2012. március 29., 16:072012. március 29., 16:07
„Elérhető boldogság az, ha az embernek sikerül egyensúlyba kerülnie önmagával. Az önmagunkkal való egyensúlyt azonban nagyon nehéz saját erőből megteremteni. Minden ember segédeszközhöz folyamodik. Boldogsága attól függ, megtalálja-e azt a fogódzót, amelynél fogva sikerül békét teremtenie maga körül és önmagában” – ekképpen vallott Fodor Sándor a boldogságról, az életéről néhány évvel ezelőtt.
Az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő egyénisége volt ő, aki több mint nyolc évtizede úgy tudott új műremekeket adni az egyetemes magyar kultúrának, hogy közben identitása többi alkotóeleme – az erdélyiség, a romániaiság és az európaiság – iránt is tisztelettel viseltetett.
Fodor Sándornál jobb mesélő aligha létezett kerek e világon. Meseregény-sorozatát, a Csipike-tetralógiát a kortárs kritika a világirodalom olyan filozófiai mélységű művei mellé sorolta, mint az Alice Csodaországban és A kis herceg. Ennél sokkal fontosabb az, hogy valószínűleg nincs olyan könyvespolc Erdélyben, amelyről hiányozna a Csipike. 1966 óta generációk sora nőtt fel úgy, hogy gyerekkora meghatározó könyvélménye volt Fodor Sándor meseregénye. Író-olvasó találkozói, felolvasóestjei, irodalmi délutánjai sziporkáztak Sándor bácsink szemléletesebbnél szemléletesebb történeteitől. Harminc éven keresztül járta Erdélyországot, számtalan településen fordult meg, és mesélt, mesélt, mesélt.
Rangos irodalmi díjakat, elismeréseket vett át életpályája során: 1966-ban a Román Írószövetség Díját, majd a Kulturális Érdemrend 5. fokozata kitüntetést, 1982-ben a Román Írószövetség Nagydíját, 1983-ban a Román Akadémia Ion Creangă-díját, 1994-ben A Hét Nívódíját, 1998-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét, 2001-ben pedig a József Attila-díjat. Az erdélyi magyar irodalom jeles személyisége azonban mindig magénak tudhatta a legfontosabb babérkoszorút: az olvasók rajongását. Mert Fodor Sándort igenis rajongással vették körül az idős és fiatal irodalomkedvelők vidéken és városon, itthon és határon túl.
„Azt hiszem, én megtaláltam az utam. Ez abban is megragadható, hogy bár egészségileg már nem érzem magam valami kitűnően, ez egyáltalán nem zavar. Rájöttem, hogy nem félek attól, ami rám vár. Ugyanolyan derűsen szemlélem az életet, mint amikor elengedtek a hadifogságból” – írta ezelőtt néhány évvel Fodor Sándor.
Ezzel az általa megfogalmazott életigenlő gondolattal búcsúzunk most tőle.
Nyugodjék békében!
KELEMEN HUNOR
az RMDSZ elnöke,
kulturális és örökségvédelmi miniszter
2012. március 29.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.