyi István legújabb alkotásában személyesen jelenik meg. Karácsonyi Zsolt hozzátette, hogy
Jellemének megformálását a távolságtartás jellemzi és csak apró részleteket tud meg az olvasó róla.
Szilágyi ötödik regénye a szerkezetét tekintve különbözik az előző négytől. A Messze túl a láthatáron első része a főszereplő, Tompay Wajtha Mátyás emlékirata, a második egy érdekes párbeszéd, melynek ritmusa nagyon lassú, mivel itt az elme egy belső játéka zajlik. A regény a hatalom megfoghatatlanságát és láthatatlanságát is megidézi. A főszereplőnek nincs fogalma a hatalomról, holott ő is egy fajta hatalommal van felruházva.
„Szilágyi Istvánt megrázta az ügynökaktákkal való szembesülés. Több alkalommal emlegette, hogy olyan dolgok ismeretébe került, amikre nem számított. Az én olvasatomban létezik egy olyan mellékszála a regénynek, amely szerint a kiderült információk birtokába került rendszerváltás utáni elme megpróbálja megfejteni a kiderült részleteket” – mondta Balázs Imre József költő.
Bereményi Géza író, filmrendező, dalszöveg- és forgatókönyvíró a június 3. és 6. között zajló 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszmeghívottja, aki elsősorban Cseh Tamás dalainak szövegírójaként ismert, de munkássága ennél sokrétűbb, gazdagabb.
Csaknem két évtizedes hagyományt követve, az Erdélyi Magyar Írók Ligája csütörtökön újra kiosztotta a Méhes György Irodalmi Díjakat a 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét keretén belül. Az idei év Méhes György-nagydíjasa Egyed Emese lett, akit Demeter Zsuzsa irodalomtörténész, kritikus méltatott, a debütdíjat pedi
„Senki sem szabadabb, mint aki könyvet olvas” – jelentette ki Markó Béla költő, közíró a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét csütörtök délutáni megnyitóján. Az egész hétvégén tartó 10. jubileumi rendezvényen számos kiadó, magyarországi és erdélyi szerző várja az olvasó közönséget.&
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!