Kerékpáron a csángókért

A könyv hátterében kalandos történet áll: a budapesti szerzõ a csángók anyanyelvi vallásgyakorlásának ügyéért nyolc országon át kerékpározott – útba ejtve a Vatikánt és Moldvában zárva a zarándoklatot. Az út történéseit örökítette meg a könyvben. Ferkó április 22-én indult Budapestrõl biciklis zarándokútra, hogy felhívja a figyelmet „arra a Románia alkotmányának, az Európa Tanács ajánlásának és az emberi igazságérzetnek\" ellentmondó állapotra, hogy a csángók nem gyakorolhatják anyanyelvükön vallásukat. A magyar mise bevezetését a szerzõ szerint a politikum és a román egyház akadályozza. A szerzõt egy internetes naplóban talált bejegyzés indította a zarándoklat megszervezésére, amelyben az állt, hogy a csángók nemzeti identitásának megõrzéséhez kevés a 16 faluban mûködõ és mintegy 1660 gyereket érintõ magyar nyelvû oktatás, arra is szükség lenne, hogy vallásukat anyanyelvükön gyakorolhassák. „Templomaik vannak, hívek vannak, a plébánosok nagy része tud magyarul, de mise még sincs anyanyelven. A Tismãneanu-jelentés is kimondja, hogy a román római katolikus egyháznak nagy szerepe volt a csángók asszimilációjában\" – jelentette ki Ferkó, aki 45 napos útja során 4000 kilométert tett meg, magyarországi, erdélyi és vatikáni egyházi méltóságokkal, valamint Magyarország bukaresti nagykövetével és csíkszeredai fõkonzuljával találkozott. Többek között a Szentszék külügyminiszter-helyettese, msgr. Pietro Parolin, Böjte Csaba atya, Tõkés László biztosította támogatásáról.

Ferkó Zoltán úgy gondolja, sikeres volt az út, az ügy nyilvánosságot kapott. „Elindult egy folyamat, ami remény szerint továbbgyûrûzik\" – mondta a szerzõ, aki a továbbiakban szeretné a moldvai magyarokhoz is eljuttatni a zarándoklat hírét és mondanivalóját nemcsak könyv, de DVD formájában is. A könyvbemutatót követõ beszélgetésen megfogalmazódott, identitásuk megõrzéséhez egy erõs csángó értelmiségi rétegre lenne szükség, ehhez vissza kellene térniük Csángóföldre az onnan elszármazott értelmiségieknek.