2007. december 24., 00:002007. december 24., 00:00
A könyv hátterében kalandos történet áll: a budapesti szerzõ a csángók anyanyelvi vallásgyakorlásának ügyéért nyolc országon át kerékpározott – útba ejtve a Vatikánt és Moldvában zárva a zarándoklatot. Az út történéseit örökítette meg a könyvben. Ferkó április 22-én indult Budapestrõl biciklis zarándokútra, hogy felhívja a figyelmet „arra a Románia alkotmányának, az Európa Tanács ajánlásának és az emberi igazságérzetnek\" ellentmondó állapotra, hogy a csángók nem gyakorolhatják anyanyelvükön vallásukat. A magyar mise bevezetését a szerzõ szerint a politikum és a román egyház akadályozza. A szerzõt egy internetes naplóban talált bejegyzés indította a zarándoklat megszervezésére, amelyben az állt, hogy a csángók nemzeti identitásának megõrzéséhez kevés a 16 faluban mûködõ és mintegy 1660 gyereket érintõ magyar nyelvû oktatás, arra is szükség lenne, hogy vallásukat anyanyelvükön gyakorolhassák. „Templomaik vannak, hívek vannak, a plébánosok nagy része tud magyarul, de mise még sincs anyanyelven. A Tismãneanu-jelentés is kimondja, hogy a román római katolikus egyháznak nagy szerepe volt a csángók asszimilációjában\" – jelentette ki Ferkó, aki 45 napos útja során 4000 kilométert tett meg, magyarországi, erdélyi és vatikáni egyházi méltóságokkal, valamint Magyarország bukaresti nagykövetével és csíkszeredai fõkonzuljával találkozott. Többek között a Szentszék külügyminiszter-helyettese, msgr. Pietro Parolin, Böjte Csaba atya, Tõkés László biztosította támogatásáról. Ferkó Zoltán úgy gondolja, sikeres volt az út, az ügy nyilvánosságot kapott. „Elindult egy folyamat, ami remény szerint továbbgyûrûzik\" – mondta a szerzõ, aki a továbbiakban szeretné a moldvai magyarokhoz is eljuttatni a zarándoklat hírét és mondanivalóját nemcsak könyv, de DVD formájában is. A könyvbemutatót követõ beszélgetésen megfogalmazódott, identitásuk megõrzéséhez egy erõs csángó értelmiségi rétegre lenne szükség, ehhez vissza kellene térniük Csángóföldre az onnan elszármazott értelmiségieknek.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.