Az elektronikus könyv egyik előnye, hogy kis helyet foglal és és rengeteg szöveget képes tárolni
Fotó: Haáz Vince
Az olvasás fontos szerepet látszik betölteni a társadalomban és a személyes fejlődésben – fejtette ki a Krónikának Szabó Eszter, a marosvásárhelyi Okulusz irodalmi podcast vezetője, aki arról is beszélt, mi az előnye, melyek a jellemzői az elektronikus olvasóeszközöknek.
2022. január 31., 07:512022. január 31., 07:51
Januártól életbe lépett a törvény, amely az elektronikus könyvek áfájának 5 százalékra történő csökkentéséről szól. A jogszabály kapcsán – amely az olvasás népszerűsítése érdekében született – az e-könyvek népszerűségét, előnyeit jártuk körül a marosvásárhelyi Szabó Eszterrel, aki hatodik éve foglalkozik olvasásnépszerűsítéssel. A felnőtt olvasóklub, illetve az óvodásoknak és iskolásoknak tartott irodalmi foglalkozások mellett tavaly októberben elindította az Okulusz elnevezésű podcastet, amelyben változatos irodalmi témákat boncolgat meghívottjaival. Az egyre népszerűbb podcast műfaj a digitális hangállományoknak a világhálón való sorozatos közzétételét jelenti.
Néhány évtizeddel ezelőtt az elektronikus könyvek elsősorban gyakorlati előnyök miatt kerültek piacra. Az olvasóeszközökön egyszerre több könyv is tárolható, ugyanakkor kis helyen elférnek, tulajdonképpen bárhová magunkkal vihetjük: nyaralásokon, hosszabb utazásokon és a tömegközlekedésen lehet hűséges társunk, de tökéletesen megfelel otthoni használatra is. Nem elhanyagolható ugyanakkor az anyagi vonzat sem, hiszen a digitális formátumban megjelenő könyvek messzemenően olcsóbbak nyomtatott formában megjelenő társaiknál. Piacra kerülésük idején jogosan merült fel a kérdés, hogy idővel átvehetik-e a nyomtatott könyv helyét. Szabó Eszter (portrénkon) úgy véli, az e-könyvek nem azzal a céllal jöttek létre, hogy kiszorítsák papíralapú társaikat, így párhuzamot sem érdemes vonni közöttük.
– mondta Szabó Eszter. Hozzátette, azok, akik jósolták már az olvasás halálát, rendszerint tévedtek. Az olvasás ugyanis olyan fontos szerepet látszik betölteni a társadalomban és a személyes fejlődésben, hogy egyszerűen nem tűnhet el. Meglátása szerint valamennyien érezzük, hogy a könyvekben olyan építő erő van, hogy nagy hiányt okozna, ha ez az erő nem válna legalább egy kicsit a részünkké.
Az olvasást népszerűsíti a marosvásárhelyi Szabó Eszter
Fotó: Facebook/Szabó Eszter
Szabó Eszter elmondta, hogy bár egyre több könyv jelenik meg elektronikus formában, nem mindegyik illeszkedik az elektronikus könyvolvasónak megfelelő formátumhoz. El lehet őket ugyan olvasni, de nem nyújtanak gördülékeny olvasásélményt. Azok a formátumok azonban, amelyeket kifejezetten e-olvasókra találtak ki, számos hasznos funkcióval is rendelkeznek, biztosítják a fejezetek közti szabad keresgélést, a kényelmes navigálást. Elmondta, a diákok és egyetemisták számára nagyon fontos lenne, hogy elérjék a tanulmányaik szempontjából fontos könyveket, amelyek nem találhatóak meg a könyvtárakban. Mint minden ágazatra, az e-könyvekére is jellemző, hogy a különböző modellek árai tekintetében a határ a csillagos ég, de napjainkban már újan vagy másodkézből is elérhető áron lehet beszerezni ezeket az eszközöket.
Hozzátette, az egyetemisták és diákok nem tudnak könyvtárat gyűjteni, így számukra megfelelő megoldás lehet. Szabó Eszter arról is beszélt, hogy ő személy szerint már régóta inkább az e-bookot részesíti előnyben, ennek egyszerű magyarázata pedig az, hogy praktikusabb így az esti olvasás. Ezek az eszközök ugyanis többnyire fényt is kibocsátanak, így nem kell éjjeli lámpát használni az esti olvasáskor. Nappali fényben ugyanakkor alkalmazkodnak a természetes fényviszonyokhoz. Számos előnyük ellenére az e-könyvek nem örvendenek túl nagy népszerűségnek. Szabó Eszter úgy látja, legelterjedtebbek az Y generáció körében, ott is inkább a nők részesítik előnyben használatukat, pedig meg lehet spórolni a könyvekre fordított pénz egy részét. Az idősebb generáció rendszerint bizalmatlan az eszközzel szemben: egyesek nem szeretnék, vagy nem tudják elsajátítani az eszköz használatához szükséges tudást, mások egyszerűen hiányolják a nyomtatott könyv nyújtotta élményt.
Illetve, hogy milyen rituálékat kötünk hozzá. Az olvasás élménye nem a körülmények idealizálásától függ” – vélekedett Szabó Eszter.
Fotó: Haáz Vince
Az Okulusz irodalmi podcast vezetője úgy véli, az olvasást ott kell népszerűsíteni, ahol még nem hódított teret. Véleménye szerint a kulcs a történetek erejében rejlik, amelyekkel a könyvekben találkozhatunk: ezek pedig összekötik az embereket.
Felnőtteknek és gyerekeknek szóló foglalkozásai rendszerint adott téma köré épülnek, amely kapcsán egy-egy könyvet is bemutatott, kedvcsinálónak az olvasáshoz. Bár hisz a személyes részvételű rendezvények erejében, a járványidőszakban rákényszerült a podcastformátumra, amelyet elmondása szerint egyáltalán nem bánt meg. Ez nem pótolja a személyes találkozás nyújtotta élményt, de lehetőséget nyújt az információ megtöbbszöröződésére, ezáltal pedig a munka minőségének jelentős fejlődésébe, amely hosszas felkészülést igényel ahhoz, hogy egy tartalmas és színvonalas podcast létrejöjjön. „Ugyanakkor egyre többen érdeklődnek a podcast iránt, így azok is részesei lehetnek az ilyen alkalmaknak, akik nem tudnának eljönni” – mutatott rá Szabó Eszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Szerkezeti és tartalmi felújításon esett át az erdélyi kastélyok legnagyobb internetes enciklopédiája, a kastelyerdelyben.ro honlap – tájékoztatta szerkesztőségünket az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja.
„Megtörténik, hogy a kitalált hős mintegy önálló életre kel és bevonz olyan témákat, amikkel valamikor találkoztam, elraktároztam. Ezek előjönnek, történetbe kívánkoznak” – fejtette ki első szépirodalmi könyve megírásáról Bodó Márta kolozsvári újságíró.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!