„Úgy vélem, a művésznek valamilyen formában hasznossá kell tennie magát közössége számára: így nemcsak szabadon alkotok, hanem megrendeléseknek is eleget teszek. Persze nem bármi áron: ilyenkor is megmarad számomra az alkotás, kreativitás szabadsága” – mondta el a Krónikának Gergely Zoltán szobrászművész, akinek Trimateria című kiállítása január 15-éig látható a kolozsvári Korunk Stúdiógalériában.
2016. december 22., 13:072016. december 22., 13:07
A csíkkozmási születésű művész neve amiatt is ismerős lehet a közönség számára, hogy ő faragta a Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök földi maradványait tartalmazó szarkofágot, amelyet szeptember végén lepleztek le a gyulafehérvári székesegyházban, ugyanakkor a püspök egész alakos, a gyulafehérvári érseki palota udvarán 2013-ban felavatott szobra is az ő alkotása.
„Gergely Zoltán köztéri s egyházi megrendeléseknek tett eleget, és mintegy pihenésképpen faragta szobrait, engedve merengő, filozofikus hajlamának. A Trimateria anyaghármasság: fa, fém és kő, a szobrász ezzel a három alapanyaggal dolgozik, mint oly sok művész eleddig, ám ő átkereszteli őket az ember építőelemeivé, három ősprincípiummá, három ősminőséggé\" – mondta a tárlatról Dabóczi Géza festő, művészeti író. Gergely Zoltán úgy nyilatkozott, a most látható tárlat anyaga 8–10 év termése, évente átlagosan egy szobrot alkot, hiszen ideje nagy részében a megrendeléseknek tesz eleget.
„Szabadúszó szobrászként főként a megrendelésekből élek, úgyhogy kevés időm jut a szabad alkotásra, bár természetesen legszívesebben ezzel foglalkozom, ez áll hozzám a legközelebb. Úgy is mondhatni idézőjelben, hogy a hobbim: ami másnak a horgászat például, az számomra az alkotómunka\" – fejtette ki a művész. Mint fogalmazott, a köztéri alkotások elkészítésekor sem csorbult a művészi szabadsága, hiszen olyan megrendelésekkel volt dolga, ahol érvényesíthette elképzeléseit. A tárlaton látható alkotások a fa, fém és kő kombinációjából születtek. Korábban egy szobrot csak egyetlen anyagból készített Gergely Zoltán, viszont elkezdte társítani az alapanyagokat, mint mondta, így azáltal, hogy egymás mellé kerülnek, és egységet alkotnak, külön-külön értelmet nyernek.
„Már jó ideje felvételt nyert a míves mesteremberek ezredeken átszivárgó kasztjába. Ő már az anyagbűvölők rendjébe tartozik. A molekulák jó barátja, minden szeszélyüket s rigolyájukat ismeri anélkül, hogy a fizikusok képleteit bebiflázta volna\" – írta a szobrászról Dabóczi Géza. Gergely Zoltán 1973-ban született Csíkkozmáson, 1998-ban végzett a Ioan Andreescu Képzőművészeti Egyetem szobrászat szakán, Kolozsváron. 1998 óta tagja a Romániai Képzőművészek Egyesületének, 2003 óta a Barabás Miklós Céhnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!