
Fotó: Biró István
2012. január 10., 09:262012. január 10., 09:26
A prágai, athéni, Tel Aviv-i nemzeti színház, valamint a palermói és grazi városi színház, illetve a Kolozsvári Állami Magyar Színház együttműködésének témája: Európa mint „vészbejárat”. Színház- és moziigazgatók, profi és amatőr színészek, zenészek és videóművészek hónapokat töltöttek el az országukat érintő migráció aktuális kérdéseinek kutatásával. A művészek kelet-európai és afrikai menekültekkel, nemzeti kisebbségek képviselőivel, hivatalos iratokkal nem rendelkező fiatal és idős emberekkel dolgoztak együtt.
A Görög Nemzeti Színház, a Palermói Garibaldi Színház, az Izraeli Habima Nemzeti Színház, a Prágai Nemzeti Színház, a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Grazi Színház közös projektje az EU 2007–2013 közötti kulturális programjának támogatásával jött létre az Európai Színházi Unió közreműködésével. A kutatás – amely a próbafolyamat részét képezte – jelenkori emberi tragédiákat tárt fel. Az összegyűjtött anyagból hat színmű született, amelyek a kolozsvári intézmény közleménye szerint tartalmi és esztétikai szempontból is nagyon különbözőek: kísérletiek, humorosak, meghatóak, groteszkek vagy csendesek.
A kutatómunkát követően két-három csoport többnapos műhelymunkára gyűlt össze Kolozsváron, Prágában és Grazban. Összevetették és megvitatták kutatásaik eredményét, és kiválasztották közös improvizációjuk anyagát. Pár nap alatt új jeleneteket dolgoztak ki, melyeknek a Következő szint #1, #2, #3 nevet adták, és amelyeket a fesztiválon is bemutatnak, de egy szakmai beszélgetést is szerveznek színházigazgatók, színházi szakemberek, valamint közgazdászok részvételével, valamint egy nemzetközi műhelymunkára is sor kerül „Hit the Road – don’t you come back no more, no more … !” címmel.
A Drakulatúra – avagy a Brand Stroker-projekt – amelynek szövegkönyvét Lakatos Róbert rendező Felméri Cecíliával közösen írta – dokumentum-színházi előadásként a művészek és a középosztálybeliek kiszolgáltatottságáról beszél a politikai és üzleti korrupcióval szemben. Az előadás dokumentarista jellegű, hiszen a szereplőket létező személyek ihlették, akik a videobejátszásokban is megjelennek. „Véleményem szerint a Drakulatúra a Vészbejárat nevű projekt célkitűzéseivel összhangban elérte művészi célját. Az előadás rövid, dinamikus, helyi sajátosságokkal bír, de mégsem provinciális, nyitott a különféle recepciókra, továbbá rendelkezik egy dokumentarista dimenzióval, amellyel a társadalmi érzékenységű, rendkívül időszerű színházi trendhez kapcsolódik”– írta Claudiu Groza a Tribunában a kolozsvári előadás bemutatója után.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.