2012. augusztus 28., 06:382012. augusztus 28., 06:38
A keddtől vasárnapig tartó mustra győztese a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE) idén végzett Bán Attila, Szufla című alkotása lett. Bán Attila alkotása a tavalyi Filmtett-alkotótáborban készült mindössze tíz nap alatt.
Az alkotó – aki egyébként tőlünk értesült a díjról – lapunk megkeresésére elmondta: a tábor előtt fél évvel megvolt a forgatókönyv, amely eredetileg egy egyetemi gyakorlatra készült. A fiatal filmes szerint alkotása egy groteszk szerelmi történet, egy tóparti szerelmi háromszög, részben a guminők féltékenységét taglalja – ez kölcsönzi a humort az alkotásnak –, részben pedig két fiatal félénk közeledéséről szól.
Az alkotás egyébként az idei Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) rövidfilmes versenyében is szerepelt. „Kétszer vetítették a filmet a TIFF keretében, az egyik vetítésen ott voltam, és úgy tűnt, hogy a közönség szerette az alkotást. Az is igaz, hogy azon a versenyen nem igazán rúgtunk labdába, hiszen voltak nagyon komoly, nagyobb költségvetésű filmek is” – mesélte Bán Attila.
Azt is megtudtuk, hogy jelenleg két saját dokumentumfilmen is dolgozik, az egyik ötletét a családi anekdotatárból vette: az 1941-es ideiglenes román–magyar határról lesz benne szó, amely éppen a nagyapja szántóföldjén haladt át.
Az idén nyáron diplomázott alkotó egyébként úgy véli, hogy operatőrként tudna leginkább elhelyezkedni, mi is épp egy forgatás közben értük el, amelyben operatőrként működik közre. „A nagyjátékfilm-készítés is ott van természetesen a terveim között, a diplomamunkám éppen egy nagyjátékfilm forgatókönyve, amelynek a forgatását akár már holnap is el lehetne kezdeni, ha lenne rá pénz, de előtte szeretnék azért még két-három kisjátékfilmet készíteni” – tette hozzá Bán Attila.
„Kerestük a humort, a kreatív munkát és azt a dramaturgiát, amely bemutatja, hogy miként épül fel a film. Úgy gondoltuk, hogy ez a fikciós történet egy nagyon helyes szatíra. A gondosság, a képminőség, a snittelés és a film egész világa azt sugallta, hogy rendkívül megfontolt, jól megírt forgatókönyv eredménye, amelyben ugyanakkor mindössze néhány szó hangzik el, bár hangeffektusok vannak benne” – mondta el az Aranytíz Kultúrházban megrendezett mustra ítészei között helyet foglaló Szita Miklós producer az MTI-nek. Mint hozzátette: a 14 éves kor feletti nézőközönségnek szóló győztes alkotást – a 100 ezer forintos díj mellett – az MTVA megvásárolja, és a közmédia csatornáin mutatja be a nagyközönségnek.
A Medgyesi Gabriella filmrendező, szerkesztő, Nyakó Júlia színművész, Szita Miklós producer, Matkócsik András operatőr, filmrendező és Mester Kis Ákos filmrendező alkotta zsűri ítélete alapján egyébként összesen 33 díj talált gazdára a vasárnapi eredményhirdetésen. A díjazottak dicsérőokleveleket, DVD- és könyvcsomagokat, továbbá szakmaimagazin-előfizetéseket kaptak. Az általános és középiskolás, illetve fiatal filmes alapkategóriákon kívül, zsűri- és alkotói díjakat osztottak ki.
„A mi közös ízlésünk és az elmúlt négy nap kritikái, illetve hozzászólásai alapján gyűjtöttük össze a zsűri hangulatát leginkább tükröző alkotásokat” – húzta alá Szita Miklós, hozzátéve, hogy az alkotói díjra jelölt filmeseknek önálló művészi elképzeléseit, a különböző műfajokon belüli gondolkodásukat mérlegelték, illetve azt, hogy miként építik fel az alkotói hitvallásukat ilyen fiatalon. Merza Gábor, a szemle igazgatója hangsúlyozta, a napi vetítéseket záró konzultációk a mustra alapját képezték, hiszen a kezdeményezés nem csupán művészeti, de pedagógiai jelleggel is bír. Magyarország legkülönbözőbb pontjairól, valamint a Szerbiából, Romániából és Szlovákiából érkezett alkotásokat elemző zsűri nagy hangsúlyt fektetett a vizuális nevelésre, mert a pályázó fiatalok nagy része első filmes; a 20 percnél rövidebb alkotások esetében ezért nincs előzsűrizés a szemlén. Medgyesi Gabriella elmondta, a bírálók egyrészt a látott filmmel kapcsolatos, másrészt az alkotó készségeiből és tanulmányaiból még hiányzó ismeretekkel látták el a fiatalokat. „Ez, a gyakran vitákkal fűszerezett szakmai diskurzus adja a szemle igazi jelentőségét, hiszen az alkotók profiktól kaphatnak visszajelzést a filmjükről, és leginkább ezen dialógusok révén tanulhatják meg, hogyan kell tudatosan gondolkodni egy filmről” – vélekedett a rendező.
A díjazott alkotásokból összeállított, valamivel több mint kétórányi ízelítőt, a budapesti Tabán mozi tűzte műsorára vasárnap délután.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.