
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint transzatlanti nyomásra már számos kompromisszumot ajánlottak Oroszországnak
Fotó: securityconference.org
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett Európa mellett, de határozottabb politikai irányváltást vár szövetségeseitől – erről beszélt Marco Rubio a müncheni biztonsági konferencián. A tanácskozáson nemcsak a transzatlanti kapcsolatok jövője került szóba, hanem újra felszínre kerültek az ukrán–magyar politikai feszültségek, valamint a háború lezárásának lehetséges forgatókönyvei is. A fórum így egyszerre szólt a szövetségi rendszer megerősítéséről és a kelet-európai biztonsági helyzet ellentmondásairól.
2026. február 14., 21:302026. február 14., 21:30
2026. február 14., 21:382026. február 14., 21:38
A müncheni biztonsági konferencián Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere beszédében igyekezett eloszlatni azokat a tévhiteket, hogy országa hátat fordít Európának. Kijelentette: az Egyesült Államok továbbra is Európa mellett áll, és nem mond le a transzatlanti szövetségről, még akkor sem, ha bírálja egyes európai vezetők döntéseit.
Rubio a konferencián szolidaritási üzenetet fogalmazott meg. Hangsúlyozta, hogy az USA Európa partnere marad, és nem kíván eltávolodni a transzatlanti kapcsolattól – írta a Reuters. Ugyanakkor kijelentette, hogy az európai vezetők politikai hibákat követtek el, ezért irányváltásra van szükség. A résztvevők – diplomaták és biztonságpolitikai tisztviselők – kedvezően fogadták az üzenetet.
Bár bírálta bizonyos európai döntéseket, beszédének hangneme eltért JD Vance tavalyi felszólalásától. Vance akkor azt mondta, hogy Európa fő fenyegetése belső problémákból fakad – például a cenzúrából és a demokrácia gyengüléséből –, nem pedig külső veszélyekből, mint Oroszország.
„Egy olyan időszakban, amikor a sajtócímek a transzatlanti korszak végét hirdetik, legyen mindenki számára világos: ez sem célunk, sem szándékunk. Számunkra, amerikaiak számára az otthonunk lehet a nyugati féltekén, de mindig Európa gyermekei maradunk” – mondta Rubio.
A beszéd ugyanakkor kevés konkrétumot tartalmazott: nem beszélt Oroszországról, amelyet Európa fő geopolitikai ellenfelének tartanak, és nem említette név szerint a NATO-t sem, a kontinens legfontosabb biztonsági szövetségét.
A konferencia egyik szombati panelbeszélgetésén ismét fellángolt az ukrán–magyar ellentét, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az UNIAN hírügynökség szerint arról beszélt, hogy Ukrajna mögött több közép- és kelet-európai ország áll: ,,Népünk mögött a független Lengyelország és a szabad balti országok, Moldova és Románia állnak, amelyek gyorsan fejlődnek, diktatúra nélkül. Még Viktor is azon gondolkodhat, hogy mi módon növelje a pocakját, és nem azon, hogy hogyan országa hadseregét, megállítandó az orosz tankok visszatérését Budapest utcáira.”
Az elnök hangsúlyozta: az ukránok nem választották a háborút, és nem tekinthető természetesnek az az elképzelés, hogy más országok biztonságban maradhatnak Ukrajna harca árán. Hozzátette: az ukránok „emberek, nem terminátorok”.
Nem késett a válasz sem: Orbán Viktor magyar miniszterelnök az X közösségi oldalon reagált: ,,Kedves Volodimir! Köszönöm az újabb kampánybeszédet Ukrajna uniós csatlakozása mellett. Sokat segít majd a magyaroknak a tisztánlátásban. Valamit ugyanakkor félreértesz: a vita nem rólam és nem rólad szól, hanem Magyarország, Ukrajna és Európa jövőjéről. És ti ezért nem lehettek az Európai Unió tagjai.”
Zelenszkij a konferencián reagált Donald Trump amerikai elnök azon sürgetésére is, hogy Kijev mielőbb kössön békemegállapodást Oroszországgal. Elmondta, hogy bizonyos nyomást érez Washington részéről a tárgyalások felgyorsítására, ugyanakkor Ukrajna méltóságát megőrizve kíván továbblépni. Szerinte Kijev már számos kompromisszumot tett, és kész a harci cselekmények leállításáról szóló tárgyalásokra is, de Moszkva részéről nem érkeznek hasonló engedmények.
Az ukrán elnök úgy véli, Oroszország leginkább akkor veszi komolyan a diplomáciát, amikor katonai nyomást érzékel. „Minél erősebbek vagyunk, annál reálisabbá válik a béke” – fogalmazott.

Donald Trump szerint az ukrán elnöknek kell lépéseket tennie az ukrajnai háború lezárása érdekében – az amerikai elnök erről újságírók előtt beszélt pénteken.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Az amerikai haderő újabb válaszcsapást indított iráni célpontok ellen, miután találat ért egy ciprusi zászló alatt hajózó konténerszállítót a Hormuzi-szorosban – közölte az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) washingtoni idő szerint szombat este.
szóljon hozzá!