Hirdetés

Kinyitja-e a Jókai-regényt a mai diák? – Nagy Anna kolozsvári magyartanár a régebbi irodalomhoz való közelítés szempontjairól

Nagy Anna kolozsvári magyartanár

Nagy Anna kolozsvári magyartanár

Miként viszonyul a mai diák az általa legtöbbször nehezen emészthetőnek érzett Jókai-szövegekhez? Mi és mennyi az, amit föltétlenül meg kellene ismernie a mai, leginkább a gyors képernyővillódzáshoz szokott diáknak a régebbi irodalomból? – többek közt erről kérdeztük Nagy Annát, a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum magyartanárát. Mint mondta, fontosnak tartja, hogy a klasszikusokat levegyük a piedesztálról, hogy ne a tiszteletteljes rajongás, ne a kötelességtudó szeretet, hanem az értelmezői nyitottság felől közelíthessünk a műveik felé.

Kiss Judit

2022. február 27., 11:332022. február 27., 11:33

2022. február 27., 11:352022. február 27., 11:35

 – A talán a legismertebb magyar prózaíró, Jókai Mór február 18-án született, az ő születése napján ünneplik 2018 óta a magyar széppróza napját. Az elmúlt években több fronton nyitottak vitát arról, hogy a régebben oly sokak által olvasott, ismert, romantikus Jókai regények – amelyek közül egy-kettővel a mai diákok is megismerkednek valamilyen szinten iskolai keretek közt – valójában mennyire „emészthetőek” egy mai fiatal számára, hogy szívesen elolvassa-e a 19. században született prózát, avagy csak amiatt veszi kézbe, mert a tanterv része (lehet). Pedagógusi tapasztalata szerint manapság hogyan viszonyulnak a diákok a Jókai-féle világhoz?

– Óvakodnék attól, hogy olyan kijelentést tegyek, ami a romániai magyar diákokra általában vonatkozik. Saját tapasztalataim alapján elmondhatom, hogy Jókai világához szinte minden diák erős prekoncepciókkal közelít. A szülők, nagyszülők tapasztalatai és viszonyulásmódja keveredik a kortársak meglátásaival. Erősen zanzásítva ez körülbelül a következőképpen foglalható össze: Jókai a megkerülhetetlen klasszikus, akit a nagyszülők vagy dédszülők még élvezettel, rajongva olvastak, a szülőknek kötelező volt, és több-kevesebb sikerrel, de mindenképp hősiesen megbirkóztak vele – emiatt elvárják, hogy a gyermekük is így tegyen (mert végül ők is megszerették), vagy teljesen megértik, ha ő sem bír vele (hiszen már nekik sem volt egyszerű).

Hirdetés
Idézet
A mostani diákok többsége szerint Jókait nehéz olvasni, mert regényei tele vannak terjengős leírásokkal és idegen kifejezésekkel, s nem utolsósorban igencsak hosszúak. Emiatt számtalan formájú, terjedelmű és minőségű tartalmi összefoglaló létezik az interneten, mely eleve arra predesztinál, hogy – a krónikus időhiányra is hivatkozva – olvasás nélkül ússzuk meg az úgynevezett kötelezőket.

Itt válik kulcsfontosságúvá a tanár szerepe. Tudunk-e és akarunk-e olyan érveket hozni, olyan helyzeteket teremteni, olyan motivációt találni és olyan segítséget nyújtani, amely mellett a gyerekek mégiscsak kinyitják Jókai könyveit, és ténylegesen találkoznak a szöveggel.

Jókai a megkerülhetetlen klasszikus, akit a nagyszülők vagy dédszülők még élvezettel, rajongva olvastak Galéria

Jókai a megkerülhetetlen klasszikus, akit a nagyszülők vagy dédszülők még élvezettel, rajongva olvastak

– Így talán az sem ritka, hogy nem olvassák el magát a Jókai-szöveget, csak a róla írt összegzéseket. De ez igaz lehet a régebbi irodalom darabjai esetében is. Meglátása szerint mi és mennyi az, amit föltétlenül meg kell ismernie a diáknak a régebbi irodalomból? Sok pedagógus panaszkodik, hogy még a kortársak olvasására is nehéz sokszor rávenni a fiatalokat a mai, TikTok-szerűen rövid, képernyővillódzásokhoz idomuló világban?

– Saját kultúránkat, s ezen belül saját irodalmunkat, annak történetét ismerni alapvető feladatunk. Minden efféle közelítés önmagunk és a világ megismeréséhez, megértéséhez visz közelebb. Nem kevésbé igaz ez a kortárs irodalomra. Ugyanakkor nem jelenthető ki, hogy a kortárs irodalom könnyebben hozzáférhető, mint a régi alkotások. Tanárként feladatomnak tartom, hogy mindkét irányban segítsek tájékozódni. A pedagógusnak ismernie kell az osztály képességeit, műveltségét, érdeklődését, olvasási szokásait. Azt, hogy mit, mennyit és hogyan olvasunk, elsősorban az adott csoport sajátosságai kellene meghatározzák. Az általános iskolai tanterv ezt lehetővé is teszi. Javaslatokat ad szerzőkre és művekre, ám a választást a tanárra bízza. A líceumi tanterv, valamint az érettségi vizsga elvárásai már jóval szűkebb teret engednek.

