Balázs Imre József és N. Horváth Béla a konferencia pénteki napján
Fotó: Zoltán Ildikó
Pénteken zárult a Kolozsváron tartott József Attila-konferencia, mely lehetőséget nyújtott az előadók és résztvevők számára, hogy sokféle kontextusból nézve tárják fel, illetve ismerjék meg a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakjának (1905–1937) életművét. Balázs Imre József, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar irodalomtudományi intézetének docense, szervező a konferencia következtetéseiről beszélt lapunknak.
2022. április 30., 13:032022. április 30., 13:03
2022. április 30., 13:132022. április 30., 13:13
Az Egy (közép)európai... József Attila és a romániai kultúrák című háromnapos konferencián magyarországi és erdélyi kutatók, irodalomtörténészek boncolgatták a József Attila-életmű eszmetörténeti összefüggéseit, a költő erdélyi kötődéseit. A kolozsvári konferenciát a József Attila Társaság, a BBTE Magyar Irodalomtudományi Intézete, az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottsága és a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet szervezte.
N. Horváth Béla, a József Attila Társaság elnöke, magyarországi irodalomtörténész, pedagógus, egyetemi tanár a konferencia pénteki összegzésekor jelezte, a társaságnak missziója van. „Az egyik fontos misszió, hogy konferenciákat rendezzünk bel- és külhonban. Váradon, Szabadkán, Bécsben, és most a kincses városban is sikerült megszervezni. A mai napnak volt egy nagyon fontos momentuma, amikor arról szóltak az előadások, hogy József Attila hogyan van jelen az erdélyi folyóiratokban” – hangsúlyozta N. Horváth Béla.
A József Attila Társaság elnöke köszönetét fejezte ki a „kiváló előadásokért”, melyekből kötet is születni fog.
Fotó: Zoltán Ildikó
Balázs Imre József, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar irodalomtudományi intézetének docense, a konferencia egyik szervezője a rendezvény péntek esti zárása után a Krónikának elmondta, hogy a József Attila-életműről, költészetéről már születtek nagyon fontos szintézisek.
Arra, hogyan függ össze József Attila költészete, életműve, szemléletmódja más korabeli szemléletekkel. Komparatív jellege is volt: az egész közép-európai régióra, a lengyel, cseh kultúrára kitekintve, amelyből, mint a konferencián is kiderült, József Attila fordított is.
Balázs Imre József szerint azáltal, hogy Kolozsváron rendezték meg,
Ennek két fő aspektusát sok előadás tárgyalta. Az egyik az erdélyi magyar kultúrákhoz fűződő viszony. Balázs Imre József fontosnak tartotta, hogy József Attila jó kapcsolatokat ápolt a kolozsvári Korunk folyóirattal. A legjelentősebbnek tartott versei közül többet is a Korunkban közölt először. A konferencia keretében azonban az Erdélyi Helikonhoz, a Pásztortűzhöz, az Erdélyi Fiatalok főiskolai laphoz és a Brassói Lapokhoz való kötődésére is rávilágítottak az előadók.
Fotó: Zoltán Ildikó
A másik aspektus a román nyelvű kultúrával való viszony. József Attila román nyelvű verseket is fordított – tudjuk, hogy családjában voltak román nemzetiségű szülők, nagyszülők. „A konferencia ezt tudta vállalni, hogy tágabb összefüggések közé helyezze a József Attila-életművet” – emelte ki a költő, irodalomtörténész. József Attila romániai kötődéseiről elmondta: édesapja ortodox vallására keresztelték, ezért nem mehetett az iskolástársaival együtt vallásórákra.
Balázs Imre József az MTI-nek hozzátette: József Attila identitása az élete során sokat változott, és markánsan szakaszolható. Mint elmondta: a költő fiatal korában erős nemzeti szellemű nevelést kapott. Trianon-traumájával iskolásként szembesült, amikor minden tanítási nap kezdetén elmondták a Horthy-korszak nemzeti imáját: a „Magyar hiszekegyet”, vagy amikor iskolai fogalmazást írt az elcsatolt területekről Magyarországra menekült, és vagonokban lakó polgárokról. Amint az egyetemi oktató megjegyezte: József Attilát élete végéig baloldali világszemlélet jellemezte, de ez nem jelentett politikai elköteleződést. A kommunizmusból gyorsan kiábrándult.
Fotó: Zoltán Ildikó
A konferencián szakmai előadások is elhangzottak, valamint egy telt házas költői est, amelyen Balla Zsófia, Báthori Csaba és Markó Béla beszéltek nem csak József Attiláról, hanem arról is, hogyan él tovább bizonyos szempontból az ő mintája, poétikája a későbbi költészetben. Kérdésre válaszolva a BBTE magyar irodalomtudományi intézetének docense elmondta, minden sikeres szakmai rendezvényről az ötletek tárházával távozik.
Példaként Sárközi Éva Új adatok József Attila romániai kapcsolatrendszeréhez című előadását említette, mely szerint a József Attila hagyatékában fennmaradt kéziratos noteszekből kiderülnek a költő kapcsolatai, az őt érdeklő személyek. Köztük megtalálható Ion Chinezu (1894–1966) marosszentannai születésű román irodalomkritikus, műfordító neve is.
„Ez egy rejtély, hogy miért írta fel József Attila Ion Chinezu nevét Budapesten, habár ő maga sosem járt Erdélyben. Mi ennek a szerepe? Innen jönnek a további kutatások, spekulációk, hagyatékokban való kutatások. Ez egy igazi irodalmi detektív munka” – jegyezte meg a konferencia szervezője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!