Fotó: Facebook/Koinónia Kiadó
Az Erdélyről, az erdélyi magyarokról élő mitizált képet igyekszik árnyalni Botházi Mária újságíró, író legújabb, Fűnyíró a Tündérkertben című kötete, melyet szombaton mutattak be Kolozsváron, az Adventi Könyvvásár keretében.
2022. december 11., 14:222022. december 11., 14:22
2022. december 11., 14:272022. december 11., 14:27
A Vallásszabadság Házában tartott rendezvényen a népszerű szerzőt, lapunk volt munkatársát P. Kristály Bea rádiós szerkesztő, műsorvezető faggatta. „Az a fajta mitizált Erdély-kép, amit az elmúlt évszázadban kialakítottunk és amihez 1989 után visszanyúltunk, ma már megkopni látszik” – mondta Botházi Mária a kötet címét firtató, a közönségtől érkezett kérdésre.
Az erdélyi magyarok szokásait, életmódját iróniával, de ugyanakkor megértéssel láttató szerző a Főtér hírportálon rendszeresen megjelenő glosszáit, tárcáit rendezte újabb kötetbe, a Boldogság juszt is a tied és a Biorobot sikere után ez a harmadik, a Koinónia kiadónál megjelent könyve. Elmondta, a 2016-ban megjelent első kötet óta sok minden változott, a média teljesen átalakult, de a szokásaink, világnézetünk a régi.
Botházi Mária újságíró, író
Fotó: Biró István
Bár megvan a valóságalapjuk, ezek az írások kreációk, az elme szüleményei – hívta fel a figyelmet. Elmondta, volt olvasó, aki szó szerint értelmezte a leírtakat, holott nem gondolta, hogy írásai visszatetszést kelthetnek, hiszen szeretettel fordul a témához. „Az erdélyi magyar emberek elég jól tudnak a sorok között olvasni, megtanította őket rá a kommunizmus” – mutatott rá, hozzátéve, hogy ez a „sorok között létezés a kisebbségi sorsból is jön”.
– fogalmazott Botházi Mária. Úgy vélte, az erdélyi magyar közösség tagjaiban van egyfajta, a kisebbségi létből adódó „sündisznókészültség”, melynek levetkőzéséhez nyitottságra, pozitív jövőképre, biztonságra lenne szükség.
Munkamódszeréről elmondta, az ötletek ösztönösen jönnek és ha „megszólalnak”, papírra veti őket. Moderátori felvetésre úgy vélte, nem elvetendő ötlet kipróbálni, mennyire működnek ezek az írások román nyelven, hiszen ezáltal is lehetőségünk lenne megmutatni magunkat a többségnek.
A humor segít az önvédelemben, a jóllét megőrzésében és növeli az önbecsülést – erre a három dologra a kisebbségi létezésben akkora szükségünk van, mint egy falat kenyérre.
Biorobot címmel jelent meg új kötete, melyben a folyamatos időhiánnyal küzdő mai ember hétköznapi élethelyzeteiről ír humorosan. Botházi Mária író, újságíró, lapunk volt munkatársa szerint „szégyentársadalomban élünk”, a nagyvonalúságot, a nők közötti szolidaritást szűkösen mérik minálunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!