Gyergyóban a hegedűs és a cimbalmos egyaránt dallamot játszik a gardonos kíséretével
Fotó: Hagyományok Háza
A Hagyományok Háza december eleji Ünnepváró forgatagának egyik legfontosabb eseménye Mihó Attila, Szabó Dániel és András Orsolya Erzsébet Gyergyói hagyományos tánczene című kötetének bemutatója volt. Gyergyó vidékének gazdag népzenei és néptánchagyományát csupán az elmúlt tizenöt évben fedezte fel a magyar táncházmozgalom, holott az ottani folklórgyűjtések már a XX. század elején megkezdődtek.
2025. december 19., 20:212025. december 19., 20:21
A Népzenei Szakcsoport munkája nyomán elkészült gyergyó zenei kiadványt a Hagyományok Háza hírlevelében Mihó Attila mutatta be:
„A vidékhez szorosan kötődöm, hiszen szerzőtársam és feleségem, András Orsolya Erzsébet Csíkszeredában született, és a helyi hagyományőrző muzsikusoktól, gardonosoktól sokat tanult Gyimesben és Felcsíkon is.
Fotó: Hagyományok Háza
A gyergyói hagyományos tánczene feltérképezése korán megkezdődött: Bartók Béla 1907-ben gyűjtött a vidéken, és jegyzett le először gyergyói cigánymuzsikustól hangszeres dallamokat. Őt követte Kodály Zoltán 1910 tavaszán, majd egy évvel később Molnár Antal egy bővebb gyűjtéssel színesítette a palettát. Bartók és Kodály egyaránt úgy fogalmazott, hogy megtalálták az ősi, pentaton hangzást a székely muzsikában. Valóban, ez a dallamvilág igazi kuriózum a Kárpát-medencében: a hegedű–gardon párost Gyimesből is ismerjük, Felcsíkon a duó hegedű–kontrával egészül ki, Gyergyóban pedig cimbalommal: a hegedűs és a cimbalmos egyaránt dallamot játszik a gardonos kíséretével.
A kötet összeállításakor úgy válogattam, hogy teljes képet kapjunk az elmúlt bő száz év gyűjtéseiről. A negyvenes évekből Dincsér Oszkár – az első jelentős hangszer-monográfia, a Két csíki hangszer (Mozsika és gardon) szerzőjének – felvételei is bekerültek. Az ötvenes évekből Jagamas János, a hatvanas évekből Szabadi Mihály, a későbbiekből Pávai István munkásságára, valamint az Utolsó Óra program hanganyagaira támaszkodtam.
Érdekes megfigyelni, hogy ugyanazon dallamok megszólalása miként változott a különböző korszakokban: a tízes években sokkal díszesebb előadásmód volt jellemző, míg nyolcvan évvel később egyszerűbb megfogalmazást kaptak a dallamok. A polgárosult dallamok is egyre nagyobb teret nyertek, a táncrendek tizenhárom tétele között szerepeltek keringők és népszerű ceppelek is. A zenészek széles repertoárral rendelkeztek, a környék szinte valamennyi dallamát ismerték.
Fotó: Hagyományok Háza
A Hagyományok Háza kiadásában megjelent kötet különlegessége, hogy egyrészt partitúrában rögzítettük a dallamokat (hegedű–cimbalom), több esetben pedig az ajánlott gardonkíséretet is megjelöltük. A kiadvány azért is egyedülálló, mert számos dallam esetében csupán szólóhegedűs felvétel maradt fenn, amelyekhez cimbalomkíséretet is készítettünk: Szabó Dániel a gyergyóújfalusi Balla Márton cimbalmos játéka alapján rekonstruálta a kíséretet, így a dallamok stílushűen szólalhatnak meg.”
A Hagyományok Háza új fejlesztéseivel rámutatott, hogy a népzeneoktatásában is elengedhetetlen a digitalizáció. Az intézmény a napokban tette közzé online felületeit, fejlesztéseit, amelyek megkönnyítik a zenészek és népzene oktatók munkáját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Bukaresti Liszt Intézet idén immár 22. alkalommal rendezte meg a Magyar Zene Fesztivált, amely különleges találkozási pont a magyar zeneművészet és a román közönség számára.
A magyar irodalom közösségformáló szerepéről, az erdélyi kulturális örökség megőrzéséről és a múltfeltárás fontosságáról is szó esett a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kolozsvári díjátadó gáláján.
A főként befogadó színházként működő, de azért évente egy-két saját produkciót is bemutató kamaraszínház összesen tíz nagyszínpadi és nyolc stúdióelőadást kínál a bérleteseknek: már a jövő héten egyet-egyet.
A rossz emlékű Funar-korszakot és egy közismert hollywoodi filmes figurát idéz meg ironokusan a kolozsvbári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idei plakátja.
Pongrác, Szervác és Bonifác napjaihoz – május 12., 13. és 14. – a magyar néphagyományban számos időjárással kapcsolatos megfigyelés és hiedelem kapcsolódik.
Roman Gutek lengyel forgalmazó, producer és jelentős filmszemlék szervezője kapja elsőként az idén létrehozott Janovics Jenő-díjat a kolozsvári Transilvania nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF).
A 2026 májusára tervezett, VI. UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja idén elmarad – jelentette be hétfőn a Facebook-oldalán a Csíki Játékszín.
Nemes László Árva című játékfilmjét is vetítik a június 12. és 21. között tartandó kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF). Az alkotást az amerikai Film Independenttel kötött partnerség keretében mutatják be.
Barátom, a vámpír – ez a címe a családi előadásnak, amelyet a Csiky Gergely Állami Magyar Színház a magyarországi MárkusZínház független bábos műhelyével együtt mutat be.
„Kérem, szánjanak több pénzt a kultúrára!” – zárta rövid köszönőbeszédét Tompa Eszter, aki a 20. alkalommal megszervezett gálán átvette élete első Gopo-díját, a Kontinental '25 című alkotás főszerepéért.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!