Számos kiadvánnyal várják az olvasókat a Bánffy-palota emeleti termeiben
Fotó: MTI/Kiss Gábor
„Senki sem szabadabb, mint aki könyvet olvas” – jelentette ki Markó Béla költő, közíró a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét csütörtök délutáni megnyitóján. Az egész hétvégén tartó 10. jubileumi rendezvényen számos kiadó, magyarországi és erdélyi szerző várja az olvasó közönséget.
2021. június 03., 16:402021. június 03., 16:40
2021. június 03., 17:382021. június 03., 17:38
„Minden járvány legfőbb ellenszere a képzelőerő. Bármilyen lázadás előfeltétele, hogy el tudjuk képzelni a szabadságot. Senki sem szabadabb, mint aki könyvet olvas” – hívta fel a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét közönségének figyelmét a csütörtök délutáni megnyitó rendezvényen Markó Béla költő, közíró.
Az RMDSZ korábbi elnöke ünnepi beszédében rámutatott: a járvány viszonyítási alap lett az életünkben, nem hivatalos időszámítással járvány előtti és utáni időkről beszélünk. Ahogy viszonyítási alap lett a maszk, karantén, gyanakvás, a már-már gyűlölködő félelem is. A maszkviselés miatt az emberi arc olyan lett, mint egy becsukott könyv, el kell képzelni, hogy ki van a maszk mögött, mutatott rá a marosvásárhelyi irodalmár.
Mint mondta, az elmúlt évben szabadsághiányban éltünk és megpróbáltuk elképzelni azt, amit nem láthattunk. Erről szól az irodalom, a szöveg is, hangsúlyozta Markó Béla, aki szerint soha ennyi könyvet nem olvastak, mint a járvány idején. Nem is csoda, hiszen minden járvány legfőbb ellenszere a képzelőerő, húzta alá.
Markó Béla szerint az, aki ideológiai kérdést csinál a kultúrából, semmit sem értett a 20. század történéseiből, hiszen az irodalmat nem lehet korlátok közé kényszeríteni. „Minket Erdélyben elsősorban a kultúra tartott meg” – jelentette ki a közíró a transzilvanizmus képviselőire utalva.
Kolozsvár évszázadok óta a könyv városa, hívta fel a figyelmet, itt született az első nagy könyvgyűjtőnk, Hunyadi Mátyás és sok más könyves ember, akik az évszázadok során mind kiálltak az írott szó szabadsága mellett.
Markó Béla költő, közíró a megnyitó rendezvényen
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Oláh Emese kolozsvári alpolgármester köszöntőjében rámutatott, a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét miatt is úgy érezhetjük, hogy lassan, de biztosan kezd visszatérni a régi életünk.
– fogalmazott az RMDSZ politikusa. Az irodalomnak sem a járvány, sem a felülírt határok nem szabnak korlátot, mondta a magyarországi szerzőkre utalva. Úgy vélte, a kolozsvári könyvhéthez hasonló alkalmak nem csak az közönségnek, hanem a szerzőknek is fontosak, ők is vágynak arra, hogy végre találkozzanak olvasóikkal.
Karácsonyi Zsolt, a társszervező Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) elnöke Dürer egyik metszetére utalva a könyvek angyalát „festette le” a közönségnek. H. Szabó Gyula szervező elmondta:
A megnyitó ünnepség zárásaként a Kolozsvár Társaság átadta a Kolozsvár büszkesége-díjat Uray Zoltán biológusnak, Essig Kacsó Klára művész-pedagógusnak, a zsoboki képzőművészeti tábor alapítójának és Simon Gábor volt operaigazgatónak.
Fotó: Unnepikonyvhet.ro
Az Iskola Alapítvány által szervezett Kolozsvári Ünnepi Könyvhét vasárnap estig várja az érdeklődőket,
A könyvbemutatók, közönségtalálkozók a Bánffy-palota udvarán, a Bulgakov Kávézó teraszán és a Vallásszabadság Házában zajlanak, a programokra előzetes regisztráció szükséges és a járványügyi szabályok betartása is kötelező.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!