2012. március 29., 16:072012. március 29., 16:07
„Elérhető boldogság az, ha az embernek sikerül egyensúlyba kerülnie önmagával. Az önmagunkkal való egyensúlyt azonban nagyon nehéz saját erőből megteremteni. Minden ember segédeszközhöz folyamodik. Boldogsága attól függ, megtalálja-e azt a fogódzót, amelynél fogva sikerül békét teremtenie maga körül és önmagában” – ekképpen vallott Fodor Sándor a boldogságról, az életéről néhány évvel ezelőtt.
Az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő egyénisége volt ő, aki több mint nyolc évtizede úgy tudott új műremekeket adni az egyetemes magyar kultúrának, hogy közben identitása többi alkotóeleme – az erdélyiség, a romániaiság és az európaiság – iránt is tisztelettel viseltetett.
Fodor Sándornál jobb mesélő aligha létezett kerek e világon. Meseregény-sorozatát, a Csipike-tetralógiát a kortárs kritika a világirodalom olyan filozófiai mélységű művei mellé sorolta, mint az Alice Csodaországban és A kis herceg. Ennél sokkal fontosabb az, hogy valószínűleg nincs olyan könyvespolc Erdélyben, amelyről hiányozna a Csipike. 1966 óta generációk sora nőtt fel úgy, hogy gyerekkora meghatározó könyvélménye volt Fodor Sándor meseregénye. Író-olvasó találkozói, felolvasóestjei, irodalmi délutánjai sziporkáztak Sándor bácsink szemléletesebbnél szemléletesebb történeteitől. Harminc éven keresztül járta Erdélyországot, számtalan településen fordult meg, és mesélt, mesélt, mesélt.
Rangos irodalmi díjakat, elismeréseket vett át életpályája során: 1966-ban a Román Írószövetség Díját, majd a Kulturális Érdemrend 5. fokozata kitüntetést, 1982-ben a Román Írószövetség Nagydíját, 1983-ban a Román Akadémia Ion Creangă-díját, 1994-ben A Hét Nívódíját, 1998-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét, 2001-ben pedig a József Attila-díjat. Az erdélyi magyar irodalom jeles személyisége azonban mindig magénak tudhatta a legfontosabb babérkoszorút: az olvasók rajongását. Mert Fodor Sándort igenis rajongással vették körül az idős és fiatal irodalomkedvelők vidéken és városon, itthon és határon túl.
„Azt hiszem, én megtaláltam az utam. Ez abban is megragadható, hogy bár egészségileg már nem érzem magam valami kitűnően, ez egyáltalán nem zavar. Rájöttem, hogy nem félek attól, ami rám vár. Ugyanolyan derűsen szemlélem az életet, mint amikor elengedtek a hadifogságból” – írta ezelőtt néhány évvel Fodor Sándor.
Ezzel az általa megfogalmazott életigenlő gondolattal búcsúzunk most tőle.
Nyugodjék békében!
KELEMEN HUNOR
az RMDSZ elnöke,
kulturális és örökségvédelmi miniszter
2012. március 29.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok