Balázs Imre József és N. Horváth Béla a konferencia pénteki napján
Fotó: Zoltán Ildikó
Pénteken zárult a Kolozsváron tartott József Attila-konferencia, mely lehetőséget nyújtott az előadók és résztvevők számára, hogy sokféle kontextusból nézve tárják fel, illetve ismerjék meg a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakjának (1905–1937) életművét. Balázs Imre József, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar irodalomtudományi intézetének docense, szervező a konferencia következtetéseiről beszélt lapunknak.
2022. április 30., 13:032022. április 30., 13:03
2022. április 30., 13:132022. április 30., 13:13
Az Egy (közép)európai... József Attila és a romániai kultúrák című háromnapos konferencián magyarországi és erdélyi kutatók, irodalomtörténészek boncolgatták a József Attila-életmű eszmetörténeti összefüggéseit, a költő erdélyi kötődéseit. A kolozsvári konferenciát a József Attila Társaság, a BBTE Magyar Irodalomtudományi Intézete, az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottsága és a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet szervezte.
N. Horváth Béla, a József Attila Társaság elnöke, magyarországi irodalomtörténész, pedagógus, egyetemi tanár a konferencia pénteki összegzésekor jelezte, a társaságnak missziója van. „Az egyik fontos misszió, hogy konferenciákat rendezzünk bel- és külhonban. Váradon, Szabadkán, Bécsben, és most a kincses városban is sikerült megszervezni. A mai napnak volt egy nagyon fontos momentuma, amikor arról szóltak az előadások, hogy József Attila hogyan van jelen az erdélyi folyóiratokban” – hangsúlyozta N. Horváth Béla.
A József Attila Társaság elnöke köszönetét fejezte ki a „kiváló előadásokért”, melyekből kötet is születni fog.
Fotó: Zoltán Ildikó
Balázs Imre József, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar irodalomtudományi intézetének docense, a konferencia egyik szervezője a rendezvény péntek esti zárása után a Krónikának elmondta, hogy a József Attila-életműről, költészetéről már születtek nagyon fontos szintézisek.
Arra, hogyan függ össze József Attila költészete, életműve, szemléletmódja más korabeli szemléletekkel. Komparatív jellege is volt: az egész közép-európai régióra, a lengyel, cseh kultúrára kitekintve, amelyből, mint a konferencián is kiderült, József Attila fordított is.
Balázs Imre József szerint azáltal, hogy Kolozsváron rendezték meg,
Ennek két fő aspektusát sok előadás tárgyalta. Az egyik az erdélyi magyar kultúrákhoz fűződő viszony. Balázs Imre József fontosnak tartotta, hogy József Attila jó kapcsolatokat ápolt a kolozsvári Korunk folyóirattal. A legjelentősebbnek tartott versei közül többet is a Korunkban közölt először. A konferencia keretében azonban az Erdélyi Helikonhoz, a Pásztortűzhöz, az Erdélyi Fiatalok főiskolai laphoz és a Brassói Lapokhoz való kötődésére is rávilágítottak az előadók.
Fotó: Zoltán Ildikó
A másik aspektus a román nyelvű kultúrával való viszony. József Attila román nyelvű verseket is fordított – tudjuk, hogy családjában voltak román nemzetiségű szülők, nagyszülők. „A konferencia ezt tudta vállalni, hogy tágabb összefüggések közé helyezze a József Attila-életművet” – emelte ki a költő, irodalomtörténész. József Attila romániai kötődéseiről elmondta: édesapja ortodox vallására keresztelték, ezért nem mehetett az iskolástársaival együtt vallásórákra.
Balázs Imre József az MTI-nek hozzátette: József Attila identitása az élete során sokat változott, és markánsan szakaszolható. Mint elmondta: a költő fiatal korában erős nemzeti szellemű nevelést kapott. Trianon-traumájával iskolásként szembesült, amikor minden tanítási nap kezdetén elmondták a Horthy-korszak nemzeti imáját: a „Magyar hiszekegyet”, vagy amikor iskolai fogalmazást írt az elcsatolt területekről Magyarországra menekült, és vagonokban lakó polgárokról. Amint az egyetemi oktató megjegyezte: József Attilát élete végéig baloldali világszemlélet jellemezte, de ez nem jelentett politikai elköteleződést. A kommunizmusból gyorsan kiábrándult.
Fotó: Zoltán Ildikó
A konferencián szakmai előadások is elhangzottak, valamint egy telt házas költői est, amelyen Balla Zsófia, Báthori Csaba és Markó Béla beszéltek nem csak József Attiláról, hanem arról is, hogyan él tovább bizonyos szempontból az ő mintája, poétikája a későbbi költészetben. Kérdésre válaszolva a BBTE magyar irodalomtudományi intézetének docense elmondta, minden sikeres szakmai rendezvényről az ötletek tárházával távozik.
Példaként Sárközi Éva Új adatok József Attila romániai kapcsolatrendszeréhez című előadását említette, mely szerint a József Attila hagyatékában fennmaradt kéziratos noteszekből kiderülnek a költő kapcsolatai, az őt érdeklő személyek. Köztük megtalálható Ion Chinezu (1894–1966) marosszentannai születésű román irodalomkritikus, műfordító neve is.
„Ez egy rejtély, hogy miért írta fel József Attila Ion Chinezu nevét Budapesten, habár ő maga sosem járt Erdélyben. Mi ennek a szerepe? Innen jönnek a további kutatások, spekulációk, hagyatékokban való kutatások. Ez egy igazi irodalmi detektív munka” – jegyezte meg a konferencia szervezője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!