„Úgy vélem, a művésznek valamilyen formában hasznossá kell tennie magát közössége számára: így nemcsak szabadon alkotok, hanem megrendeléseknek is eleget teszek. Persze nem bármi áron: ilyenkor is megmarad számomra az alkotás, kreativitás szabadsága” – mondta el a Krónikának Gergely Zoltán szobrászművész, akinek Trimateria című kiállítása január 15-éig látható a kolozsvári Korunk Stúdiógalériában.
2016. december 22., 13:072016. december 22., 13:07
A csíkkozmási születésű művész neve amiatt is ismerős lehet a közönség számára, hogy ő faragta a Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök földi maradványait tartalmazó szarkofágot, amelyet szeptember végén lepleztek le a gyulafehérvári székesegyházban, ugyanakkor a püspök egész alakos, a gyulafehérvári érseki palota udvarán 2013-ban felavatott szobra is az ő alkotása.
„Gergely Zoltán köztéri s egyházi megrendeléseknek tett eleget, és mintegy pihenésképpen faragta szobrait, engedve merengő, filozofikus hajlamának. A Trimateria anyaghármasság: fa, fém és kő, a szobrász ezzel a három alapanyaggal dolgozik, mint oly sok művész eleddig, ám ő átkereszteli őket az ember építőelemeivé, három ősprincípiummá, három ősminőséggé\" – mondta a tárlatról Dabóczi Géza festő, művészeti író. Gergely Zoltán úgy nyilatkozott, a most látható tárlat anyaga 8–10 év termése, évente átlagosan egy szobrot alkot, hiszen ideje nagy részében a megrendeléseknek tesz eleget.
„Szabadúszó szobrászként főként a megrendelésekből élek, úgyhogy kevés időm jut a szabad alkotásra, bár természetesen legszívesebben ezzel foglalkozom, ez áll hozzám a legközelebb. Úgy is mondhatni idézőjelben, hogy a hobbim: ami másnak a horgászat például, az számomra az alkotómunka\" – fejtette ki a művész. Mint fogalmazott, a köztéri alkotások elkészítésekor sem csorbult a művészi szabadsága, hiszen olyan megrendelésekkel volt dolga, ahol érvényesíthette elképzeléseit. A tárlaton látható alkotások a fa, fém és kő kombinációjából születtek. Korábban egy szobrot csak egyetlen anyagból készített Gergely Zoltán, viszont elkezdte társítani az alapanyagokat, mint mondta, így azáltal, hogy egymás mellé kerülnek, és egységet alkotnak, külön-külön értelmet nyernek.
„Már jó ideje felvételt nyert a míves mesteremberek ezredeken átszivárgó kasztjába. Ő már az anyagbűvölők rendjébe tartozik. A molekulák jó barátja, minden szeszélyüket s rigolyájukat ismeri anélkül, hogy a fizikusok képleteit bebiflázta volna\" – írta a szobrászról Dabóczi Géza. Gergely Zoltán 1973-ban született Csíkkozmáson, 1998-ban végzett a Ioan Andreescu Képzőművészeti Egyetem szobrászat szakán, Kolozsváron. 1998 óta tagja a Romániai Képzőművészek Egyesületének, 2003 óta a Barabás Miklós Céhnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!