
2012. július 04., 09:262012. július 04., 09:26
Az 1910-ben Gyergyószentmiklóson született művész – akit később méltatói a második Dalíként emlegettek – tehetsége alapján kora ünnepelt festője lehetett volna, politikai okokból sokáig mégis háttérbe szorították, mivel festészete nem illeszkedett a szocialista realizmushoz.
A művészt akkor kezdték elismerni, amikor 1973-ban egyik önarcképét ezüstéremmel díjazta a párizsi Francia Képzőművészek Szalonja. Az élete legnagyobb részét Kolozsváron töltő művész 1988-ban hunyt el, életében csak egy alkalommal voltak láthatóak alkotásai Gyergyószentmiklóson, 1982-ben. Incze akkor megfogalmazta, hogy amennyiben a város erre kiállítóhelyet biztosít, akkor műveiből adományozni fog Gyergyószentmiklósnak. Incze Ferenc hagyatéka – közel száz olajfestmény, több száz ceruza- és szénrajz és egyéb alkotások – a múlt héten érkezett meg a Tarisznyás Márton Múzeumba – jelentette be Csergő Tibor, az intézmény vezetője.
A festő nevelt lányával, Polonyi Jolánnal megkötött egyezség, szerint a teljes hagyaték a múzeum tulajdonába kerül – igaz jól meghatározott feltételekkel. „A múzeumnak fel kell nőnie Incze Ferenchez, állandó kiállítóhely kialakítására lesz szükség” – mondta el Csergő. Erre szerinte a legalkalmasabb hely az egykori tüdőszanatórium lenne. Az épület átalakításának elképzelése már évek óta megvan, a kivitelezési tervek, látványtervek is készen vannak. A tényleges munkálatokat három év alatt kell befejezni, ahhoz, hogy az Incze-örökösökkel kötött megállapodás tartható legyen. Az írásba foglalt egyezség szerint 2014-ig Gyergyószentmiklóson, majd több székelyföldi városban és Magyarországon is időszakos kiállítások keretében lennének láthatók a festmények, ezt követően pedig véglegesen az erre kialakított kiállítóhelyen helyeznék el Incze Ferenc alkotásait. Csergő hozzátette: ő és a múzeum mindent meg fog tenni azért, hogy ez valóban így történjen, a megállapodás tartható legyen, mivel ellenkező esetben akár el is veszítheti a város a gyűjteményt. „Incze ferenc hazatért, végre meg kell becsülnünk” – fogalmazott Csergő Tibor.
Gergely Imre
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.