Szobrot állítanának szülővárosában, Csíkszeredában az öt éve elhunyt Fodor Sándor József Attila-díjas írónak, szerkesztőnek.
2017. április 02., 14:382017. április 02., 14:38
2017. április 02., 19:032017. április 02., 19:03
Emléktáblával és szoborállítással adóznának az öt éve elhunyt Fodor Sándor József Attila-díjas író, szerkesztő emlékének Csíkszeredában. A kezdeményezők, Ferenczes István író, költő, Lövétei Lázár László költő, Molnár Vilmos író és Szekeres Adorján szociológus javaslatot nyújtott be ez ügyben a csíkszeredai önkormányzathoz március 28-án – a város díszpolgára, Fodor Sándor író, költő halálának ötéves évfordulóján. A javaslatban az szerepel, hogy helyezzenek el réztáblát Fodor Sándor egykori lakóházánál, valamint állítsanak szobrot vagy szoborcsoportot, amint a padon ülő író átöleli halhatatlan mesehősét, Csipikét.
„Március közepén az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) egész napos konferencia keretében próbálta (újra)értékelni Fodor Sándor életművét Kolozsváron, de alulírottak úgy gondoljuk, hogy nem ártana, ha Csíkszereda is emléket állítana neves fiának – például folyó év decemberében, Fodor Sándor 90. születésnapján” – olvasható a javaslatban. A réztáblát a Szék út 24. számú ingatlan előtt állítanák fel, ebben a házban töltötte Fodor Sándor az ifjúkorát. „A Székely Könyvtár sorozatban kiadtuk az író novelláit Molnár Vilmos szerkesztésében, de jó lenne, ha a város is megmozdulna kicsit Fodor Sándor-ügyben. Már korábban ki szerettünk volna tenni egy márványtáblát a Szék úti ingatlanra, akkor a tulajdonos nem egyezett bele, ezért arra gondoltunk, hogy önkormányzati területre, a ház elé ki lehetne tenni egy táblát, amelyen feltüntetjük, hogy itt töltötte az ifjúkorát Fodor Sándor” – mondta el munkatársunknak Lövétei Lázár László.
A javaslat benyújtói a szobor vagy szobrok helyéül a központi parkot javasolták, hogy ott tudjanak leülni a gyerekek és a szülők az író és Csipike alakja mellé. „Ferenczes István már korábban megkereste a Segítő Mária Gimnázium és a Márton Áron Főgimnázium igazgatóit, hogy az iskolaépület dísztermében helyezzenek el egy márványtáblát Fodor Sándor emlékére. Bele is egyeztek, és decemberben, az író születésnapján ünnepélyes keretek között leleplezzük. A diákok pedig részleteket olvasnának fel a Mária lábától a sündisznóállásig című Fodor Sándor-önéletrajzból” – tette hozzá Lövétei.
Fodor Sándor 1927. december 7-én született Csíksomlyón. 1951 és 1956 között a kolozsvári Irodalmi Könyvkiadó, majd 1988-ig a Napsugár erdélyi gyermeklap szerkesztője volt, 1990-91 között a Keresztény Szónál volt szerkesztő. Irodalmi pályafutását novellistaként kezdte, 1954-ben jelent meg első kötete, a Fehérfenyő. Csipikéről, a törpéről szóló meseregény-sorozatát – amelynek első része 1966-ban jelent meg – több nyelvre is lefordították, de ugyanígy emlékezetes Fülöpke beszámolói című gyerekkönyve is. 1982-ben megkapta a Román Írószövetség nagydíját. Magyarországon 1998-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 2001-ben József Attila-díjjal tüntették ki. Fodor Sándor volt az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) első elnöke. 2012. március 28-án hunyt el Kolozsváron.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
Életének 88. évében hétfőn elhunyt F. Bathó Ida színművész, a nagyváradi magyar színjátszás meghatározó alakja – közölte a Szigligeti Színház.