„Úgy vélem, a művésznek valamilyen formában hasznossá kell tennie magát közössége számára: így nemcsak szabadon alkotok, hanem megrendeléseknek is eleget teszek. Persze nem bármi áron: ilyenkor is megmarad számomra az alkotás, kreativitás szabadsága” – mondta el a Krónikának Gergely Zoltán szobrászművész, akinek Trimateria című kiállítása január 15-éig látható a kolozsvári Korunk Stúdiógalériában.
2016. december 22., 13:072016. december 22., 13:07
A csíkkozmási születésű művész neve amiatt is ismerős lehet a közönség számára, hogy ő faragta a Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök földi maradványait tartalmazó szarkofágot, amelyet szeptember végén lepleztek le a gyulafehérvári székesegyházban, ugyanakkor a püspök egész alakos, a gyulafehérvári érseki palota udvarán 2013-ban felavatott szobra is az ő alkotása.
„Gergely Zoltán köztéri s egyházi megrendeléseknek tett eleget, és mintegy pihenésképpen faragta szobrait, engedve merengő, filozofikus hajlamának. A Trimateria anyaghármasság: fa, fém és kő, a szobrász ezzel a három alapanyaggal dolgozik, mint oly sok művész eleddig, ám ő átkereszteli őket az ember építőelemeivé, három ősprincípiummá, három ősminőséggé\" – mondta a tárlatról Dabóczi Géza festő, művészeti író. Gergely Zoltán úgy nyilatkozott, a most látható tárlat anyaga 8–10 év termése, évente átlagosan egy szobrot alkot, hiszen ideje nagy részében a megrendeléseknek tesz eleget.
„Szabadúszó szobrászként főként a megrendelésekből élek, úgyhogy kevés időm jut a szabad alkotásra, bár természetesen legszívesebben ezzel foglalkozom, ez áll hozzám a legközelebb. Úgy is mondhatni idézőjelben, hogy a hobbim: ami másnak a horgászat például, az számomra az alkotómunka\" – fejtette ki a művész. Mint fogalmazott, a köztéri alkotások elkészítésekor sem csorbult a művészi szabadsága, hiszen olyan megrendelésekkel volt dolga, ahol érvényesíthette elképzeléseit. A tárlaton látható alkotások a fa, fém és kő kombinációjából születtek. Korábban egy szobrot csak egyetlen anyagból készített Gergely Zoltán, viszont elkezdte társítani az alapanyagokat, mint mondta, így azáltal, hogy egymás mellé kerülnek, és egységet alkotnak, külön-külön értelmet nyernek.
„Már jó ideje felvételt nyert a míves mesteremberek ezredeken átszivárgó kasztjába. Ő már az anyagbűvölők rendjébe tartozik. A molekulák jó barátja, minden szeszélyüket s rigolyájukat ismeri anélkül, hogy a fizikusok képleteit bebiflázta volna\" – írta a szobrászról Dabóczi Géza. Gergely Zoltán 1973-ban született Csíkkozmáson, 1998-ban végzett a Ioan Andreescu Képzőművészeti Egyetem szobrászat szakán, Kolozsváron. 1998 óta tagja a Romániai Képzőművészek Egyesületének, 2003 óta a Barabás Miklós Céhnek.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!