Gyergyóban a hegedűs és a cimbalmos egyaránt dallamot játszik a gardonos kíséretével
Fotó: Hagyományok Háza
A Hagyományok Háza december eleji Ünnepváró forgatagának egyik legfontosabb eseménye Mihó Attila, Szabó Dániel és András Orsolya Erzsébet Gyergyói hagyományos tánczene című kötetének bemutatója volt. Gyergyó vidékének gazdag népzenei és néptánchagyományát csupán az elmúlt tizenöt évben fedezte fel a magyar táncházmozgalom, holott az ottani folklórgyűjtések már a XX. század elején megkezdődtek.
2025. december 19., 20:212025. december 19., 20:21
A Népzenei Szakcsoport munkája nyomán elkészült gyergyó zenei kiadványt a Hagyományok Háza hírlevelében Mihó Attila mutatta be:
„A vidékhez szorosan kötődöm, hiszen szerzőtársam és feleségem, András Orsolya Erzsébet Csíkszeredában született, és a helyi hagyományőrző muzsikusoktól, gardonosoktól sokat tanult Gyimesben és Felcsíkon is.
Fotó: Hagyományok Háza
A gyergyói hagyományos tánczene feltérképezése korán megkezdődött: Bartók Béla 1907-ben gyűjtött a vidéken, és jegyzett le először gyergyói cigánymuzsikustól hangszeres dallamokat. Őt követte Kodály Zoltán 1910 tavaszán, majd egy évvel később Molnár Antal egy bővebb gyűjtéssel színesítette a palettát. Bartók és Kodály egyaránt úgy fogalmazott, hogy megtalálták az ősi, pentaton hangzást a székely muzsikában. Valóban, ez a dallamvilág igazi kuriózum a Kárpát-medencében: a hegedű–gardon párost Gyimesből is ismerjük, Felcsíkon a duó hegedű–kontrával egészül ki, Gyergyóban pedig cimbalommal: a hegedűs és a cimbalmos egyaránt dallamot játszik a gardonos kíséretével.
A kötet összeállításakor úgy válogattam, hogy teljes képet kapjunk az elmúlt bő száz év gyűjtéseiről. A negyvenes évekből Dincsér Oszkár – az első jelentős hangszer-monográfia, a Két csíki hangszer (Mozsika és gardon) szerzőjének – felvételei is bekerültek. Az ötvenes évekből Jagamas János, a hatvanas évekből Szabadi Mihály, a későbbiekből Pávai István munkásságára, valamint az Utolsó Óra program hanganyagaira támaszkodtam.
Érdekes megfigyelni, hogy ugyanazon dallamok megszólalása miként változott a különböző korszakokban: a tízes években sokkal díszesebb előadásmód volt jellemző, míg nyolcvan évvel később egyszerűbb megfogalmazást kaptak a dallamok. A polgárosult dallamok is egyre nagyobb teret nyertek, a táncrendek tizenhárom tétele között szerepeltek keringők és népszerű ceppelek is. A zenészek széles repertoárral rendelkeztek, a környék szinte valamennyi dallamát ismerték.
Fotó: Hagyományok Háza
A Hagyományok Háza kiadásában megjelent kötet különlegessége, hogy egyrészt partitúrában rögzítettük a dallamokat (hegedű–cimbalom), több esetben pedig az ajánlott gardonkíséretet is megjelöltük. A kiadvány azért is egyedülálló, mert számos dallam esetében csupán szólóhegedűs felvétel maradt fenn, amelyekhez cimbalomkíséretet is készítettünk: Szabó Dániel a gyergyóújfalusi Balla Márton cimbalmos játéka alapján rekonstruálta a kíséretet, így a dallamok stílushűen szólalhatnak meg.”
A Hagyományok Háza új fejlesztéseivel rámutatott, hogy a népzeneoktatásában is elengedhetetlen a digitalizáció. Az intézmény a napokban tette közzé online felületeit, fejlesztéseit, amelyek megkönnyítik a zenészek és népzene oktatók munkáját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Szövés, fafaragás, kosárfonás, fazekasság, kovácsmesterség vagy éppen cipészet – egyre többen tekintik meg a Mesterségek nyomában című videósorozatot, amely hónapról hónapra rövidfilmekben mutatja be a lassan feledésbe merülő foglalkozások világát.
Vajda Gergely nemzetközileg is elismert karmester irányítja idéntől a kolozsvári filharmónia zene- és énekkarát. Terveiről, a klasszikus zenének a közönséggel való megszerettetéséről, a zenekar és az énekkar sajátos karakteréről beszélt a Krónikának.
A nagybányai festőiskola megalapításának 130. évfordulója alkalmából rendeznek a legendás művésztelep első száz évét bemutató kiállítást a román fővárosban, a Liszt Intézet bukaresti központjában – közölte a szervező intézmény.
A Securitate, vagyis a román kommunista titkosszolgálat rengeteg mindent kilopott azokból a csomagokból, amelyeket külföldön élők küldtek romániai ismerőseiknek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!