2012. március 29., 16:072012. március 29., 16:07
„Elérhető boldogság az, ha az embernek sikerül egyensúlyba kerülnie önmagával. Az önmagunkkal való egyensúlyt azonban nagyon nehéz saját erőből megteremteni. Minden ember segédeszközhöz folyamodik. Boldogsága attól függ, megtalálja-e azt a fogódzót, amelynél fogva sikerül békét teremtenie maga körül és önmagában” – ekképpen vallott Fodor Sándor a boldogságról, az életéről néhány évvel ezelőtt.
Az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő egyénisége volt ő, aki több mint nyolc évtizede úgy tudott új műremekeket adni az egyetemes magyar kultúrának, hogy közben identitása többi alkotóeleme – az erdélyiség, a romániaiság és az európaiság – iránt is tisztelettel viseltetett.
Fodor Sándornál jobb mesélő aligha létezett kerek e világon. Meseregény-sorozatát, a Csipike-tetralógiát a kortárs kritika a világirodalom olyan filozófiai mélységű művei mellé sorolta, mint az Alice Csodaországban és A kis herceg. Ennél sokkal fontosabb az, hogy valószínűleg nincs olyan könyvespolc Erdélyben, amelyről hiányozna a Csipike. 1966 óta generációk sora nőtt fel úgy, hogy gyerekkora meghatározó könyvélménye volt Fodor Sándor meseregénye. Író-olvasó találkozói, felolvasóestjei, irodalmi délutánjai sziporkáztak Sándor bácsink szemléletesebbnél szemléletesebb történeteitől. Harminc éven keresztül járta Erdélyországot, számtalan településen fordult meg, és mesélt, mesélt, mesélt.
Rangos irodalmi díjakat, elismeréseket vett át életpályája során: 1966-ban a Román Írószövetség Díját, majd a Kulturális Érdemrend 5. fokozata kitüntetést, 1982-ben a Román Írószövetség Nagydíját, 1983-ban a Román Akadémia Ion Creangă-díját, 1994-ben A Hét Nívódíját, 1998-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét, 2001-ben pedig a József Attila-díjat. Az erdélyi magyar irodalom jeles személyisége azonban mindig magénak tudhatta a legfontosabb babérkoszorút: az olvasók rajongását. Mert Fodor Sándort igenis rajongással vették körül az idős és fiatal irodalomkedvelők vidéken és városon, itthon és határon túl.
„Azt hiszem, én megtaláltam az utam. Ez abban is megragadható, hogy bár egészségileg már nem érzem magam valami kitűnően, ez egyáltalán nem zavar. Rájöttem, hogy nem félek attól, ami rám vár. Ugyanolyan derűsen szemlélem az életet, mint amikor elengedtek a hadifogságból” – írta ezelőtt néhány évvel Fodor Sándor.
Ezzel az általa megfogalmazott életigenlő gondolattal búcsúzunk most tőle.
Nyugodjék békében!
KELEMEN HUNOR
az RMDSZ elnöke,
kulturális és örökségvédelmi miniszter
2012. március 29.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok