2009. február 23., 09:182009. február 23., 09:18
Kétségtelen, hogy akinek 28 nyelvre fordítják le a regényét, az világhírűnek számít. Dragomán Györgyről azonban nem a sikertől megszédült híresség képe alakult ki a beszélgetésen jelenlévők között, hiszen a váradi közönség egy kedves, közvetlen férfit ismerhetett meg. Mint kiderült, az írónak személyes kötődése is van Nagyváradhoz, édesanyja ugyanis innen származik, így gyermekkorában gyakran megfordult a városban.
Tanárnő édesanyjával (aki egyébként ott volt a beszélgetésen) és orvos édesapjával 1988-ban települt át Magyarországra. A kitelepedést megelőzően többször is zaklatta a kommunista hatalom a családot, a beszélgetésen elhangzott: gyermekként attól félt az író, hogy elviszik édesapját. Több mint két évig vártak az útlevélre, hogy elhagyhassák az országot, Dragomán emlékei szerint ez idő alatt folyamatosan búcsúzott Marosvásárhelytől. „Minden alkalommal arra gondoltam, hogy talán most megyek végig utoljára ezen az utcán. Ez egyszer-kétszer elmegy, de tizedjére már nem könnyű” – emlékezett az író.
„Kelet-Magyarország már megtelt, így Szombathelyen telepedtünk le. Bár rendesek voltak velem, nem románoztak le, vagy nem kérdezték meg, hol tanultam meg ilyen jól magyarul, mély barátságokat nem kötöttem ott” – idézte fel a kitelepedés utáni éveket Dragomán. Feleségével, Szabó T. Anna költővel azonban Szombathelyen ismerkedett meg.
A fehér király sikerét egyébként annak tulajdonítja szerzője, hogy egy gyermek őszinte és tiszta hangja mondja el a történetet. Körőssi P. a „félelem regényének” nevezte a meg nem nevezett diktatúrában játszódó könyvet, mire Dragomán megjegyezte: gyermekként nagyon tudunk félni mindentől. A pusztítás könyvéről viszont azt mondta el, hogy a valóságban sosem látott képre épült, egy avarral borított hegyoldalon lehulló töltényhüvely jelentette az ihletet.
A fehér király fordításairól szólva, Dragomán elmondta: segíteni is tudja a fordítók munkáját, akár azzal is, hogy számukra ismeretlen tárgyakról, például korabeli tejesüvegről vagy pionírnyakkendőről küld fotókat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Látogatottsági adatok