Fotó: Facebook/Koinónia Kiadó
Az Erdélyről, az erdélyi magyarokról élő mitizált képet igyekszik árnyalni Botházi Mária újságíró, író legújabb, Fűnyíró a Tündérkertben című kötete, melyet szombaton mutattak be Kolozsváron, az Adventi Könyvvásár keretében.
2022. december 11., 14:222022. december 11., 14:22
2022. december 11., 14:272022. december 11., 14:27
A Vallásszabadság Házában tartott rendezvényen a népszerű szerzőt, lapunk volt munkatársát P. Kristály Bea rádiós szerkesztő, műsorvezető faggatta. „Az a fajta mitizált Erdély-kép, amit az elmúlt évszázadban kialakítottunk és amihez 1989 után visszanyúltunk, ma már megkopni látszik” – mondta Botházi Mária a kötet címét firtató, a közönségtől érkezett kérdésre.
Az erdélyi magyarok szokásait, életmódját iróniával, de ugyanakkor megértéssel láttató szerző a Főtér hírportálon rendszeresen megjelenő glosszáit, tárcáit rendezte újabb kötetbe, a Boldogság juszt is a tied és a Biorobot sikere után ez a harmadik, a Koinónia kiadónál megjelent könyve. Elmondta, a 2016-ban megjelent első kötet óta sok minden változott, a média teljesen átalakult, de a szokásaink, világnézetünk a régi.
Botházi Mária újságíró, író
Fotó: Biró István
Bár megvan a valóságalapjuk, ezek az írások kreációk, az elme szüleményei – hívta fel a figyelmet. Elmondta, volt olvasó, aki szó szerint értelmezte a leírtakat, holott nem gondolta, hogy írásai visszatetszést kelthetnek, hiszen szeretettel fordul a témához. „Az erdélyi magyar emberek elég jól tudnak a sorok között olvasni, megtanította őket rá a kommunizmus” – mutatott rá, hozzátéve, hogy ez a „sorok között létezés a kisebbségi sorsból is jön”.
– fogalmazott Botházi Mária. Úgy vélte, az erdélyi magyar közösség tagjaiban van egyfajta, a kisebbségi létből adódó „sündisznókészültség”, melynek levetkőzéséhez nyitottságra, pozitív jövőképre, biztonságra lenne szükség.
Munkamódszeréről elmondta, az ötletek ösztönösen jönnek és ha „megszólalnak”, papírra veti őket. Moderátori felvetésre úgy vélte, nem elvetendő ötlet kipróbálni, mennyire működnek ezek az írások román nyelven, hiszen ezáltal is lehetőségünk lenne megmutatni magunkat a többségnek.
A humor segít az önvédelemben, a jóllét megőrzésében és növeli az önbecsülést – erre a három dologra a kisebbségi létezésben akkora szükségünk van, mint egy falat kenyérre.
Biorobot címmel jelent meg új kötete, melyben a folyamatos időhiánnyal küzdő mai ember hétköznapi élethelyzeteiről ír humorosan. Botházi Mária író, újságíró, lapunk volt munkatársa szerint „szégyentársadalomban élünk”, a nagyvonalúságot, a nők közötti szolidaritást szűkösen mérik minálunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!