2007. december 24., 00:002007. december 24., 00:00
A könyv hátterében kalandos történet áll: a budapesti szerzõ a csángók anyanyelvi vallásgyakorlásának ügyéért nyolc országon át kerékpározott – útba ejtve a Vatikánt és Moldvában zárva a zarándoklatot. Az út történéseit örökítette meg a könyvben. Ferkó április 22-én indult Budapestrõl biciklis zarándokútra, hogy felhívja a figyelmet „arra a Románia alkotmányának, az Európa Tanács ajánlásának és az emberi igazságérzetnek\" ellentmondó állapotra, hogy a csángók nem gyakorolhatják anyanyelvükön vallásukat. A magyar mise bevezetését a szerzõ szerint a politikum és a román egyház akadályozza. A szerzõt egy internetes naplóban talált bejegyzés indította a zarándoklat megszervezésére, amelyben az állt, hogy a csángók nemzeti identitásának megõrzéséhez kevés a 16 faluban mûködõ és mintegy 1660 gyereket érintõ magyar nyelvû oktatás, arra is szükség lenne, hogy vallásukat anyanyelvükön gyakorolhassák. „Templomaik vannak, hívek vannak, a plébánosok nagy része tud magyarul, de mise még sincs anyanyelven. A Tismãneanu-jelentés is kimondja, hogy a román római katolikus egyháznak nagy szerepe volt a csángók asszimilációjában\" – jelentette ki Ferkó, aki 45 napos útja során 4000 kilométert tett meg, magyarországi, erdélyi és vatikáni egyházi méltóságokkal, valamint Magyarország bukaresti nagykövetével és csíkszeredai fõkonzuljával találkozott. Többek között a Szentszék külügyminiszter-helyettese, msgr. Pietro Parolin, Böjte Csaba atya, Tõkés László biztosította támogatásáról. Ferkó Zoltán úgy gondolja, sikeres volt az út, az ügy nyilvánosságot kapott. „Elindult egy folyamat, ami remény szerint továbbgyûrûzik\" – mondta a szerzõ, aki a továbbiakban szeretné a moldvai magyarokhoz is eljuttatni a zarándoklat hírét és mondanivalóját nemcsak könyv, de DVD formájában is. A könyvbemutatót követõ beszélgetésen megfogalmazódott, identitásuk megõrzéséhez egy erõs csángó értelmiségi rétegre lenne szükség, ehhez vissza kellene térniük Csángóföldre az onnan elszármazott értelmiségieknek.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.