2012. május 23., 08:462012. május 23., 08:46
A Babeş–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának épületében Benedek Szabolcs A vérgróf, Papp Sándor Zsigmond Semmi kis életek című regényét, illetve Szabó Róbert Csaba Fekete Dacia című novelláskötetét mutatták be, utóbbinak Erdélyi rémtörténetek az alcíme.
Lapunk korábbi munkatársa, Papp Sándor Zsigmond elmondta: regényével az 1989-es romániai rendszerváltozást akarta megörökíteni, így többek közt a román titkosrendőrség, a Szekuritáté vallatási módszereit is igyekezett hitelesen bemutatni, ezért alaposan utánajárt a dolognak. A Budapesten élő szerző hozzáfűzte: jelenleg a magyar–román gyűlölet foglalkoztatja, de ez nincs benne a könyvben. Papp Sándor Zsigmond ugyanakkor beszámolt arról is, hogy több nyelvre lefordítják a Semmi kis életeket, eddig három fordításra kötöttek szerződést.
A marosvásárhelyi Szabó Róbert Csaba Demény Péter kérdésére kifejtette, a novellái anyagát a valóságból meríti, szereti konkrét emlékekhez kötni a megírt történeteket. Mint részletezte, egyik könyvét egy képeslap ihlette.
A budapesti Benedek Szabolcs regényéről elmondta: annak ellenére, hogy egy krimi, rémtörténet, nem kizárólag a benne szereplő vámpírról szól, a huszadik század eleji Budapestet is megjeleníti. A regény fülszövegéből egyébként kiderül: 1910-ben játszódik a történet, az Andrássy úti konflisok és az automobilokon kívül Ady Endre és Molnár Ferenc, illetve a kávéházakban a társaságukat kereső írók, költők is feltűnnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Látogatottsági adatok