Szobrot állítanának szülővárosában, Csíkszeredában az öt éve elhunyt Fodor Sándor József Attila-díjas írónak, szerkesztőnek.
2017. április 02., 14:382017. április 02., 14:38
2017. április 02., 19:032017. április 02., 19:03
Emléktáblával és szoborállítással adóznának az öt éve elhunyt Fodor Sándor József Attila-díjas író, szerkesztő emlékének Csíkszeredában. A kezdeményezők, Ferenczes István író, költő, Lövétei Lázár László költő, Molnár Vilmos író és Szekeres Adorján szociológus javaslatot nyújtott be ez ügyben a csíkszeredai önkormányzathoz március 28-án – a város díszpolgára, Fodor Sándor író, költő halálának ötéves évfordulóján. A javaslatban az szerepel, hogy helyezzenek el réztáblát Fodor Sándor egykori lakóházánál, valamint állítsanak szobrot vagy szoborcsoportot, amint a padon ülő író átöleli halhatatlan mesehősét, Csipikét.
„Március közepén az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) egész napos konferencia keretében próbálta (újra)értékelni Fodor Sándor életművét Kolozsváron, de alulírottak úgy gondoljuk, hogy nem ártana, ha Csíkszereda is emléket állítana neves fiának – például folyó év decemberében, Fodor Sándor 90. születésnapján” – olvasható a javaslatban. A réztáblát a Szék út 24. számú ingatlan előtt állítanák fel, ebben a házban töltötte Fodor Sándor az ifjúkorát. „A Székely Könyvtár sorozatban kiadtuk az író novelláit Molnár Vilmos szerkesztésében, de jó lenne, ha a város is megmozdulna kicsit Fodor Sándor-ügyben. Már korábban ki szerettünk volna tenni egy márványtáblát a Szék úti ingatlanra, akkor a tulajdonos nem egyezett bele, ezért arra gondoltunk, hogy önkormányzati területre, a ház elé ki lehetne tenni egy táblát, amelyen feltüntetjük, hogy itt töltötte az ifjúkorát Fodor Sándor” – mondta el munkatársunknak Lövétei Lázár László.
A javaslat benyújtói a szobor vagy szobrok helyéül a központi parkot javasolták, hogy ott tudjanak leülni a gyerekek és a szülők az író és Csipike alakja mellé. „Ferenczes István már korábban megkereste a Segítő Mária Gimnázium és a Márton Áron Főgimnázium igazgatóit, hogy az iskolaépület dísztermében helyezzenek el egy márványtáblát Fodor Sándor emlékére. Bele is egyeztek, és decemberben, az író születésnapján ünnepélyes keretek között leleplezzük. A diákok pedig részleteket olvasnának fel a Mária lábától a sündisznóállásig című Fodor Sándor-önéletrajzból” – tette hozzá Lövétei.
Fodor Sándor 1927. december 7-én született Csíksomlyón. 1951 és 1956 között a kolozsvári Irodalmi Könyvkiadó, majd 1988-ig a Napsugár erdélyi gyermeklap szerkesztője volt, 1990-91 között a Keresztény Szónál volt szerkesztő. Irodalmi pályafutását novellistaként kezdte, 1954-ben jelent meg első kötete, a Fehérfenyő. Csipikéről, a törpéről szóló meseregény-sorozatát – amelynek első része 1966-ban jelent meg – több nyelvre is lefordították, de ugyanígy emlékezetes Fülöpke beszámolói című gyerekkönyve is. 1982-ben megkapta a Román Írószövetség nagydíját. Magyarországon 1998-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 2001-ben József Attila-díjjal tüntették ki. Fodor Sándor volt az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) első elnöke. 2012. március 28-án hunyt el Kolozsváron.
Paul Thomas Anderson lett a legjobb rendező, és Egyik csata a másik után című filmje nyerte el a 98. Oscar-díjátadó gála fődíját is vasárnap este a Los Angeles-i Dolby Színházban.
Korszerű kérdések merülnek föl Jókai Mór erdélyi kötődésein keresztül, az író pedig nagy mértékben hozzájárult a mitologizáló Erdély-kép kialakításához – mondta el a Krónika megkeresésére T. Szabó Levente irodalomtörténész.
Kilencvenhat éves korában elhunyt Jürgen Habermas német filozófus, szociológus, a 20. század második felének egyik meghatározó gondolkodója – jelentette be kiadója, a Suhrkamp szombaton a hozzátartozókra hivatkozva.
A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.
Március 16-án, hétfő este hét órától a Budapesti Vonósok kamarazenekarának rendkívüli hangversenyére látogathatnak el a zeneszeretők a Kolozsvári Magyar Operába. A koncert rendkívülinek ígérkezik.
Jókai Mórt íróként, politikusként, a színház világához kötődő emberként, képzőművészként, természetvédőként, kirándulóként, ünnepelt közéleti személyiségként egyaránt közel hozza a nézőkhöz Maksay Ágnes Jókai Erdélyben című új dokumentumfilmje.
Ötödik alkalommal rendezik meg a Bach-maratont az evagélikus-lutheránus Pietati templomban. Az egész napos zenei esemény keretében gyermekfoglalkozások, Bach-művek és rangos szólisták várják a közönséget.
Az erdélyi magyar társulatok előadásainak nagyszerű keresztmetszetét nyújtotta a Szatmárnémetiben tartott, hétfőn zárult, 7. MaFeszt vándorfesztivál.
Enyedi Ildikó magyar rendező filmjeiből szervez retrospektív vetítéssorozatot március 13–15. között a kolozsvári Művész mozi. A programban Az én XX. századom, a Testről és lélekről és a Csendes barát című film szerepel.
Az AI egyre látványosabban formálja a kreatív iparágakat, köztük a könyvillusztráció világát is. Az Ép ész vs. gép ész című cikkorozatunkban a többször díjazott grafikus, Orosz Annabella beszél arról, hogyan alakítja át az AI az alkotói folyamatot.