Idézet
Fontosnak tartanám ennek a tantervnek az újragondolását annak érdekében, hogy a fiatalokat ténylegesen megszólító problémakörök mentén lehessen a műveket csoportosítani.

Meggyőződésem, hogy a teljes Margit-legendát, a Szigeti veszedelmet vagy a Bánk bánt csak nagyon kevés diák olvassa végig. Ha a téma vagy egy választott értelmezési szempont érdekes is lenne, nehéz magát a szöveget megérteni, segítség kell hozzá. (Nem véletlen, hogy Nádasdy Ádám szükségesnek tartotta, és el is végezte Katona József művének prózai fordítását – Magvető Kiadó, 2019.) Azt pedig teljesen értelmetlennek tartom, hogy úgy beszélgessünk vagy írjunk értekezést egy műről, hogy annak szövegét nem olvastuk. Ha tehát arra vállalkozunk, hogy soronként, szavanként vezetjük végig a diákokat egy-egy irodalmi művön, akkor rengeteg időre van szükségünk. Ezért lenne talán szükség szelektálásra, illetve arra, hogy bizonyos művekből elegendő legyen részleteket – de azt ténylegesen – ismerni.

– Érettségiig a romániai magyar diákoknak legalább egy Jókai-regénnyel valamilyen szinten találkozniuk kell. Több mint 10 éve tanít magyar irodalmat. Hogyan tapasztalta, melyik volt az a Jókai-regény, ami a legkönnyebben „megfogta” a diákokat, és vajon miért? És ami ennél is fontosabb: mik azok a módszerek, szempontok, amik megkönnyíthetik a közelítést?

– Egy regénycím helyett egy elbeszélést emelek ki. A nagyenyedi két fűzfa több szempontból is izgalmas szokott lenni a diákok számára – az erdélyi vonatkozás, a diákokat, azok bátorságát középpontba állító történet, a szerelmi szál és a humor jó aránya egyszerre szórakoztató és történelmi összefüggéseket is felvillantó közelítést jelenthet Jókai felé. Fontos ugyanakkor azt is kiemelni, hogy az előző kérdésben megfogalmazott Jókai-féle világ, amelyhez diákként valahogyan viszonyulni kell, a legtöbb esetben tulajdonképpen két regényt jelent: A kőszívű ember fiai és Az arany ember.

Idézet
Hogyha sikerül elérni azt, hogy időt és energiát szánjanak az elolvasásukra, akkor számtalan izgalmas problémakör mentén lehet róluk beszélgetni.

Én legutóbb idén, a nyolcadik osztályommal dolgoztam fel A kőszívű ember fiait. Együtt, órán kezdtük az olvasást, sokszori megállással, sok magyarázattal. Nem tartották könnyen emészthető olvasmánynak, többen jelezték, hogy határidőre nem is értek a végére, és nehezen vagy egyáltalán nem értették meg a politikai-történelmi összefüggéseket. Első körben így egy podcast elkészítését kértem tőlük. 3–5 fős csoportokban beszélgetnek arról, milyen tapasztalat volt nekik ezt a könyvet olvasni, illetve milyen kérdéseik merültek fel bennük a regény olvasása során.

Izgalmas felvetések fogalmazódtak meg bennünk már a munkájukat előkészítő órán. Beszélgettünk például arról, hogyan lehetséges, hogy Baradlayné hazafias vállalása tulajdonképpen azt is jelenti, hogy saját fiait is veszélynek teszi ki. Megkérdezték, hogy miért nem vált el a kőszívű embertől, ha ennyire nem értett vele egyet. Nem értették, miért volt annyira problematikus Plankenhorst Alfonsine és Palvicz Ottó törvényen kívüli gyermekének helyzete, és miért éppen a legkedvesebb fiával bánik legridegebben Baradlay Kazimir. Nem volt számukra mellékes tény az sem, hogy Liedenwall Edit éppen velük egyidős, 14–15 éves árva lányként kerül a forradalom eseményeinek közepébe, s köteleződik el Richárd mellett.

Idézet
Egy korábbi 11. osztályban Az arany ember kapcsán egyszer azt dolgozták ki részletesen, hogyan lehetne belőle a mai Hollywoodra szabott filmet rendezni. Így rájöttek, a történet keretét megtartva, a körülményeket modernizálva abszolút működőképes forgatókönyvet lehetne írni belőle.

Innen viszont már az a kérdés vitt tovább, hogy vajon mit árul el Jókairól, rólunk és a mai filmiparról mindez: hogy a romantika regényeinek olykor egyszerűsített karakterei, kalandos meseszövése, de még Az arany ember női főszereplőinek viselkedése is teljesen beletalál ebbe a populáris filmuniverzumba. Fontosnak tartom, hogy a klasszikusokat levegyük a piedesztálról, hogy ne a tiszteletteljes rajongás, ne a kötelességtudó szeretet, hanem az értelmezői nyitottság felől közelíthessünk a műveik felé, s így ne csak túlessünk rajtuk, hanem közösen gondolkodva olvassuk őket.

