
Jakabffy Tamás, a kötet szerkesztője és László Noémi költő a bemutatón
Fotó: Bethlendi Tamás
Igazi irodalmi csemegét, Lászlóffy Aladár történelmi regényét mutatták be a 8. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét nyitónapján. A költőként ismert és elismert Lászlóffy Aladár Dühöng a déli szél című prózakötetének bemutatójára Magyarország kolozsvári konzulátusának kiállítótermében került sor csütörtök délután.
2018. május 11., 14:092018. május 11., 14:09
2018. május 11., 14:502018. május 11., 14:50
A regényről a kötet szerkesztője, Jakabffy Tamás és László Noémi költő, a Helikon szerkesztője beszélgetett. Fény derült arra, hogy
Továbbá, hogy egy pályázatra készült még 1999-ben, de valamiért (talán mert még nyersnek érezte és tovább akart rajta dolgozni?!) nem küldte el a pályázat kiíróinak a költő.
Elég egy pillantást vetni a címre, a magyar emlőn nevelkedett olvasó máris tovább mormolja a verssorokat (ha az első soron hezitál is egy kicsit): „Sűrű setét az éj, / Dühöng a déli szél, Jó Budavár magas / Tornyán az érckakas / Csikorog élesen.” A kortárs költő nem véletlenül idézi emlékezetünkbe a jeles előd, Arany János egyik legismertebb balladájának sorait. Ezzel már óhatatlanul le is ütötte az alaphangot, körvonalazta a témát: a Hunyadiak vészterhes, csatározásokkal, viszálykodásokkal és vetélkedésekkel teljes, ármánykodásoktól és árulásoktól sem mentes világában járunk, a 15. századi Erdélyben.
Az evangéliumi szerkezetet idéző fejezetcímek – I. János könyve, II. Erzsébet könyve, III. László könyve, IV. Mátyás könyve – pedig mintegy eligazításul szolgálnak a Hunyadi családfát és a bonyodalmas történelmi korszakot illetően.
Lászlóffy Aladár művében hiába keresnénk az elejétől a végéig vonuló koherens epikai szálat, a történelmi regények megszokott zsinórmértékét. A szerző a részletek felől közelít a témához, mintegy mozaikszerűen építkezik: hol egy korabeli jobbágyfalu belvilágát jeleníti meg, hol a Hunyadiak címerállatáról értekezik, egy-egy törökökkel folytatott csata kimenetelét boncolgatja; Hunyad vára építőmestereinek vetélkedését ecseteli; egy firenzei templom Mária-szobrának vonásaiban sejteti fel Szilágyi Erzsébet képmását, esetleg a Hunyadi család legendáriumának megfejtésével próbálkozik… – mindezt lírikushoz méltó felütéssel, cizellált nyelvezettel, rendkívül képszerűen.
A posztumusz prózakötet a Kriterion Kiadónál jelent meg
Fotó: Bethlendi Tamás
Tény, hogy aki olvasmányélményeinek vagy történelmi tanulmányainak köszönhetően nem mozog otthonosan ebben a régmúlt közegben, aki nem elég vájt fülű, nehezen tud eligazodni e montázstechnika útvesztőiben, amelyből mégis az olvasó szeme láttára alakul ki egy összefüggő korkép.
Miközben a szerző – s ez szintén László Noémi meglátása –, akit kortársai, ifjabb munkatársai méltán tartottak két lábon járó enciklopédiának, bőkezűen ontja a naprakész korabeli dátumokat, csatákra, seregekre, fegyverzetre, no meg mellékszereplőkre vonatkozó valós történelmi tényeket.

Magyar szerzők románra fordított műveire, valamint eddig ismeretlen Lászlóffy Aladár-regény bemutatására is összpontosít a 8. kolozsvári Ünnepi Könyvhét, amely négy napon keresztül várja május 10. és 13. közöttt az érdeklődőket.
A 8. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten igazi meglepetésként, irodalmi csemegeként veheti hát kézbe ezt a rendhagyó történelmi regényt – a lírai költő mégiscsak lírai fogantatású epikai elkalandozását – minden erdélyi, erdélyiségre fogékony magyar olvasó.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
szóljon hozzá!