2009. február 23., 09:182009. február 23., 09:18
Kétségtelen, hogy akinek 28 nyelvre fordítják le a regényét, az világhírűnek számít. Dragomán Györgyről azonban nem a sikertől megszédült híresség képe alakult ki a beszélgetésen jelenlévők között, hiszen a váradi közönség egy kedves, közvetlen férfit ismerhetett meg. Mint kiderült, az írónak személyes kötődése is van Nagyváradhoz, édesanyja ugyanis innen származik, így gyermekkorában gyakran megfordult a városban.
Tanárnő édesanyjával (aki egyébként ott volt a beszélgetésen) és orvos édesapjával 1988-ban települt át Magyarországra. A kitelepedést megelőzően többször is zaklatta a kommunista hatalom a családot, a beszélgetésen elhangzott: gyermekként attól félt az író, hogy elviszik édesapját. Több mint két évig vártak az útlevélre, hogy elhagyhassák az országot, Dragomán emlékei szerint ez idő alatt folyamatosan búcsúzott Marosvásárhelytől. „Minden alkalommal arra gondoltam, hogy talán most megyek végig utoljára ezen az utcán. Ez egyszer-kétszer elmegy, de tizedjére már nem könnyű” – emlékezett az író.
„Kelet-Magyarország már megtelt, így Szombathelyen telepedtünk le. Bár rendesek voltak velem, nem románoztak le, vagy nem kérdezték meg, hol tanultam meg ilyen jól magyarul, mély barátságokat nem kötöttem ott” – idézte fel a kitelepedés utáni éveket Dragomán. Feleségével, Szabó T. Anna költővel azonban Szombathelyen ismerkedett meg.
A fehér király sikerét egyébként annak tulajdonítja szerzője, hogy egy gyermek őszinte és tiszta hangja mondja el a történetet. Körőssi P. a „félelem regényének” nevezte a meg nem nevezett diktatúrában játszódó könyvet, mire Dragomán megjegyezte: gyermekként nagyon tudunk félni mindentől. A pusztítás könyvéről viszont azt mondta el, hogy a valóságban sosem látott képre épült, egy avarral borított hegyoldalon lehulló töltényhüvely jelentette az ihletet.
A fehér király fordításairól szólva, Dragomán elmondta: segíteni is tudja a fordítók munkáját, akár azzal is, hogy számukra ismeretlen tárgyakról, például korabeli tejesüvegről vagy pionírnyakkendőről küld fotókat.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.