2012. június 04., 07:342012. június 04., 07:34
A meghívottak a színház jelenlegi és leendő támogatói, a közelgő önkormányzati választások jelöltjei, színházi szakemberek, közéleti személyiségek voltak, a beszélgetést Csinta Samu, az Erdélyi Napló főszerkesztője vezette.
Alapító, fenntartó és kuratóriumi tag minőségében szólt Rácz Károly jelenlegi polgármester, kifejtve, hogy a Városi Színház megalakulása évszázadokra visszanyúló hagyományok folytatása kívánt lenni. Mint mondta: a városvezetésre hárult a feladat, hogy folytatva a kantai diákszínjátszás és a népszínház hagyományát, újra beindítsa a kézdivásárhelyi színjátszást.
A beszélgetésen elhangzott: a jelenlegi projektszínházi működési rendszer elsősorban anyagi szempontok tekintetében előnyös, ám a biztonságos és tervezhető jövő érdekében a színházat intézményesíteni kell. Ilyen módon a színház megőrizheti politikától mentes státusát, és állami támogatásban is részesülhet.
A színház irányítását Kolcsár József művészeti és Ferencz Attila gazdasági igazgató féltucatnyi állandó alkalmazott segítségével látja el. Az intézmény egyébként a jelenleg legalacsonyabb költségvetéssel működő, legmagasabb önrészt előállító színház az országban, míg az első évadban közel 400, a következő két évadban 300 ezer lejes önkormányzati támogatást kapott.
A három évadban mintegy 25 ezer néző tekintette meg az előadásokat, az idei évadban 1200 néző váltott bérletet. Csurulya Csongor, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház művészeti vezetője nyílt kiállásra szólította azokat, akik a színház ügyét támogatják. Johann Taierling, az EMNP kézdivásárhelyi polgármesterjelöltje szerint a színház megmutat olyan dolgokat, amit a politikum nem szeretne az emberek tudomására hozni, és csak az nem támogatja a színjátszást, akinek célja tudatlanságban tartani, manipulálni a lakosságot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok