
2011. július 05., 08:542011. július 05., 08:54
– Ez a feladat kicsit eltér a szokásostól. Mennyiben könnyebb vagy nehezebb az ilyenfajta műsorvezetői munka számotokra?
– N. É.: Nem érzem másnak, hiszen olyan magazinműsorokban, ahol sok érdekes témával, kultúrával, látnivalókkal, gasztronómiával, programokkal, izgalmas emberekkel foglalkoztunk, eddig is dolgoztam. Ami több odafigyelést igényel, ugyanakkor nagy szabadságot is ad, hogy nem egy stúdió falai között ülünk, hanem tulajdonképpen folyamatosan „akcióban” vagyunk, mozgunk a helyszínek között.
– G. B.: Valahol minden munka azonos, vagyis egyformán nehéz – embereknek beszélünk, emberekkel beszélünk. A Balatoni nyár bonyolultsága éppen a helyszínben rejlik, ez a pihenés, a feltöltődés, a gondtalanság szinonimája a nem balatoniaknak.
– B. E.: Mindenképpen újdonságot jelent számomra ez a műsor, főleg azért, mert én a sportszerkesztőségben dolgozom, közéleti műsort eddig még nem készítettem.
– Szórakoztató, szolgáltató magazinokról van szó, amely a magyar nézőkhöz szól a könnyen elérhető nyaralási lehetőségekről. Szívesen meggyőzik őket, hogy érdemes ellátogatni a magyar tengerhez?
– N. É.: A Balaton szépségeiről szerintem senkit sem kell meggyőzni, ezért is hálás a feladat, olyan dolgokról beszélgetünk, amelyek valószínűleg a legtöbb embernek egyébként is kedvesek. Egy olyan világot szeretnénk megmutatni, amit ismernek, szeretnek, de vannak még rejtett kincsei, újdonságai, nem annyira közismert érdekességei.
– G. B.: Nem közgazdászkodnék, nem szakmám. A Balcsit nem azért hanyagolták el az emberek, mert rossz. Hanem azért, mert nem érte meg a pénzét. Azt kell felkutatnunk, hol vesznek vevőszámba minket. Minél több ilyen helyet találunk, annál többen bólintanak, igen, így már megnézem, bejárom, megcsodálom. Rendes emberek, jó helyek – megmutatjuk és ennyi.
– B. E.: Mivel imádom a Balatont és mindent, ami ehhez kapcsolódik, nem lesz nehéz. Próbálunk olyan részleteket megmutatni a Balatonnal kapcsolatban, ami talán nem olyan egyértelmű, és ami felkelti a kíváncsiságot az emberekben, hogy ezért tényleg érdemes ide ellátogatni, érdemes felfedezni.
– Emlékeznek arra, hogy mikor látták először a Balatont?
– N. É.: Neeem. Kicsi voltam. De minden nyáron meglátogatjuk, sőt gyakran télen is.
– G. B.: Általános iskolás voltam.
– B. E.: Nem emlékszem, ami tulajdonképpen azt is jelentheti, hogy egész életemben tudtam, mi az a Balaton, és mit rejt. Szüleim elbeszéléséből tudom, hogy az első szavakat is a Balaton mellett, nevezetesen Balatonkenesén mondtam ki. A tapta (ami a labdát jelentette az én olvasatomban) biztosan köztük volt.
– Melyek a legkedvesebb emlékeik a balatoni nyaralásaik közül?
– N. É.: Egy időben sokat vitorláztunk, eltávolodva a parttól egy egészen más Balatonba csöppensz.
– G. B.: Úttörőtáborok, barátok, rosszalkodás, tábortűz, uzsicsomag. Felejthetetlen.
– B. E.: Gyermekkoromban rengeteget nyaraltam Ordacsehiben, és mivel én lakótelepen nőttem fel, a falusi élet rengeteg élménnyel gazdagított. Onnan szinte mindennap átmentünk Balatonboglárra, sokat kirándultunk Fonyódra, hajóztunk a Balatonon. Mostanában, ha időm engedi, Vonyarcvashegyre utazom.
– Szeretik a vízi sportokat?
– N. É.: Válogatás nélkül mindegyiket. Soha nem féltem a víztől, és nem is tudom elképzelni a nyarat nélküle.
– G. B.: A vízi sportokkal még csak köszönő viszonyban sem vagyok.
– B. E.: Tavaly vitorláztam először, nagyon megtetszett, idén is tervezem. Nagy vágyam, hogy megtanuljak szörfözni és vízisíelni, ha minden jól megy, idén nyáron megvalósíthatom ezeket. Legalábbis hogy kipróbáljam őket, feltételezem, egy-két szörfóra után még nem mondhatom majd, hogy tudok.
– Az idén hová terveznek utazást? Hol pihen majd a család?
– N. É: A Balatonon. És Szicíliában.
– G. B.: Családfő vagyok. A nyár a Balatoni nyáré. A család tehát megpróbál ide orientálódni. Majd átúszom Szigligetre. Ha valaki vontatja a gumimatracot.
– B. E.: Vonyarcvashegy az állandó célállomás, ezenkívül lesz egy tíznapos olaszországi körút, de onnan visszatérve ismét irány a Balaton.
Csorba Mária
| Három és fél millióan találkoztak már az m1 Balatoni nyár című szórakoztató magazinjával. Az AGB Nielsen adatai alapján a műsor első hetében a délutáni bejelentkezésekkel együtt a Balatoni nyár adásai naponta 1 millió embert értek el hosszabb-rövidebb időre, egy hét alatt pedig összesen 3,5 millióan találkoztak a műsorral. A magazin átlagos nézettsége hétköznap délelőttönként 110 ezer fő volt, közönségaránya pedig 15 százalékos. A perces nézettségi adatokból az is kiderül, hogy a délelőtt folyamán egyre többen kapcsolnak a műsorra: így az adás második felének átlagos nézettsége már 155 ezer fő körül van, közönségaránya pedig 20 százalékos a felnőtt nézők körében. Hétvégén a műsor nézettsége az m1-en 60 százalékkal magasabb volt, mint hétköznap. Az m1 és m2 együttes közönségaránya a műsor alatt 30 százalékot ért el, ami azt jelenti, hogy szombaton és vasárnap minden harmadik néző a Balatoni nyár adását választotta. |
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!