Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint transzatlanti nyomásra már számos kompromisszumot ajánlottak Oroszországnak
Fotó: securityconference.org
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett Európa mellett, de határozottabb politikai irányváltást vár szövetségeseitől – erről beszélt Marco Rubio a müncheni biztonsági konferencián. A tanácskozáson nemcsak a transzatlanti kapcsolatok jövője került szóba, hanem újra felszínre kerültek az ukrán–magyar politikai feszültségek, valamint a háború lezárásának lehetséges forgatókönyvei is. A fórum így egyszerre szólt a szövetségi rendszer megerősítéséről és a kelet-európai biztonsági helyzet ellentmondásairól.
2026. február 14., 21:302026. február 14., 21:30
2026. február 14., 21:382026. február 14., 21:38
A müncheni biztonsági konferencián Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere beszédében igyekezett eloszlatni azokat a tévhiteket, hogy országa hátat fordít Európának. Kijelentette: az Egyesült Államok továbbra is Európa mellett áll, és nem mond le a transzatlanti szövetségről, még akkor sem, ha bírálja egyes európai vezetők döntéseit.
Rubio a konferencián szolidaritási üzenetet fogalmazott meg. Hangsúlyozta, hogy az USA Európa partnere marad, és nem kíván eltávolodni a transzatlanti kapcsolattól – írta a Reuters. Ugyanakkor kijelentette, hogy az európai vezetők politikai hibákat követtek el, ezért irányváltásra van szükség. A résztvevők – diplomaták és biztonságpolitikai tisztviselők – kedvezően fogadták az üzenetet.
Bár bírálta bizonyos európai döntéseket, beszédének hangneme eltért JD Vance tavalyi felszólalásától. Vance akkor azt mondta, hogy Európa fő fenyegetése belső problémákból fakad – például a cenzúrából és a demokrácia gyengüléséből –, nem pedig külső veszélyekből, mint Oroszország.
„Egy olyan időszakban, amikor a sajtócímek a transzatlanti korszak végét hirdetik, legyen mindenki számára világos: ez sem célunk, sem szándékunk. Számunkra, amerikaiak számára az otthonunk lehet a nyugati féltekén, de mindig Európa gyermekei maradunk” – mondta Rubio.
A beszéd ugyanakkor kevés konkrétumot tartalmazott: nem beszélt Oroszországról, amelyet Európa fő geopolitikai ellenfelének tartanak, és nem említette név szerint a NATO-t sem, a kontinens legfontosabb biztonsági szövetségét.
A konferencia egyik szombati panelbeszélgetésén ismét fellángolt az ukrán–magyar ellentét, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az UNIAN hírügynökség szerint arról beszélt, hogy Ukrajna mögött több közép- és kelet-európai ország áll: ,,Népünk mögött a független Lengyelország és a szabad balti országok, Moldova és Románia állnak, amelyek gyorsan fejlődnek, diktatúra nélkül. Még Viktor is azon gondolkodhat, hogy mi módon növelje a pocakját, és nem azon, hogy hogyan országa hadseregét, megállítandó az orosz tankok visszatérését Budapest utcáira.”
Az elnök hangsúlyozta: az ukránok nem választották a háborút, és nem tekinthető természetesnek az az elképzelés, hogy más országok biztonságban maradhatnak Ukrajna harca árán. Hozzátette: az ukránok „emberek, nem terminátorok”.
Nem késett a válasz sem: Orbán Viktor magyar miniszterelnök az X közösségi oldalon reagált: ,,Kedves Volodimir! Köszönöm az újabb kampánybeszédet Ukrajna uniós csatlakozása mellett. Sokat segít majd a magyaroknak a tisztánlátásban. Valamit ugyanakkor félreértesz: a vita nem rólam és nem rólad szól, hanem Magyarország, Ukrajna és Európa jövőjéről. És ti ezért nem lehettek az Európai Unió tagjai.”
Zelenszkij a konferencián reagált Donald Trump amerikai elnök azon sürgetésére is, hogy Kijev mielőbb kössön békemegállapodást Oroszországgal. Elmondta, hogy bizonyos nyomást érez Washington részéről a tárgyalások felgyorsítására, ugyanakkor Ukrajna méltóságát megőrizve kíván továbblépni. Szerinte Kijev már számos kompromisszumot tett, és kész a harci cselekmények leállításáról szóló tárgyalásokra is, de Moszkva részéről nem érkeznek hasonló engedmények.
Az ukrán elnök úgy véli, Oroszország leginkább akkor veszi komolyan a diplomáciát, amikor katonai nyomást érzékel. „Minél erősebbek vagyunk, annál reálisabbá válik a béke” – fogalmazott.
Donald Trump szerint az ukrán elnöknek kell lépéseket tennie az ukrajnai háború lezárása érdekében – az amerikai elnök erről újságírók előtt beszélt pénteken.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!