Van internet, nincs hozzá tudás: Románia az uniós rangsor végén

Az adatok különösen annak fényében figyelemre méltók, hogy az ország az internet-hozzáférés terén jelentős előrelépést ért el az elmúlt években. A világhálóra kapcsolódó romániai háztartások aránya 2025-ben elérte a 95,47 százalékot, csaknem tíz százalékponttal haladva meg a 2020-ban mért 86,24 százalékot.

A háztartások internet-hozzáférése Hollandiában a legelterjedtebb, ahol aránya eléri a 99,28 százalékot, Luxemburgban 99, Máltán pedig 97,77 százalékot mértek. A rangsor másik végén Horvátország áll 87,91 százalékkal, majd Görögország következik 88,73, Litvánia pedig 89,35 százalékkal.

Egyre többen interneteznek, de ez önmagában nem jelent digitális jártasságot

Az internetet használó romániai lakosok aránya szintén látványosan növekedett: míg 2020-ban 78,46 százalék volt, 2025-re elérte a 93,15 százalékot. Ugyanebben az időszakban 14,05-ről 4,91 százalékra csökkent azok aránya, akik még soha nem használták a világhálót.

A széles körű hozzáférés és a rendszeres internethasználat azonban nem feltétlenül jár együtt a digitális eszközök magabiztos, biztonságos és tudatos alkalmazásával. Az Európai Bizottság Romániáról készített 2026-os országjelentése is erre az ellentmondásra mutat rá: Románia az állandó vezetékes internetes infrastruktúra terén az uniós élmezőnyhöz tartozik, az alacsony digitális készségek, valamint a korszerű technológiák vállalati alkalmazásának hiányosságai ugyanakkor hátráltatják az ország versenyképességét.

Mit jelent az „alapvető digitális készség”?

Az Eurostat nem pusztán azt vizsgálja, hogy valaki használ-e okostelefont, közösségi oldalakat vagy különböző internetes alkalmazásokat. A digitális készségeket a 16 és 74 év közötti személyek által végzett tevékenységek alapján, öt területen értékelik:

• információk és adatok keresése, illetve megbízhatóságuk ellenőrzése;
• internetes kommunikáció és együttműködés;
• digitális tartalmak létrehozása;
• a személyes adatok és az internetes biztonság kezelése;
• digitális problémák megoldása.

Az Eurostat módszertani ismertetője szerint ezek közé olyan hétköznapi műveletek tartoznak, mint az elektronikus levelek küldése, egy táblázatkezelő program használata, a személyes adatokhoz való hozzáférés szabályozása, az interneten talált információk ellenőrzése vagy egy program beállításainak módosítása. Ahhoz, hogy valakit legalább alapvető digitális készségekkel rendelkezőnek tekintsenek, mind az öt területen el kell végeznie legalább egy meghatározott tevékenységet.

Szlovéniában 46,5, Lettországban pedig 48,43 százalékos az arány. A legjobb eredményt Hollandia érte el 83,61 százalékkal, majd Írország következik 82,82, Dánia pedig 81,45 százalékkal.

Az időseket és az alacsonyabb végzettségűeket érinti leginkább a lemaradás

Az uniós adatok alapján a digitális jártasság szorosan összefügg az életkorral, az iskolai végzettséggel és a munkaerőpiaci helyzettel.

Még nagyobb eltérés mutatkozik az iskolai végzettség szerint: a felsőfokú végzettségű uniós lakosok 82 százaléka, az alacsony végzettségűeknek viszont csupán 38 százaléka éri el az alapvető szintet. A foglalkoztatottak körében 69, a munkanélküliek között 54, a nyugdíjasok és más gazdaságilag inaktív személyek körében pedig 37 százalékos az arány.

Ezt a küszöböt 2025-ben már négy tagállam – Hollandia, Írország, Dánia és Finnország – átlépte, Romániának azonban a jelenlegi 31,84 százalékos szintről kevesebb mint öt év alatt kellene rendkívül nagy lemaradást behoznia.