
2010. szeptember 28., 09:592010. szeptember 28., 09:59
– Hogyan összegezné eddigi életpályáját?
– Eddig a sors kegyes volt hozzám. Lehetőségem adódott olyan helyeken dolgozni, olyan munkát végezni, vagy éppen pozíciót betölteni, amelyekről az emberek nagy része csak álmodozhat. Szakmailag gazdag, sok szempontból sikeres pálya áll mögöttem. Persze megbicsaklásokkal, útkeresésekkel, zsákutcákkal, csalódásokkal és olykor fájdalmas megvilágosodásokkal. Szóval nem volt egyszerű. Sokszor kezdtem újra új helyen. Nemcsak a szakmában, hanem a magánéletemben is. Próbáltam tanulni az elkövetett hibákból. Ez a próbálkozás nagyobbrészt sikeres volt a választott hivatásomban. A magánéletemről ugyanezt már nem mondhatom el.
– Minek vallja magát elsősorban?
– Olyan tévésnek, aki volt középiskolai tanár, politikatörténetet oktatott egyetemen, volt olyan szerencsés, hogy a környező világ számára érdekes történéseit megörökíthette és megoszthatta a nézőkkel, és „nagyképűen” ráfoghatta erre, hogy dokumentumfilm. Na jó, ez vicc. Leginkább azt gondolom, hogy szerencse fia vagyok, aki az élete egy-egy szakaszában azzal foglalkozhatott, ami a leginkább érdekelte. És ami fontos, hogy minden egyes életszakasz fókuszában ott volt a televízió.
– Vezetett regionális stúdiót, volt főszerkesztő, hírigazgató, vezérigazgató. Most ismét a közvetlen műsorkészítést választotta. Miért?
– Mert azt vallom, hogy a műsorkészítés a televíziózás csúcsa. Sok mindent kipróbáltam ebben a műfajban. Valóban voltam sokszor és sok helyen vezető is, de időről időre visszatértem a műsorkészítéshez. És a közhiedelemmel ellentétben nem az Echo Tv-től jöttem. Azt a csatornát én raktam össze, és indítottam el 2005-ben tematikus gazdasági televízióként. De azóta sok minden megváltozott. Már több mint két és fél éve a saját produkciós cégemmel és a saját technikámmal gyártottam koncertfilmeket és videoklipeket, mert ezt tartottam fontosnak, és mert szeretem a magyar underground zenét, és mert azt gondolom, hogy méltatlanul mellőzött ez a műfaj a magyar kulturális életben.
– Az MTV-ben műsorvezető-szerkesztője lesz a vasárnap esti információs riport vitaműsornak. Egyrészt megszűnt A szólás szabadsága, s újraindul a Szempont, amely pénzügyi okok miatt szünetelt eddig. Ráadásul nem a régi, hanem az ön Szempontja, az ön vezetésével.
– A Szempont a televízió egyik jó műsora volt M. Kiss Csaba vezetésével. De! Hangsúlyozni kell, hogy a Magyar Televízió brandje, az m1 műsora és nem a műsorvezetőé. A műsorvezető szükséges eleme a műsornak. Azt a „fényvisszaverő felületet”, amelyhez az arcát, személyiségét, tehetségét kölcsönzi valaki a produkcióhoz, nem sajátíthatja ki senki sem, mert nem egyedül hozza létre, hanem sok ember közös munkájának eredménye a végtermék. Ezentúl én leszek ez a fényvisszaverő felület.
– Mennyiben lesz más az érdekvédelemmel, társadalmi problémákkal pró és kontra foglalkozó, politikai-közéleti élő magazin?
– A szerkesztőség a régi Szempont riportereiből, meg A szólás szabadsága című egykori műsor szerkesztőiből és riportereiből, no meg a Híradó néhány munkatársából épül, építkezik. Oknyomozó közéleti riportmagazin lesz, mint ahogyan addig is az volt, amíg létezett. Pontosan azért, mert a magyar televíziózásban fehérholló-számba sem megy ez a műfaj. Ezért lesz újra Szempont, és ezért maradt meg a műsor címe is. Olyan történeteket hozunk majd, amelyek érintik a társadalom minden rétegét, az érdekvédelmet, a gazdaságot és így tovább pró és kontra egyaránt. Egyszóval mindent meg akarunk mutatni, ami karcolja, vagy éppen simogatja a bőrünket, szúrja a szemünket, facsarja az orrunkat. Nem vagyunk tutimegmondó emberek, és a műsor sem lesz az. Erre utal az új szlogen is: „több, mint egy vélemény!”
– Hogyan látja a közszolgálati televízió jövőjét a digitális korban?
– Egy high tech világban evidens, hogy a tájékoztatás technológiájának is high technek kell lennie. De ez csupán a technológia. A tartalom egészen más. A közszolgálat küldetése szerintem a múlt értően értelmező bemutatása, a jelen korrekt dokumentálása, a tényszerű hírszolgáltatás és a kultúra minden szegmensének megjelentetése. És természetesen mindennek az archiválása. Szerintem ennyi, de ez óriási feladat, amit semmiféle kereskedelmi televízió nem tud és nem is akar felvállalni. Ezt a közszolgálati televíziózásnak kell megtennie. Ez a jövője.
Szerző: Csorba Mária
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.