
2009. április 09., 10:392009. április 09., 10:39
A szerző a hetvenes-nyolcvanas években már rengeteg helyet bejárt, és ezért, mint azt Tüzes Bálint a kötethez írt előszavában írja: „itthon rebellisnek, csodabogárnak” ismerték. „Hogy miért rebellis, az nem teljesen világos, de csodabogárnak valószínűleg azért tartják, mert jövedelmét évtizedeken át kutatásokra és utazásokra fordította” – mondta a könyvbemutatón Dénes László főszerkesztő, aki lapjában, a Reggeli Újságban évek óta folyamatosan közli a doktornő útleírásait.
Néha turistacsoporttal, néha külföldön lakó ismerősök segítségével járt be tucatnyi országot. Leírásainak pedig külön ízt ad, hogy soha nem turisztikai katalógusszövegeket vet papírra, hanem történeteiből az európaiság világlik ki, méghozzá a kelet-európaiság – fejtette ki Dénes. A szerző bevallása szerint soha nem tartozott azok közé, akik taxival járják a világot, hanem gyalog vagy tömegközlekedéssel jutott el egyik nevezetességtől a másikig.
Bár Dénes többször is kérte, meséljen egy-egy kellemetlen élményt vagy csalódást is, olyan esetet, amikor nem azt kapta egy-egy országtól, amit várt, az író makacsul állította: nem volt ilyenben része. Egyetlen visszás jelenségre emlékszik, amely épp Magyarországon fordult elő vele – mint mondta, az ottaniak rácsodálkoztak, milyen jól beszél magyarul.
A szerző legérdekesebb élményei között tartja számon, amikor a nyolcvanas években Moszkvában alkalma nyílt látni egy olyan temetést, amelyet keresztény hagyományok szerint, pappal végeztek, miközben a rendszer „a kommunista módra” való elföldelést és a sír vörös csillaggal való megjelölését diktálta.
Hájek Péter, aki a kötet nyomtatásában vett részt, egy észak-koreai történetet olvasott fel. Jósa Piroska 1985-ben járt a kommunista országban, ahol az összes járókelő Kim Ir-Szen diktátor arcát ábrázoló jelvényt viselt. Egy fiatal fiú elejtett jelvényét ő találta meg a földön, és amikor visszaadta neki, amaz nem győzött hálálkodni. Amikor az író elmondta, hogy romániai turista, a fiú öröme még nagyobb lett, és „Ceauşescu!” felkiáltással azonnal keblére ölelte a meglepett utazót.
A szerző munkamódszerét is elárulta a közönségnek: utazás előtt mindig elolvassa az adott országról írott útikönyveket, majd a helyszínen is minden hasonlót megvásárol. A ceruzahegyező soha nem hiányozhat a zsebéből, hiszen ceruzával jegyzetel, mert, mint mondta, a tollakból és golyóstollakból sokszor folyik a tinta.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.