2011. december 14., 08:392011. december 14., 08:39
Az előadásban elhangzott: pénz nélkül nem lehet kultúrát fogyasztani, ezért ezt eleinte a jobb anyagi helyzetben levő középosztálybeliek tudták megengedni magunknak. Később a kultúra általános fogyasztási cikké vált, amely átalakította az iparosodás utáni társadalom szokásait. Elterjedtek a különböző szubkultúrák, eleinte az alacsonyabb társadalmi osztályok tiltakozásaként a középosztálybeliek elvárásaival szemben. Majd bekövetkezett a szubkultúrák „tömegesedése” és „középosztályosodása”, az új szubkultúrák pedig már elhatárolják magukat a tömegkultúrától.
A BBTE szociológiai intézete, a Max Weber Társadalomkutatásért Alapítvány, és a Max Weber Szakkollégium szervezte konferencián Magyari Tivadar, a BBTE rektorhelyettese köszöntötte a résztvevőket, kiemelve, a kezdeményezés azért is fontos, mert az egyetemnek alig van anyagi forrása ilyen célokra. Veres Valér elmondta, a konferenciának több célja van: az egyik ezek közül, hogy a szociológia elvont világából kilépve nyitni akarnak más diszciplínák felé. Szemléltetésként hozzáfűzte: korábban Angliában volt példa arra, hogy az irodalomelmélettel foglalkozó kutatók és a szociológusok sikeresen dolgoztak együtt.
Mint részletezte, a konferencia előadásait több kategóriába csoportosították, a különbségek ellenére azonban a szakemberek minden esetben a kultúrát, illetve annak társadalmi beágyazottságát vizsgálják. Az előadások zöme mind színházművészeti, mind pedig szociológiai nézőpontból a fiatalok kultúrafogyasztását és ezzel kapcsolatos társadalmi problémáikat tárgyalta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Látogatottsági adatok