„Úgy vélem, a művésznek valamilyen formában hasznossá kell tennie magát közössége számára: így nemcsak szabadon alkotok, hanem megrendeléseknek is eleget teszek. Persze nem bármi áron: ilyenkor is megmarad számomra az alkotás, kreativitás szabadsága” – mondta el a Krónikának Gergely Zoltán szobrászművész, akinek Trimateria című kiállítása január 15-éig látható a kolozsvári Korunk Stúdiógalériában.
2016. december 22., 13:072016. december 22., 13:07
A csíkkozmási születésű művész neve amiatt is ismerős lehet a közönség számára, hogy ő faragta a Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök földi maradványait tartalmazó szarkofágot, amelyet szeptember végén lepleztek le a gyulafehérvári székesegyházban, ugyanakkor a püspök egész alakos, a gyulafehérvári érseki palota udvarán 2013-ban felavatott szobra is az ő alkotása.
„Gergely Zoltán köztéri s egyházi megrendeléseknek tett eleget, és mintegy pihenésképpen faragta szobrait, engedve merengő, filozofikus hajlamának. A Trimateria anyaghármasság: fa, fém és kő, a szobrász ezzel a három alapanyaggal dolgozik, mint oly sok művész eleddig, ám ő átkereszteli őket az ember építőelemeivé, három ősprincípiummá, három ősminőséggé\" – mondta a tárlatról Dabóczi Géza festő, művészeti író. Gergely Zoltán úgy nyilatkozott, a most látható tárlat anyaga 8–10 év termése, évente átlagosan egy szobrot alkot, hiszen ideje nagy részében a megrendeléseknek tesz eleget.
„Szabadúszó szobrászként főként a megrendelésekből élek, úgyhogy kevés időm jut a szabad alkotásra, bár természetesen legszívesebben ezzel foglalkozom, ez áll hozzám a legközelebb. Úgy is mondhatni idézőjelben, hogy a hobbim: ami másnak a horgászat például, az számomra az alkotómunka\" – fejtette ki a művész. Mint fogalmazott, a köztéri alkotások elkészítésekor sem csorbult a művészi szabadsága, hiszen olyan megrendelésekkel volt dolga, ahol érvényesíthette elképzeléseit. A tárlaton látható alkotások a fa, fém és kő kombinációjából születtek. Korábban egy szobrot csak egyetlen anyagból készített Gergely Zoltán, viszont elkezdte társítani az alapanyagokat, mint mondta, így azáltal, hogy egymás mellé kerülnek, és egységet alkotnak, külön-külön értelmet nyernek.
„Már jó ideje felvételt nyert a míves mesteremberek ezredeken átszivárgó kasztjába. Ő már az anyagbűvölők rendjébe tartozik. A molekulák jó barátja, minden szeszélyüket s rigolyájukat ismeri anélkül, hogy a fizikusok képleteit bebiflázta volna\" – írta a szobrászról Dabóczi Géza. Gergely Zoltán 1973-ban született Csíkkozmáson, 1998-ban végzett a Ioan Andreescu Képzőművészeti Egyetem szobrászat szakán, Kolozsváron. 1998 óta tagja a Romániai Képzőművészek Egyesületének, 2003 óta a Barabás Miklós Céhnek.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!