Két irányban menekül előre a Koinónia Kiadó

„Immár második éve érezteti hatását a válság, ez Romániában is gondot jelent, Magyarországon pedig a legfrissebb statisztikák szerint az utóbbi két évben mintegy 10 százalékkal zsugorodott a könyvpiac, ez minket is érint, hiszen az eladásaink egy része Magyarországon történik. Kreativitásra és kemény munkára van szükség, hogy ilyen körülmények között egy kiadó szinten tudjon maradni, netalán fejlődni tudjon az eladásait illetően” – fejtette ki lapunknak Zágoni Balázs, a kolozsvári Koinónia Kiadó igazgatója.

Mint mondta, a magyarországi kormányváltással a könyvkiadók támogatási rendszere is átalakult, a Román Nemzeti Kulturális Alap pályázatán pedig tavaly 6-7 erdélyi magyar kiadó a korábbi évekhez képest csak szimbolikus támogatást kapott. Zágoni szerint a pályázatok nagyon fontosak az erdélyi magyar kiadók életében, hiszen olyan nagy példányszámban kellene megjelentetni és eladni a könyveket, ahhoz, hogy egyáltalán nullszaldósak legyenek támogatások nélkül, amelyre, nemcsak az erdélyi magyar piac, de sokszor a teljes magyar piac sem alkalmas.

„A kortárs költők versesköteteiből például lehetetlen lenne 3000–3500 példányt értékesíteni. Néhány száz példányt szoktunk nyomni, kivéve ha olyan nagy nevekről van szó, mint például Kányádi Sándor” – mutatott rá Zágoni Balázs. „Két irányban menekülünk előre. Egyrészt próbálunk olyan kiadványokat megjelentetni, amelyekben találkozik a rendkívüli tartalom és az irodalmi és grafikai igényesség. Ez egyfajta garancia arra, hogy a könyv eladható legyen. Másrészt könyvesboltot nyitottunk Kolozsváron és Nagyváradon, illetve a napokban indul az on-line könyvesboltunk is, a konyvter.ro” – magyarázta a kiadó stratégiáját az igazgató.

Hangsúlyos gyermekirodalom

A Koinónia egyébként szombaton nyílt napot szervezett, amelynek programjai elsősorban a gyerekeknek szóltak: Zágoni Balázs, Demény Péter és Vallasek Júlia olvastak fel meséikből, a gyermekek társasjátékokat próbálhattak ki, rajzolhattak, diafilmet nézhettek, népi játékokat, néptáncot és népdalokat tanulhattak. Kérdésünkre, hogy valóban nagyobb hangsúlyt fektet-e a kiadó a gyermekirodalomra az utóbbi időben, Zágoni elmondta: már akkor nagy jelentősége volt az igényes gyermekirodalomnak a Koinónia életében, amikor megörökölte a kiadó vezetését Visky Andrástól.

„Ez az év valóban gazdagabb volt ilyen szempontból, de korábban is megvolt a tendencia efelé. Az is hozzájárulhat ehhez, hogy én is gyermekeknek írok, így talán érzékenyebb vagyok erre az irodalomra, de soha nem egyedül döntök, legalább hárman-négyen véleményezünk egy kéziratot, mielőtt eldöntjük, hogy kiadjuk, vagy sem. Talán azért kapott nagyobb hangsúlyt ez az irány, mert rendszeresen programokat is szervezünk a kicsiknek” – ecsetelte Zágoni. Hozzátette, bár valóban stabilabb a gyermekirodalmi kiadványok piaca – ez a piaci szegmens kevésbé van kitéve például az elektronikus könyvek irányából érkező új kihívásnak –, az elmúlt évi magyarországi statisztikák ilyen téren is eléggé aggasztó képet festenek.

Sikervárományos könyvek

Zágoni elmondta, ebben az évben sikerült tíz olyan könyvcímet találni, amelyek akár sikerkönyvek is lehetnek: öt gyermekkönyvet és öt felnőtteknek szánt kiadványt említett meg. A gyermekkönyvek romániai szerzők munkái, négy erdélyi magyar és egy román író, Voicu Bojan könyvéről van szó. A felnőtteknek szóló könyvek között egy erdélyi, és négy fordításkötet szerepel. Ezenkívül három hét múlva mutatják be a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon a szerző jelenlétében Andri Snaer Magnason izlandi író A kék bolygó története című gyerekregényét, amely első alkalommal jelenik meg magyar nyelven, noha eddig már huszonkét országban kiadták.

Demény Péter Hóbucka Hugó című Aranyvackor-díjjal kitüntetett meséje is idén jelenik meg Keszeg Ágnes szintén díjazott illusztrációival. Ami ugyancsak izgalmasnak ígérkezik, az tíz erdélyi magyar szerző közös könyve lesz, akik az idén 75 éves Bodor Ádám a Megérkezés északra című novelláskötetének nyitódarabjához, az Állomás, éjszaka című novellához írtak folytatást. Zágoni kiemelte Bengt Pohjanen Svédországban kisebbségben élő, meänkieli nyelven alkotó író A csempészkirály fia című regényét is. A könyv érdekessége, hogy Bodor Enikő – a világon elsőként – az eredeti nyelvből ültette át magyarra, az erdélyieknek pedig azért is érdekes lehet, mert egy nyelvi és földrajzi határ mellett játszódó történetről van szó. Eginald Schlattner trilógiájának első része, A fejvesztett kakas már évekkel ezelőtt megjelent a Koinóniánál, most a második részt, a Vörös kesztyű című regényt adják ki.