Gyergyóban a hegedűs és a cimbalmos egyaránt dallamot játszik a gardonos kíséretével
Fotó: Hagyományok Háza
A Hagyományok Háza december eleji Ünnepváró forgatagának egyik legfontosabb eseménye Mihó Attila, Szabó Dániel és András Orsolya Erzsébet Gyergyói hagyományos tánczene című kötetének bemutatója volt. Gyergyó vidékének gazdag népzenei és néptánchagyományát csupán az elmúlt tizenöt évben fedezte fel a magyar táncházmozgalom, holott az ottani folklórgyűjtések már a XX. század elején megkezdődtek.
2025. december 19., 20:212025. december 19., 20:21
A Népzenei Szakcsoport munkája nyomán elkészült gyergyó zenei kiadványt a Hagyományok Háza hírlevelében Mihó Attila mutatta be:
„A vidékhez szorosan kötődöm, hiszen szerzőtársam és feleségem, András Orsolya Erzsébet Csíkszeredában született, és a helyi hagyományőrző muzsikusoktól, gardonosoktól sokat tanult Gyimesben és Felcsíkon is.
Fotó: Hagyományok Háza
A gyergyói hagyományos tánczene feltérképezése korán megkezdődött: Bartók Béla 1907-ben gyűjtött a vidéken, és jegyzett le először gyergyói cigánymuzsikustól hangszeres dallamokat. Őt követte Kodály Zoltán 1910 tavaszán, majd egy évvel később Molnár Antal egy bővebb gyűjtéssel színesítette a palettát. Bartók és Kodály egyaránt úgy fogalmazott, hogy megtalálták az ősi, pentaton hangzást a székely muzsikában. Valóban, ez a dallamvilág igazi kuriózum a Kárpát-medencében: a hegedű–gardon párost Gyimesből is ismerjük, Felcsíkon a duó hegedű–kontrával egészül ki, Gyergyóban pedig cimbalommal: a hegedűs és a cimbalmos egyaránt dallamot játszik a gardonos kíséretével.
A kötet összeállításakor úgy válogattam, hogy teljes képet kapjunk az elmúlt bő száz év gyűjtéseiről. A negyvenes évekből Dincsér Oszkár – az első jelentős hangszer-monográfia, a Két csíki hangszer (Mozsika és gardon) szerzőjének – felvételei is bekerültek. Az ötvenes évekből Jagamas János, a hatvanas évekből Szabadi Mihály, a későbbiekből Pávai István munkásságára, valamint az Utolsó Óra program hanganyagaira támaszkodtam.
Érdekes megfigyelni, hogy ugyanazon dallamok megszólalása miként változott a különböző korszakokban: a tízes években sokkal díszesebb előadásmód volt jellemző, míg nyolcvan évvel később egyszerűbb megfogalmazást kaptak a dallamok. A polgárosult dallamok is egyre nagyobb teret nyertek, a táncrendek tizenhárom tétele között szerepeltek keringők és népszerű ceppelek is. A zenészek széles repertoárral rendelkeztek, a környék szinte valamennyi dallamát ismerték.
Fotó: Hagyományok Háza
A Hagyományok Háza kiadásában megjelent kötet különlegessége, hogy egyrészt partitúrában rögzítettük a dallamokat (hegedű–cimbalom), több esetben pedig az ajánlott gardonkíséretet is megjelöltük. A kiadvány azért is egyedülálló, mert számos dallam esetében csupán szólóhegedűs felvétel maradt fenn, amelyekhez cimbalomkíséretet is készítettünk: Szabó Dániel a gyergyóújfalusi Balla Márton cimbalmos játéka alapján rekonstruálta a kíséretet, így a dallamok stílushűen szólalhatnak meg.”
A Hagyományok Háza új fejlesztéseivel rámutatott, hogy a népzeneoktatásában is elengedhetetlen a digitalizáció. Az intézmény a napokban tette közzé online felületeit, fejlesztéseit, amelyek megkönnyítik a zenészek és népzene oktatók munkáját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
Életének 88. évében hétfőn elhunyt F. Bathó Ida színművész, a nagyváradi magyar színjátszás meghatározó alakja – közölte a Szigligeti Színház.
Három erdélyi művész vehette át Budapesten a Színikritikusok Díját: a legjobb férfi főszereplőnek, a legjobb női mellékszereplőnek és a legjobb zeneszerzőnek járó elismeréseket kapták.
Bartha Borókáé a Kaszás Attila-díj! – újságolta az örömhírt a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház a Facebook-oldalán. Bartha Boróka négy jelölt közül egyedüli erdélyiként versenyzett a rangos elismerésért.
Csíkszeredában, a Kolozsvári Magyar Opera mini-évadának részeként szeptember 30-án és október 1-jén, két napon át mesterkurzust tart Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekes, egyetemi tanár, a Magyar Szent István-rend kitüntetettje.
A normálishoz közelítő költségvetéssel, a jubileumi, 10. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivállal, valamint 7 premierrel – 4 nagyszínpadi és 3 stúdió-bemutatóval – várja közönségét az új, 234. évadban a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Friss magyar filmekkel, országos premierekkel, közönségtalálkozókkal és izgalmas szakmai programokkal érkezik október 7-én a 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle: a fesztivál 15 erdélyi helyszínen várja a közönséget.
Kulturális eseményekkel, szakrális sétákkal kezdődött el szombaton az Ars Sacra Fesztivál Nagyszebenben. A szeptember 20-áig tartó rendezvénysorozat keretében szombaton a Nyitott Templomok Napját is megtartják – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!