Gyergyóban a hegedűs és a cimbalmos egyaránt dallamot játszik a gardonos kíséretével
Fotó: Hagyományok Háza
A Hagyományok Háza december eleji Ünnepváró forgatagának egyik legfontosabb eseménye Mihó Attila, Szabó Dániel és András Orsolya Erzsébet Gyergyói hagyományos tánczene című kötetének bemutatója volt. Gyergyó vidékének gazdag népzenei és néptánchagyományát csupán az elmúlt tizenöt évben fedezte fel a magyar táncházmozgalom, holott az ottani folklórgyűjtések már a XX. század elején megkezdődtek.
2025. december 19., 20:212025. december 19., 20:21
A Népzenei Szakcsoport munkája nyomán elkészült gyergyó zenei kiadványt a Hagyományok Háza hírlevelében Mihó Attila mutatta be:
„A vidékhez szorosan kötődöm, hiszen szerzőtársam és feleségem, András Orsolya Erzsébet Csíkszeredában született, és a helyi hagyományőrző muzsikusoktól, gardonosoktól sokat tanult Gyimesben és Felcsíkon is.
Fotó: Hagyományok Háza
A gyergyói hagyományos tánczene feltérképezése korán megkezdődött: Bartók Béla 1907-ben gyűjtött a vidéken, és jegyzett le először gyergyói cigánymuzsikustól hangszeres dallamokat. Őt követte Kodály Zoltán 1910 tavaszán, majd egy évvel később Molnár Antal egy bővebb gyűjtéssel színesítette a palettát. Bartók és Kodály egyaránt úgy fogalmazott, hogy megtalálták az ősi, pentaton hangzást a székely muzsikában. Valóban, ez a dallamvilág igazi kuriózum a Kárpát-medencében: a hegedű–gardon párost Gyimesből is ismerjük, Felcsíkon a duó hegedű–kontrával egészül ki, Gyergyóban pedig cimbalommal: a hegedűs és a cimbalmos egyaránt dallamot játszik a gardonos kíséretével.
A kötet összeállításakor úgy válogattam, hogy teljes képet kapjunk az elmúlt bő száz év gyűjtéseiről. A negyvenes évekből Dincsér Oszkár – az első jelentős hangszer-monográfia, a Két csíki hangszer (Mozsika és gardon) szerzőjének – felvételei is bekerültek. Az ötvenes évekből Jagamas János, a hatvanas évekből Szabadi Mihály, a későbbiekből Pávai István munkásságára, valamint az Utolsó Óra program hanganyagaira támaszkodtam.
Érdekes megfigyelni, hogy ugyanazon dallamok megszólalása miként változott a különböző korszakokban: a tízes években sokkal díszesebb előadásmód volt jellemző, míg nyolcvan évvel később egyszerűbb megfogalmazást kaptak a dallamok. A polgárosult dallamok is egyre nagyobb teret nyertek, a táncrendek tizenhárom tétele között szerepeltek keringők és népszerű ceppelek is. A zenészek széles repertoárral rendelkeztek, a környék szinte valamennyi dallamát ismerték.
Fotó: Hagyományok Háza
A Hagyományok Háza kiadásában megjelent kötet különlegessége, hogy egyrészt partitúrában rögzítettük a dallamokat (hegedű–cimbalom), több esetben pedig az ajánlott gardonkíséretet is megjelöltük. A kiadvány azért is egyedülálló, mert számos dallam esetében csupán szólóhegedűs felvétel maradt fenn, amelyekhez cimbalomkíséretet is készítettünk: Szabó Dániel a gyergyóújfalusi Balla Márton cimbalmos játéka alapján rekonstruálta a kíséretet, így a dallamok stílushűen szólalhatnak meg.”
A Hagyományok Háza új fejlesztéseivel rámutatott, hogy a népzeneoktatásában is elengedhetetlen a digitalizáció. Az intézmény a napokban tette közzé online felületeit, fejlesztéseit, amelyek megkönnyítik a zenészek és népzene oktatók munkáját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Az erdélyi irodalom hiteles legyen mindenekelőtt, a hamis hang, az üres, semmitmondó tartalom s a szemfényvesztő játszadozás csak erkölcsi kárt okozhat nekünk” – vallja Borcsa János irodalomkritikus.
Újra műsoron a Kolozsvári Állami Magyar Színház Pornokrácia című produkciója, majd Szatmárnémetiben vendégszerepel az előadás.
A budapesti Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság a magyar nemzeti értékek megőrzése, gyűjtése és népszerűsítése céljából december 15-én tizenötödik alkalommal hirdette meg új pályázatát.
Tizenkét kategóriában tette közzé az Oscar-jelölésre esélyes produkciók szűkített listáját kedden az amerikai filmakadémia; Magyarország nevezettje, Nemes László Árva című filmje nem jutott tovább.
Díjazta diákpályázatának nyerteseit a Székelyföld kulturális folyóirat. Zsidó Ferenc főszerkesztőt arra kértük, értékelje ki a „Hegyek, fák, füvek” tematikával meghirdetett vers- és prózapályázatot.
A 80 évvel ezelőtt született Cs. Gyimesi Éva irodalomtudós, egyetemi tanár, ellenzéki közéleti gondolkodó sokoldalú munkásságát közelítették meg 22 előadó részvételével a kolozsvári bölcsészkaron a hétvégén szervezett konferencián.
Új energiákat szabadítanak fel benne az írói válságok, nem szereti előre megtervezni a szövegeket, az is ihletforrás számára, ha az édesanyja jól felidegesíti.
A Harisnyás Pippi című előadást mutatja be a hétvégén a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
A tudományos élet és az irodalom legrangosabb nemzetközi kitüntetését a díjazottaknak XVI. Károly Gusztáv svéd király adta át a stockholmi hangversenyteremben rendezett díszes ceremónián.
Bemutatóra készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: Ödön von Horváth Kasimir és Karoline című darabját láthatja a hétvégén a közönség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!