2012. július 04., 09:262012. július 04., 09:26
Az 1910-ben Gyergyószentmiklóson született művész – akit később méltatói a második Dalíként emlegettek – tehetsége alapján kora ünnepelt festője lehetett volna, politikai okokból sokáig mégis háttérbe szorították, mivel festészete nem illeszkedett a szocialista realizmushoz.
A művészt akkor kezdték elismerni, amikor 1973-ban egyik önarcképét ezüstéremmel díjazta a párizsi Francia Képzőművészek Szalonja. Az élete legnagyobb részét Kolozsváron töltő művész 1988-ban hunyt el, életében csak egy alkalommal voltak láthatóak alkotásai Gyergyószentmiklóson, 1982-ben. Incze akkor megfogalmazta, hogy amennyiben a város erre kiállítóhelyet biztosít, akkor műveiből adományozni fog Gyergyószentmiklósnak. Incze Ferenc hagyatéka – közel száz olajfestmény, több száz ceruza- és szénrajz és egyéb alkotások – a múlt héten érkezett meg a Tarisznyás Márton Múzeumba – jelentette be Csergő Tibor, az intézmény vezetője.
A festő nevelt lányával, Polonyi Jolánnal megkötött egyezség, szerint a teljes hagyaték a múzeum tulajdonába kerül – igaz jól meghatározott feltételekkel. „A múzeumnak fel kell nőnie Incze Ferenchez, állandó kiállítóhely kialakítására lesz szükség” – mondta el Csergő. Erre szerinte a legalkalmasabb hely az egykori tüdőszanatórium lenne. Az épület átalakításának elképzelése már évek óta megvan, a kivitelezési tervek, látványtervek is készen vannak. A tényleges munkálatokat három év alatt kell befejezni, ahhoz, hogy az Incze-örökösökkel kötött megállapodás tartható legyen. Az írásba foglalt egyezség szerint 2014-ig Gyergyószentmiklóson, majd több székelyföldi városban és Magyarországon is időszakos kiállítások keretében lennének láthatók a festmények, ezt követően pedig véglegesen az erre kialakított kiállítóhelyen helyeznék el Incze Ferenc alkotásait. Csergő hozzátette: ő és a múzeum mindent meg fog tenni azért, hogy ez valóban így történjen, a megállapodás tartható legyen, mivel ellenkező esetben akár el is veszítheti a város a gyűjteményt. „Incze ferenc hazatért, végre meg kell becsülnünk” – fogalmazott Csergő Tibor.
Gergely Imre
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Látogatottsági adatok