Gyergyóban a hegedűs és a cimbalmos egyaránt dallamot játszik a gardonos kíséretével
Fotó: Hagyományok Háza
A Hagyományok Háza december eleji Ünnepváró forgatagának egyik legfontosabb eseménye Mihó Attila, Szabó Dániel és András Orsolya Erzsébet Gyergyói hagyományos tánczene című kötetének bemutatója volt. Gyergyó vidékének gazdag népzenei és néptánchagyományát csupán az elmúlt tizenöt évben fedezte fel a magyar táncházmozgalom, holott az ottani folklórgyűjtések már a XX. század elején megkezdődtek.
2025. december 19., 20:212025. december 19., 20:21
A Népzenei Szakcsoport munkája nyomán elkészült gyergyó zenei kiadványt a Hagyományok Háza hírlevelében Mihó Attila mutatta be:
„A vidékhez szorosan kötődöm, hiszen szerzőtársam és feleségem, András Orsolya Erzsébet Csíkszeredában született, és a helyi hagyományőrző muzsikusoktól, gardonosoktól sokat tanult Gyimesben és Felcsíkon is.
Fotó: Hagyományok Háza
A gyergyói hagyományos tánczene feltérképezése korán megkezdődött: Bartók Béla 1907-ben gyűjtött a vidéken, és jegyzett le először gyergyói cigánymuzsikustól hangszeres dallamokat. Őt követte Kodály Zoltán 1910 tavaszán, majd egy évvel később Molnár Antal egy bővebb gyűjtéssel színesítette a palettát. Bartók és Kodály egyaránt úgy fogalmazott, hogy megtalálták az ősi, pentaton hangzást a székely muzsikában. Valóban, ez a dallamvilág igazi kuriózum a Kárpát-medencében: a hegedű–gardon párost Gyimesből is ismerjük, Felcsíkon a duó hegedű–kontrával egészül ki, Gyergyóban pedig cimbalommal: a hegedűs és a cimbalmos egyaránt dallamot játszik a gardonos kíséretével.
A kötet összeállításakor úgy válogattam, hogy teljes képet kapjunk az elmúlt bő száz év gyűjtéseiről. A negyvenes évekből Dincsér Oszkár – az első jelentős hangszer-monográfia, a Két csíki hangszer (Mozsika és gardon) szerzőjének – felvételei is bekerültek. Az ötvenes évekből Jagamas János, a hatvanas évekből Szabadi Mihály, a későbbiekből Pávai István munkásságára, valamint az Utolsó Óra program hanganyagaira támaszkodtam.
Érdekes megfigyelni, hogy ugyanazon dallamok megszólalása miként változott a különböző korszakokban: a tízes években sokkal díszesebb előadásmód volt jellemző, míg nyolcvan évvel később egyszerűbb megfogalmazást kaptak a dallamok. A polgárosult dallamok is egyre nagyobb teret nyertek, a táncrendek tizenhárom tétele között szerepeltek keringők és népszerű ceppelek is. A zenészek széles repertoárral rendelkeztek, a környék szinte valamennyi dallamát ismerték.
Fotó: Hagyományok Háza
A Hagyományok Háza kiadásában megjelent kötet különlegessége, hogy egyrészt partitúrában rögzítettük a dallamokat (hegedű–cimbalom), több esetben pedig az ajánlott gardonkíséretet is megjelöltük. A kiadvány azért is egyedülálló, mert számos dallam esetében csupán szólóhegedűs felvétel maradt fenn, amelyekhez cimbalomkíséretet is készítettünk: Szabó Dániel a gyergyóújfalusi Balla Márton cimbalmos játéka alapján rekonstruálta a kíséretet, így a dallamok stílushűen szólalhatnak meg.”
A Hagyományok Háza új fejlesztéseivel rámutatott, hogy a népzeneoktatásában is elengedhetetlen a digitalizáció. Az intézmény a napokban tette közzé online felületeit, fejlesztéseit, amelyek megkönnyítik a zenészek és népzene oktatók munkáját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!