2011. december 14., 08:392011. december 14., 08:39
Az előadásban elhangzott: pénz nélkül nem lehet kultúrát fogyasztani, ezért ezt eleinte a jobb anyagi helyzetben levő középosztálybeliek tudták megengedni magunknak. Később a kultúra általános fogyasztási cikké vált, amely átalakította az iparosodás utáni társadalom szokásait. Elterjedtek a különböző szubkultúrák, eleinte az alacsonyabb társadalmi osztályok tiltakozásaként a középosztálybeliek elvárásaival szemben. Majd bekövetkezett a szubkultúrák „tömegesedése” és „középosztályosodása”, az új szubkultúrák pedig már elhatárolják magukat a tömegkultúrától.
A BBTE szociológiai intézete, a Max Weber Társadalomkutatásért Alapítvány, és a Max Weber Szakkollégium szervezte konferencián Magyari Tivadar, a BBTE rektorhelyettese köszöntötte a résztvevőket, kiemelve, a kezdeményezés azért is fontos, mert az egyetemnek alig van anyagi forrása ilyen célokra. Veres Valér elmondta, a konferenciának több célja van: az egyik ezek közül, hogy a szociológia elvont világából kilépve nyitni akarnak más diszciplínák felé. Szemléltetésként hozzáfűzte: korábban Angliában volt példa arra, hogy az irodalomelmélettel foglalkozó kutatók és a szociológusok sikeresen dolgoztak együtt.
Mint részletezte, a konferencia előadásait több kategóriába csoportosították, a különbségek ellenére azonban a szakemberek minden esetben a kultúrát, illetve annak társadalmi beágyazottságát vizsgálják. Az előadások zöme mind színházművészeti, mind pedig szociológiai nézőpontból a fiatalok kultúrafogyasztását és ezzel kapcsolatos társadalmi problémáikat tárgyalta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Látogatottsági adatok