
2010. szeptember 28., 09:592010. szeptember 28., 09:59
– Hogyan összegezné eddigi életpályáját?
– Eddig a sors kegyes volt hozzám. Lehetőségem adódott olyan helyeken dolgozni, olyan munkát végezni, vagy éppen pozíciót betölteni, amelyekről az emberek nagy része csak álmodozhat. Szakmailag gazdag, sok szempontból sikeres pálya áll mögöttem. Persze megbicsaklásokkal, útkeresésekkel, zsákutcákkal, csalódásokkal és olykor fájdalmas megvilágosodásokkal. Szóval nem volt egyszerű. Sokszor kezdtem újra új helyen. Nemcsak a szakmában, hanem a magánéletemben is. Próbáltam tanulni az elkövetett hibákból. Ez a próbálkozás nagyobbrészt sikeres volt a választott hivatásomban. A magánéletemről ugyanezt már nem mondhatom el.
– Minek vallja magát elsősorban?
– Olyan tévésnek, aki volt középiskolai tanár, politikatörténetet oktatott egyetemen, volt olyan szerencsés, hogy a környező világ számára érdekes történéseit megörökíthette és megoszthatta a nézőkkel, és „nagyképűen” ráfoghatta erre, hogy dokumentumfilm. Na jó, ez vicc. Leginkább azt gondolom, hogy szerencse fia vagyok, aki az élete egy-egy szakaszában azzal foglalkozhatott, ami a leginkább érdekelte. És ami fontos, hogy minden egyes életszakasz fókuszában ott volt a televízió.
– Vezetett regionális stúdiót, volt főszerkesztő, hírigazgató, vezérigazgató. Most ismét a közvetlen műsorkészítést választotta. Miért?
– Mert azt vallom, hogy a műsorkészítés a televíziózás csúcsa. Sok mindent kipróbáltam ebben a műfajban. Valóban voltam sokszor és sok helyen vezető is, de időről időre visszatértem a műsorkészítéshez. És a közhiedelemmel ellentétben nem az Echo Tv-től jöttem. Azt a csatornát én raktam össze, és indítottam el 2005-ben tematikus gazdasági televízióként. De azóta sok minden megváltozott. Már több mint két és fél éve a saját produkciós cégemmel és a saját technikámmal gyártottam koncertfilmeket és videoklipeket, mert ezt tartottam fontosnak, és mert szeretem a magyar underground zenét, és mert azt gondolom, hogy méltatlanul mellőzött ez a műfaj a magyar kulturális életben.
– Az MTV-ben műsorvezető-szerkesztője lesz a vasárnap esti információs riport vitaműsornak. Egyrészt megszűnt A szólás szabadsága, s újraindul a Szempont, amely pénzügyi okok miatt szünetelt eddig. Ráadásul nem a régi, hanem az ön Szempontja, az ön vezetésével.
– A Szempont a televízió egyik jó műsora volt M. Kiss Csaba vezetésével. De! Hangsúlyozni kell, hogy a Magyar Televízió brandje, az m1 műsora és nem a műsorvezetőé. A műsorvezető szükséges eleme a műsornak. Azt a „fényvisszaverő felületet”, amelyhez az arcát, személyiségét, tehetségét kölcsönzi valaki a produkcióhoz, nem sajátíthatja ki senki sem, mert nem egyedül hozza létre, hanem sok ember közös munkájának eredménye a végtermék. Ezentúl én leszek ez a fényvisszaverő felület.
– Mennyiben lesz más az érdekvédelemmel, társadalmi problémákkal pró és kontra foglalkozó, politikai-közéleti élő magazin?
– A szerkesztőség a régi Szempont riportereiből, meg A szólás szabadsága című egykori műsor szerkesztőiből és riportereiből, no meg a Híradó néhány munkatársából épül, építkezik. Oknyomozó közéleti riportmagazin lesz, mint ahogyan addig is az volt, amíg létezett. Pontosan azért, mert a magyar televíziózásban fehérholló-számba sem megy ez a műfaj. Ezért lesz újra Szempont, és ezért maradt meg a műsor címe is. Olyan történeteket hozunk majd, amelyek érintik a társadalom minden rétegét, az érdekvédelmet, a gazdaságot és így tovább pró és kontra egyaránt. Egyszóval mindent meg akarunk mutatni, ami karcolja, vagy éppen simogatja a bőrünket, szúrja a szemünket, facsarja az orrunkat. Nem vagyunk tutimegmondó emberek, és a műsor sem lesz az. Erre utal az új szlogen is: „több, mint egy vélemény!”
– Hogyan látja a közszolgálati televízió jövőjét a digitális korban?
– Egy high tech világban evidens, hogy a tájékoztatás technológiájának is high technek kell lennie. De ez csupán a technológia. A tartalom egészen más. A közszolgálat küldetése szerintem a múlt értően értelmező bemutatása, a jelen korrekt dokumentálása, a tényszerű hírszolgáltatás és a kultúra minden szegmensének megjelentetése. És természetesen mindennek az archiválása. Szerintem ennyi, de ez óriási feladat, amit semmiféle kereskedelmi televízió nem tud és nem is akar felvállalni. Ezt a közszolgálati televíziózásnak kell megtennie. Ez a jövője.
Szerző: Csorba Mária
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.