2012. augusztus 28., 06:382012. augusztus 28., 06:38
A keddtől vasárnapig tartó mustra győztese a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE) idén végzett Bán Attila, Szufla című alkotása lett. Bán Attila alkotása a tavalyi Filmtett-alkotótáborban készült mindössze tíz nap alatt.
Az alkotó – aki egyébként tőlünk értesült a díjról – lapunk megkeresésére elmondta: a tábor előtt fél évvel megvolt a forgatókönyv, amely eredetileg egy egyetemi gyakorlatra készült. A fiatal filmes szerint alkotása egy groteszk szerelmi történet, egy tóparti szerelmi háromszög, részben a guminők féltékenységét taglalja – ez kölcsönzi a humort az alkotásnak –, részben pedig két fiatal félénk közeledéséről szól.
Az alkotás egyébként az idei Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) rövidfilmes versenyében is szerepelt. „Kétszer vetítették a filmet a TIFF keretében, az egyik vetítésen ott voltam, és úgy tűnt, hogy a közönség szerette az alkotást. Az is igaz, hogy azon a versenyen nem igazán rúgtunk labdába, hiszen voltak nagyon komoly, nagyobb költségvetésű filmek is” – mesélte Bán Attila.
Azt is megtudtuk, hogy jelenleg két saját dokumentumfilmen is dolgozik, az egyik ötletét a családi anekdotatárból vette: az 1941-es ideiglenes román–magyar határról lesz benne szó, amely éppen a nagyapja szántóföldjén haladt át.
Az idén nyáron diplomázott alkotó egyébként úgy véli, hogy operatőrként tudna leginkább elhelyezkedni, mi is épp egy forgatás közben értük el, amelyben operatőrként működik közre. „A nagyjátékfilm-készítés is ott van természetesen a terveim között, a diplomamunkám éppen egy nagyjátékfilm forgatókönyve, amelynek a forgatását akár már holnap is el lehetne kezdeni, ha lenne rá pénz, de előtte szeretnék azért még két-három kisjátékfilmet készíteni” – tette hozzá Bán Attila.
„Kerestük a humort, a kreatív munkát és azt a dramaturgiát, amely bemutatja, hogy miként épül fel a film. Úgy gondoltuk, hogy ez a fikciós történet egy nagyon helyes szatíra. A gondosság, a képminőség, a snittelés és a film egész világa azt sugallta, hogy rendkívül megfontolt, jól megírt forgatókönyv eredménye, amelyben ugyanakkor mindössze néhány szó hangzik el, bár hangeffektusok vannak benne” – mondta el az Aranytíz Kultúrházban megrendezett mustra ítészei között helyet foglaló Szita Miklós producer az MTI-nek. Mint hozzátette: a 14 éves kor feletti nézőközönségnek szóló győztes alkotást – a 100 ezer forintos díj mellett – az MTVA megvásárolja, és a közmédia csatornáin mutatja be a nagyközönségnek.
A Medgyesi Gabriella filmrendező, szerkesztő, Nyakó Júlia színművész, Szita Miklós producer, Matkócsik András operatőr, filmrendező és Mester Kis Ákos filmrendező alkotta zsűri ítélete alapján egyébként összesen 33 díj talált gazdára a vasárnapi eredményhirdetésen. A díjazottak dicsérőokleveleket, DVD- és könyvcsomagokat, továbbá szakmaimagazin-előfizetéseket kaptak. Az általános és középiskolás, illetve fiatal filmes alapkategóriákon kívül, zsűri- és alkotói díjakat osztottak ki.
„A mi közös ízlésünk és az elmúlt négy nap kritikái, illetve hozzászólásai alapján gyűjtöttük össze a zsűri hangulatát leginkább tükröző alkotásokat” – húzta alá Szita Miklós, hozzátéve, hogy az alkotói díjra jelölt filmeseknek önálló művészi elképzeléseit, a különböző műfajokon belüli gondolkodásukat mérlegelték, illetve azt, hogy miként építik fel az alkotói hitvallásukat ilyen fiatalon. Merza Gábor, a szemle igazgatója hangsúlyozta, a napi vetítéseket záró konzultációk a mustra alapját képezték, hiszen a kezdeményezés nem csupán művészeti, de pedagógiai jelleggel is bír. Magyarország legkülönbözőbb pontjairól, valamint a Szerbiából, Romániából és Szlovákiából érkezett alkotásokat elemző zsűri nagy hangsúlyt fektetett a vizuális nevelésre, mert a pályázó fiatalok nagy része első filmes; a 20 percnél rövidebb alkotások esetében ezért nincs előzsűrizés a szemlén. Medgyesi Gabriella elmondta, a bírálók egyrészt a látott filmmel kapcsolatos, másrészt az alkotó készségeiből és tanulmányaiból még hiányzó ismeretekkel látták el a fiatalokat. „Ez, a gyakran vitákkal fűszerezett szakmai diskurzus adja a szemle igazi jelentőségét, hiszen az alkotók profiktól kaphatnak visszajelzést a filmjükről, és leginkább ezen dialógusok révén tanulhatják meg, hogyan kell tudatosan gondolkodni egy filmről” – vélekedett a rendező.
A díjazott alkotásokból összeállított, valamivel több mint kétórányi ízelítőt, a budapesti Tabán mozi tűzte műsorára vasárnap délután.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.