Fotó: Biró István
Fodor Sándornak a tudatos jóhiszeműsége, segítőkészsége, hiteles írói és emberi mivolta elevenedett meg az öt éve elhunyt íróról, műfordítóról szóló tanulmánykötet kolozsvári bemutatóján.
2017. december 10., 15:382017. december 10., 15:38
2017. december 10., 17:512017. december 10., 17:51
Fodor Sándor emberi arca, segítőkészsége, „elegáns úriember” mivolta bontakozott ki azon a kolozsvári beszélgetésen, melyen a Csipike írójáról tartott emlékkonferenciára írt tanulmányokat tartalmazó kötetet mutatták be. Az Erdélyi Magyar írók Ligája (E-MIL) – melynek Fodor volt az első elnöke – márciusban egész napos konferenciát szervezett az író halálának ötödik évfordulója alkalmából, melyen felidézték alakját, munkásságát az előadók.
Emlékkonferenciát tartanak Fodor Sándor író halálának ötödik évfordulóján Kolozsváron. Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának hétvégi rendezvénysorozata keretében értékelik és újraértékelik Fodor Sándor életművét.
A Bulgakov kávéházban tartott csütörtök esti kötetbemutatón Karácsonyi Zsolt E-MIL-elnök köszöntője után Egyed Péter író, filozófus, egyetemi tanár és Bodó Márta újságíró, szerkesztő válaszolt Serestély Zalán kérdéseire, és idézte meg Fodor Sándor szellemét. Elsőként az általa betöltött mentorszerepre hívták fel a figyelmet, Egyed Péter szerint ugyanis
Szakmai szempontból, talán szász ősei miatt is rendkívül precíz volt, ha kritikát írt, halhatatlanul kivesézte az ismerethiányt, pontatlanságot, emlékezett Egyed Péter, aki szerint az emberi kommunikációban is az egyenességre törekedett, így az akkori szocialista világban „felszabadító élmény volt” vele beszélgetni.
Szobrot állítanának szülővárosában, Csíkszeredában az öt éve elhunyt Fodor Sándor József Attila-díjas írónak, szerkesztőnek.
Bodó Márta szerkesztő gyerekként, Napsugár-olvasóként ismerte meg Fodor Sándort, majd 1990 után, a katolikus sajtó indulásakor munkatársként találkozott újra vele, mint fogalmazott, már nem a nagy írót, hanem egy emberi, barátságos személyt ismert meg. „Naiv nagy gyermek volt”, különösen egyházpolitikai vonatkozásokban, emlékezett.
jelentette ki. Az, hogy számos írása közül a többség csupán a Csipike-sorozatot ismeri, az akkori „királycsináló” kritikusok hibája is, vélte Egyed Péter, aki szerint az erdélyi magyar irodalom szegényíti magát azzal, hogy mindig csak néhány nevet propagál. Fodor Sándornak is a Pantheonban kellene lennie, ez mindannyiunk felelőssége, vélte az író kevésbé ismert kisregényeire utalva.
Fotó: Facebook/EMIL
Bodó Márta szerint
Csíki születésűként Fodor Sándor egyfajta mediátorként is működött a székelyföldi és kolozsvári értelmiség között, tudatosan vállalta ezt a szerepet, vélte Bodó Márta, aki szerint a katolikus lapokban főleg általa volt jelen Csíksomlyó, a ferences lelkület. „Ezt a mediációt önmagában is folytatta, nagyon igyekezett az ottani barátainak ezt a higgadtabb megközelítést közvetíteni” - fogalmazott. Elhangzott, lokálpatriótaként visszajárt Csíkszeredába, rendszeresen felbukkant az ottani szerkesztőségekben is.
„Nem nézte el a világnak azt, amilyen, de megpróbálta úgy megközelíteni, hogy az emberség kerüljön ki győztesen. A szelídség ereje volt az övé" – így jellemezte Fodor Sándort Gálfalvi Zsolt a szombat esti kolozsvári kerekasztal-beszélgetésen.
De fizikailag is jelen volt Kolozsváron is, a belvárosban, a különböző szerkesztőségekben.
aki szerint a korkülönbség ellenére közkedvelt volt a fiatalok körében, nem véletlenül választották az E-MIL elnökévé. Sok más íróval szemben hiteles volt, összegezte népszerűségének okát Egyed Péter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Megtörténik, hogy a kitalált hős mintegy önálló életre kel és bevonz olyan témákat, amikkel valamikor találkoztam, elraktároztam. Ezek előjönnek, történetbe kívánkoznak” – fejtette ki első szépirodalmi könyve megírásáról Bodó Márta kolozsvári újságíró.
A magyar filmgyártás bölcsőjében, a kincses városban tartották Káel Csaba zenés, táncos, romantikus filmjének, a Magyar menyegzőnek az ősbemutatóját.
Vízben égni, tűzbe fulladni címmel Charles Bukowski világhírű amerikai író magyarra fordított versei jelennek meg december elején – közölte a Gabó Kiadó az MTI-vel.
A székelyföldi származású Szaniszló Attila zongorajátékával az elmúlt években nemcsak a magyar közönséget hódította meg, hanem legutóbb Marokkóban is diadalmaskodott: első díjat nyert a rangos Her Royal Highness Lalla Meryem nemzetközi zongoraversenyen.
Ünnepi esttel köszöntötte csütörtökön a Budapesti Székely Kör Ambrus András színészt, a Székely Kör egyik alapító tagját 100. születésnapja alkalmából Budapesten.
November 20. és 27. között rendezik meg a Kolozsvári Opera Napokat, amely gazdag programmal várja a közönséget: kiállítás, könyvbemutató, gyerekeknek szóló beavató előadás, jazzkoncert és egy új gyermekopera ősbemutatója is szerepel a kínálatban.
Váta Lóránd UNITER- és Jászai Mari-díjas, sepsiszentgyörgyi születésű színművészt, aki immár 16 éve a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja, szerepmegformálásai kulisszatitkairól kérdeztük.
A rendszerváltás óta eltelt harmincöt évre emlékezve miniévadot szervez a Kolozsvári Állami Magyar Színház november 12. és 16. között, Showcase 2025 címmel.
A magyar–kanadai származású David Szalay kapta idén a legrangosabb brit irodalmi elismerésnek számító Booker-díjat Flesh című új regényéért.
Kétszáz éves jubileumát ünnepli idén a Magyar Tudományos Akadémia, amelyhez kapcsolódva november 20–22. között Kolozsváron rendezik meg a Magyar Tudomány Napja Erdélyben című eseménysorozatot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!