Kárpát-medencei dallamok „színeznek ki” egy zenélő mesekönyvet

– Milyen történetekre épül a két kötet, illetve milyen dalok csendülnek fel ezeket lapozgatva?

– Az első kötetben az egész mesének a keretét a Házasodik a tücsök kezdetű dal adta, amely Bartók Béla egyik gyűjtése. Erre felfűztem egy aranyos kis történetet miszerint a tücsök és a szúnyoglány házasodni készül, csak még nincs zenekar. Az erdei madárkák megígérik, hogy majd ők megtanulnak zenélni az esküvőre, és Bartók Béla segítségét kérik abban, hogy merre induljanak. Kapnak tőle egy térképet, és a fentebb említett tájegységeken megtanulnak különböző hangszereken játszani, majd a legvégén összeáll a zenekar, és fölcsendül a jól ismert nóta.

Szerettem volna a második kötethez is egy ugyanilyen kerettörténetet találni, viszont nehéz volt olyan Kodály-gyűjtésre bukkanni, amely gyermekbarát szövegű, fiúknak és lányoknak is szól, könnyen énekelhető. Végül a Cifra palota kezdetű magyar népdalra esett a választás, a cifra palota számomra mögöttes jelentéssel is bírt arra vonatkozóan, hogy a népművészet, a saját hagyományaink ismerete mennyire megszínesítheti mindennapjainkat, és mennyivel többé teheti az életünket. A történet szintén egy problémával indul: az erdei állatok találnak egy üres házikót, amelyben mindenféle zene szól, csak magyar népzene nem, és az arra kiránduló Kodály Zoltán azt mondja a madárkáknak, hogy menjenek el olyan helyekre, ahol a leggyönyörűbb magyar virágok élnek, mert ők ismerik a legszebb népdalokat. Azért fűztem föl virágmotívumokra ezt a történetet, mert

– A frissen megjelent kötetben 19 nyomógomb van, mindegyiknél 15 másodpercnyi zenét lehet meghallgatni dalszövegekkel együtt. Kik éneklik a népdalokat?

– Míg az első kötetet én énekeltem föl, a másodiknál már mindenképpen szerettem volna, ha az adott néprajzi táj „hangján” szólalnak meg a népdalok, prominens énekesek előadásában. Én a Magyar Nemzeti Táncegyüttesben táncolok, így a felvidéki kollégáimat – Juhász Zsombort, Csicsmann Dánielt és Juhász Sándort –, illetve Benedek Attila székely munkatársamat kértem fel az éneklésre, valamint meghívott előadóként a Gyimesekből Sára Veronikát, Kárpátaljáról a Népművészet Ifjú Mestere díjas Pál Esztert, Délvidékről a „Fölszállott a Páva” győztesét, Csizmadia Annát és Kalotaszegről pedig Mezei Balázst. Ugyanakkor a dalokat a Magyar Nemzeti Táncegyüttes zenekarával vettük fel, amelynek zenekarvezető prímása a kolozsvári születésű Papp István Gázsa.

– Milyen fogadtatásban részesült a kötet, pozitívak a visszajelzések?

– Nagy érdeklődés övezi, nemrég egyedüli mesekönyvként kikerült a Libri könyvesbolt sikerlistájára. Egy fantasztikus Kárpát-medencei összefogás eredménye, hiszen ennyi különböző helyről érkező hang együttes erejével végül kiszínesedik ez a ház, és egy cifra palotává változik. Nagyon boldoggá tesz, hogy Budapesten is erdélyi népdalokat énekelnek, Kárpát-medencei dallamok járják át a játszótereket, óvodákat, iskolákat.

– Tovább szólnak a népdalok egy harmadik kötetben is?

– A harmadik könyv fejben már kezd összeállni, és tervben van egy negyedik is. Viszont jelenleg szeretném látni a visszajelzéseket az első két kötetről, még több idegen nyelvre lefordítani, még több helyre eljuttatni a világba. Most angol, német és japán nyelven kapható, és készül a török változat is. Remélem, hogy ezáltal is tudjuk terjeszteni a nagyvilágban, hogy mennyire csodálatos és sokszínű a magyar kultúrkincs.