Hirdetés

Jelenetek egy Vaslady életéből

[FILMKRITIKA] Határozatlan film egy határozott politikusnőről – így jellemezhető Phyllida Lloyd A Vaslady című filmje, amelyben arra tett kísérletet, hogy megmutassa, milyen is volt a 20. század második felének egyik legmeghatározóbb politikai személyisége, Margaret Thatcher brit miniszterelnök.

Balogh Levente

2012. február 22., 09:272012. február 22., 09:27

A film – bár annyiban nem klasszikus életrajzi film, hogy nem lineárisan, hanem a főhős életrajzi eseményei között csapongva, flashbackekben eleveníti föl a történéseket – tulajdonképpen nem tesz mást, mint jó tanuló módjára felmondja, melyek is voltak Thatcher életének fontosabb állomásai, a második világháborútól és a politikába való belépéstől a csúcsig, több mint tízéves miniszterelnöki mandátumáig, majd a dicstelen bukásig és a szomorú epilógusig.

A film sokak – így például a ma is élő Thatcher gyermekei által is – vitatott kerettörténete a főszereplő betegsége: a korábbi nagy hatalmú politikus nyolcvanon túli, aggkori elbutulásban szenvedő, hallucinációk gyötörte öregasszonyként jelenik meg, aki képtelen önmagáról gondoskodni. Valahogy azonban mégsem az jön át a filmből, hogy itt most kontrasztba állítják a mai, saját fantáziavilágában élő karaktert egykori önmagával, hanem az, hogy belegázolnak egy idős, a külvilágról már nem sokat tudó ember méltóságába. És ez még akkor sem helyénvaló, ha politikusról, közszereplőről van szó, hiszen Margaret Thatcher ma már nem politikus és nem aktív közszereplő, csupán egy beteg, idős ember.

A rendezőt, Phyllida Lloydot az ABBA együttes dalainak felhasználásával készült, Mamma mia! című musical filmes változatának rendezőjeként ismerhetjük – már ebben is a most a Vasladyt alakító Meryl Streeppel dolgozott együtt –, ezenkívül színházi és operarendezőként tevékenykedik. Mostani, második filmje valahogy azt az érzést kelti, hogy nem egészen tudott mit kezdeni az általa bemutatni kívánt, amúgy igen érdekes karakterrel, csupán egymás mellé helyezte életének fontosabb jeleneteit, anélkül, hogy mélyebb történelmi, politikai vagy társadalmi összefüggésbe helyezné azokat.

Pedig Thatcher nem csupán azért vált történelmi jelentőségű politikussá, mert ő az első nő, akit Nagy-Britannia miniszterelnökévé választottak, hanem azért is, mert a konzervativizmus egyik legjelesebb huszadik századi képviselője, aki határozott politikája, megingathatatlansága révén a világ egyik legmarkánsabb – és persze legvitatottabb – közéleti szereplőjévé vált.

Így Meryl Streepre hárult a feladat, hogy megpróbáljon életet lehelni a figurába, és ez maradéktalanul sikerült is neki. Már eleve az elismerésre méltó teljesítmény, hogy amerikai létére szinte kifogástalanul szólaltatja meg a kifogástalan brit akcentussal beszélő Thatchert, de ez csupán a felszín: meghökkentő hitelességgel sikerült életre keltenie a karaktert, olyannyira, hogy a filmet sokszor az ő játéka tartja életben. Különösen kiemelkedő a teljesítmény, ha megjegyezzük, hogy ugyanolyan kiválóan jeleníti meg a hatalma teljében lévő, mint a már szinte tehetetlenül vergődő, öreg politikusnőt. Alakításáért Oscar-díjra jelölték, és ő az egyik legnagyobb esélyes az elismerésre.

A film visszatérő motívuma, ahogy a már idős Thatchernek valamely mai eseményről bevillannak a múltbeli fontos történések, mint ahogy az is, hogy képzelgései során rég halott férjével társalog. Ezen elemek túl gyakori használata azonban inkább árt a filmnek, pláne, hogy a főszereplő időskorában is meglévő lelki erejét azzal próbálják meg szájba rágósan érzékeltetni, hogy még szellemi leépülése közepette is képes elengedni a halott férj „szellemét”, mintegy demonstrálandó, hogy nem hajlandó megadni magát a betegségnek. Így aztán Margaret Thatcher bonyolult személyiségéről és a még bonyolultabb politikai viszonyokról, amelyek közepette politizálni kényszerült, és hatalomra került, még bőven készíthető jobb, lényeglátóbb film. Viszont a főszerepet abban is nyugodtan játszhatná Meryl Streep.

A Vaslady (The Iron Lady. Angol életrajzi dráma, 105 perc, 2011). Rendezte: Phyllida Lloyd. Producer: Damien Jones. Szereplők: Meryl Streep, Alexandra Roach, Jim Broadbent, Olivia Colman, Anthony Head, Roger Allam, Nicholas Farrel. Írta: Abi Morgan. Kép: Elliot Davis. Zene: Thomas Newman. Értékelés az 1–10-es skálán: 7

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 10., péntek

Közzétette harangszógyűjteményét a közmédia, több ezer harang hangja és leírása érhető el

A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.

Közzétette harangszógyűjteményét a közmédia, több ezer harang hangja és leírása érhető el
Hirdetés
2026. április 08., szerda

Együttműködik az opera a Kolozsvári Magyar Diákszövetséggel

A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött

Együttműködik az opera a Kolozsvári Magyar Diákszövetséggel
2026. április 08., szerda

Május közepén tartják az immár 5. sepsiszentgyörgyi könyvünnepet

Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.

Május közepén tartják az immár 5. sepsiszentgyörgyi könyvünnepet
2026. április 07., kedd

Kémiaprofesszor váltja Ioan-Aurel Popot a Román Akadémia élén

Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.

Kémiaprofesszor váltja Ioan-Aurel Popot a Román Akadémia élén
Hirdetés
2026. április 01., szerda

Értékmentő, -gyűjtő, -őrző és továbbadó munkát végez az Erdélyi Zeneszerzők Archívuma

Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.

Értékmentő, -gyűjtő, -őrző és továbbadó munkát végez az Erdélyi Zeneszerzők Archívuma
2026. március 31., kedd

Fesztiváldíjas lett az Aradi Kamaraszínház Tatabányán, ahol bemutatták a „Harsányi-összest”

Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.

Fesztiváldíjas lett az Aradi Kamaraszínház Tatabányán, ahol bemutatták a „Harsányi-összest”
2026. március 30., hétfő

Gyermekoperát mutatnak be Kolozsváron ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében

Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.

Gyermekoperát mutatnak be Kolozsváron ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében
Hirdetés
2026. március 30., hétfő

Meghalt Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító

Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.

Meghalt Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító
2026. március 29., vasárnap

Kallós 100: nyitógálával rajtolt el az emlékév Kolozsváron

Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.

Kallós 100: nyitógálával rajtolt el az emlékév Kolozsváron
2026. március 27., péntek

Ment-e a színház által a világ elébb? – Bogdán Zsolt színművész világnapi kérdésfelvetései

Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.

Ment-e a színház által a világ elébb? – Bogdán Zsolt színművész világnapi kérdésfelvetései
Hirdetés
Hirdetés