•  Fotó: 123RF Galéria

Fotó: 123RF

– Olykor szó esik arról is, hogy a történelmi kontextus(ok)ba ágyazott, azoktól el nem választható Jókai-regények világához való közelítés során óhatatlanul szükséges a történelem valamilyen fokú ismerete. A romániai magyar diákok számára készülő tantervek szinkronban vannak-e e tekintetben? Ez alatt azt értem, hogy mire a diák találkozik mondjuk nyolcadikban A kőszívű ember fiaival, akkorra már körvonalazódik-e számára a történelem tananyagából az 1848-as forradalom.

– Hatodik és hetedik osztályban létezik külön tantárgy, amely a magyarság történetével foglalkozik, ezért elmondható, hogy nyolcadik osztályra már van egy alapvető tudásuk az 1848-as forradalomról. Ez elegendő ahhoz, hogy Jókai regényének történetét nagy vonalakban átlássák, de a politikai-történelmi összefüggéseknek azt a komplex hálózatát, ami A kőszívű ember fiaiban megjelenik csak jóval átfogóbb ismeretek segítségével lehet maradéktalanul átlátni, megérteni.

Nagy Anna magyartanár
Nagy Anna a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar–angol szakán végzett. 2009 óta tanít. Tanított a Kolozs megyei Magyarszováton és a kincses városbeli Brassai Sámuel Elméleti Líceumban. Jelenleg az Apáczai Csere János Elméleti Líceum tanára. 2019-ben védte doktori dolgozatát, melyben a kortárs irodalom és a fotográfia összefüggéseit vizsgálja. A dolgozatból készült kötete 2021-ben jelent meg Dupla expó címmel.

korábban írtuk

Sokan siratják, de az olvasás nem megy ki divatból: az elektronikus és a nyomtatott könyv esetében is a történet a fontos
Sokan siratják, de az olvasás nem megy ki divatból: az elektronikus és a nyomtatott könyv esetében is a történet a fontos

Az olvasás fontos szerepet látszik betölteni a társadalomban és a személyes fejlődésben – fejtette ki a Krónikának Szabó Eszter, a marosvásárhelyi Okulusz irodalmi podcast vezetője, aki az olvasóeszköz előnyeiről, jellemzőiről is beszélt.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 23., vasárnap

Kalotaszegi népművészeket is díjaztak Budapesten

Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.

Kalotaszegi népművészeket is díjaztak Budapesten
Hirdetés
2026. augusztus 06., csütörtök

„Az ember megpróbálja a maga képére formálni a világ egy kis darabját”. Beszélgetés Szabó Zsolttal (2.)

A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.

„Az ember megpróbálja a maga képére formálni a világ egy kis darabját”. Beszélgetés Szabó Zsolttal (2.)
2026. augusztus 05., szerda

„Amíg hasznos munkát tudok végezni, addig csinálom” – Interjú a 80 éves Szabó Zsolttal, a Kolozsvár Társaság elnökével (1.)

Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.

„Amíg hasznos munkát tudok végezni, addig csinálom” – Interjú a 80 éves Szabó Zsolttal, a Kolozsvár Társaság elnökével (1.)
2026. augusztus 04., kedd

Aradi színházi ősbemutató is látható lesz a békéscsabai nemzetközi fesztiválon

Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.

Aradi színházi ősbemutató is látható lesz a békéscsabai nemzetközi fesztiválon
Hirdetés
2026. július 30., csütörtök

A Krónika egykori fotósa emlékére nyílik kiállítás

Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.

A Krónika egykori fotósa emlékére nyílik kiállítás
2026. július 21., kedd

Kulturális központként nyílik meg a nagyközönség előtt a több mint százéves, felújított víztorony

Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.

Kulturális központként nyílik meg a nagyközönség előtt a több mint százéves, felújított víztorony
2026. július 18., szombat

Közös örökségmentésre hívják a sarmaságiakat

A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.

Közös örökségmentésre hívják a sarmaságiakat
Hirdetés
2026. július 18., szombat

Szoborállítással tisztelegtek báró Kemény János emléke előtt a Helikon 100 jubileumi eseménysorozat keretében

Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.

Szoborállítással tisztelegtek báró Kemény János emléke előtt a Helikon 100 jubileumi eseménysorozat keretében
2026. július 17., péntek

Új műsorstruktúrával várja a nézőket szombattól az M1

Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.

Új műsorstruktúrával várja a nézőket szombattól az M1
2026. július 15., szerda

Kivizsgáltatnák a színházi kritikusok az erdélyi származású alkotónak kifizetett összegeket – Egymilliárdot már visszaszerzett a kormány

A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.

Kivizsgáltatnák a színházi kritikusok az erdélyi származású alkotónak kifizetett összegeket – Egymilliárdot már visszaszerzett a kormány
Hirdetés
Hirdetés