Folyamatosan akcióban az MTVA műsorvezető csapata

– Ez a feladat kicsit eltér a szokásostól. Mennyiben könnyebb vagy nehezebb az ilyenfajta műsorvezetői munka számotokra?

– N. É.: Nem érzem másnak, hiszen olyan magazinműsorokban, ahol sok érdekes témával, kultúrával, látnivalókkal, gasztronómiával, programokkal, izgalmas emberekkel foglalkoztunk, eddig is dolgoztam. Ami több odafigyelést igényel, ugyanakkor nagy szabadságot is ad, hogy nem egy stúdió falai között ülünk, hanem tulajdonképpen folyamatosan „akcióban” vagyunk, mozgunk a helyszínek között.
– G. B.: Valahol minden munka azonos, vagyis egyformán nehéz – embereknek beszélünk, emberekkel beszélünk. A Balatoni nyár bonyolultsága éppen a helyszínben rejlik, ez a pihenés, a feltöltődés, a gondtalanság szinonimája a nem balatoniaknak.
– B. E.: Mindenképpen újdonságot jelent számomra ez a műsor, főleg azért, mert én a sportszerkesztőségben dolgozom, közéleti műsort eddig még nem készítettem.

– Szórakoztató, szolgáltató magazinokról van szó, amely a magyar nézőkhöz szól a könnyen elérhető nyaralási lehetőségekről. Szívesen meggyőzik őket, hogy érdemes ellátogatni a magyar tengerhez?

– N. É.: A Balaton szépségeiről szerintem senkit sem kell meggyőzni, ezért is hálás a feladat, olyan dolgokról beszélgetünk, amelyek valószínűleg a legtöbb embernek egyébként is kedvesek. Egy olyan világot szeretnénk megmutatni, amit ismernek, szeretnek, de vannak még rejtett kincsei, újdonságai, nem annyira közismert érdekességei.
– G. B.: Nem közgazdászkodnék, nem szakmám. A Balcsit nem azért hanyagolták el az emberek, mert rossz. Hanem azért, mert nem érte meg a pénzét. Azt kell felkutatnunk, hol vesznek vevőszámba minket. Minél több ilyen helyet találunk, annál többen bólintanak, igen, így már megnézem, bejárom, megcsodálom. Rendes emberek, jó helyek – megmutatjuk és ennyi.
– B. E.: Mivel imádom a Balatont és mindent, ami ehhez kapcsolódik, nem lesz nehéz. Próbálunk olyan részleteket megmutatni a Balatonnal kapcsolatban, ami talán nem olyan egyértelmű, és ami felkelti a kíváncsiságot az emberekben, hogy ezért tényleg érdemes ide ellátogatni, érdemes felfedezni.

– Emlékeznek arra, hogy mikor látták először a Balatont?

– N. É.: Neeem. Kicsi voltam. De minden nyáron meglátogatjuk, sőt gyakran télen is.
– G. B.: Általános iskolás voltam.
– B. E.: Nem emlékszem, ami tulajdonképpen azt is jelentheti, hogy egész életemben tudtam, mi az a Balaton, és mit rejt. Szüleim elbeszéléséből tudom, hogy az első szavakat is a Balaton mellett, nevezetesen Balatonkenesén mondtam ki. A tapta (ami a labdát jelentette az én olvasatomban) biztosan köztük volt.

– Melyek a legkedvesebb emlékeik a balatoni nyaralásaik közül?

– N. É.: Egy időben sokat vitorláztunk, eltávolodva a parttól egy egészen más Balatonba csöppensz.
– G. B.: Úttörőtáborok, barátok, rosszalkodás, tábortűz, uzsicsomag. Felejthetetlen.
– B. E.: Gyermekkoromban rengeteget nyaraltam Ordacsehiben, és mivel én lakótelepen nőttem fel, a falusi élet rengeteg élménnyel gazdagított. Onnan szinte mindennap átmentünk Balatonboglárra, sokat kirándultunk Fonyódra, hajóztunk a Balatonon. Mostanában, ha időm engedi, Vonyarcvashegyre utazom.

– Szeretik a vízi sportokat?

– N. É.: Válogatás nélkül mindegyiket. Soha nem féltem a víztől, és nem is tudom elképzelni a nyarat nélküle.
– G. B.: A vízi sportokkal még csak köszönő viszonyban sem vagyok.
– B. E.: Tavaly vitorláztam először, nagyon megtetszett, idén is tervezem. Nagy vágyam, hogy megtanuljak szörfözni és vízisíelni, ha minden jól megy, idén nyáron megvalósíthatom ezeket. Legalábbis hogy kipróbáljam őket, feltételezem, egy-két szörfóra után még nem mondhatom majd, hogy tudok.

– Az idén hová terveznek utazást? Hol pihen majd a család?

– N. É: A Balatonon. És Szicíliában.
– G. B.: Családfő vagyok. A nyár a Balatoni nyáré. A család tehát megpróbál ide orientálódni. Majd átúszom Szigligetre. Ha valaki vontatja a gumimatracot.
– B. E.: Vonyarcvashegy az állandó célállomás, ezenkívül lesz egy tíznapos olaszországi körút, de onnan visszatérve ismét irány a Balaton.

Csorba Mária