Fény, zene, pezsgő

Udvarhelyi idõutazás a Tomcsa Sándor Színházzal

Klasszikus musicallel zárja az évet a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház társulata: Masteroff-Kander-Ebb Kabaré címû mûvét december 31-én este hat órától mutatják be. (A mûsorfüzeten a franciás Cabaret cím szerepel, annak ellenére, hogy a darabot magyarul Kabaré címmel játsszák a színházak.)

A musical középpontjában álló, a varieté-énekesnõ és az angoltanár közötti szerelmi történet a 30-as évek Berlinjében, a fasizmus elõretörésének idején játszódik. De talán fölösleges is a darab cselekményét ismertetni, hiszen az 1972-ben készült Kabaré címû film közismert, ha más nem, akkor a majomdal, a Money, money, money (A pénz forgatja a világot) ott cseng mindenki fülében. A film nyolc Oscar-díjat söpört be, köztük a legjobb rendezésért (Bob Fosse) és a legjobb színésznõnek (Liza Minelli) járó díjat is. A Székelyudvarhelyen bemutatott Kabaré azonban nem a filmváltozat, hanem az eredeti, az elõször 1966. november 20-án New Yorkban, a Broadhurst Theatre-ben bemutatott musical, amit az Ernst Ludwig megjelöléssel játszanak a világ színházai. Az udvarhelyi Kabarét Gajdos József rendezõ-koreográfus vitte színpadra, munkáját két fiatal, Kolozsváron végzett mûvész segítette: a díszleteket Csíki Csaba, a jelmezeket Kiss Zsuzsanna tervezte. A Tomcsa Sándor-társulatot dicséri, hogy csupán Sally Bowles szerepét játssza meghívott mûvész – Antal Ildikó, a konferansziét Lõrincz Sándor, Clifford Bradshawt Posta Ervin, Ernst Ludwigot Dunkler Róbert, Schneider kisasszonyt P. Fincziski Andrea alakításában láthatják a nézõk, Kost kisaszszonyt Szász Kriszta, Schultz urat pedig Szabó Jenõ játssza.

Zenés nõrablás Sepsiszentgyörgyön

Vígjátékkal készül a szilveszterre a szentgyörgyi Tamási Áron Színház, a produkció ünnepi bemutatójára december 31-én, szilveszter estéjén hat órától kerül sor. A Paul és Franz Schönthan–Kellér Dezsõ által szerzett A szabin nõk elrablása címû zenés bohózat próbáit már a múlt hónapban megkezdte a társulat Keresztes Attila rendezõ vezetésével. A történet egy kisvárosi tanárról szól, aki titkon drámaírói ambíciókat dédelget. Élete nagy pillanatát véli eljönni, amikor a városba egy vándorszínészekbõl álló társulat érkezik, melynek direktora a siker – és a haszon – érdekében helyi szerzõ mûvét tervezi színre vinni. A bohózatba illõ bonyodalmak ezután kezdõdnek: váratlanul betoppan a feleség, megérkezik a rég nem látott barát, sõt a bukás elõjeleként a szerzõ és a színigazgató között ellentétek merülnek fel a bemutatóval kapcsolatban. A darab középpontjában maga a színház fogalma áll, amit két nézõpontból láthatunk: megismerhetjük a kispolgári világ elutasítását és annak titkos vágyakozását az erkölcstelennek titulált mûvészet iránt, másrészt pedig láthatjuk a színidirektor harcát a teátrumért, mely egyaránt jelent hivatást és megélhetést számára. A bohózat virtuóz humorú jeleneteivel a régi vándorszínész-társulatok kedvelt darabja volt, s máig visszatérõ eleme a színházak repertoárjának. A kiváló játéklehetõségeket kínáló, igazi színészbarát mû egyszerre szórakoztató zenés vígjáték és vallomás a színházról, annak romantikáját, szenvedélyességét, örömeit és keserveit mutatva be. Keresztes Attila rendezõ munkatársa Bodó A. Ottó dramaturg, Incze G. Katalin zenei vezetõ, Bianca Imelda Jeremias díszlet- és jelmeztervezõ, valamint Imreh Marton Enikõ koreográfus volt, a szereplõk között Szabó Tibort, D. Albu Annamáriát, Ruszuly Évát, Diószegi Attilát, Gajzágó Zsuzsát, Mátray Lászlót, Erdei Gábort, Nagy Alfrédet, Magyarosi Imolát, Márton Lórántot láthatják a szentgyörgyiek.

Operettslágereket énekel a Csíki Játékszín

Száz év magyar operettjeibõl kínál ízelítõt a Csíki Játékszín december 30-án este hét órától Kállai István–Nemlaha György Mesék az operettrõl címû darabjával. A szilveszteri elõadás egyben az évad harmadik bemutatója lesz. A produkció a kezdetektõl mutatja be a mûfaj kialakulásának és fejlõdésének fõbb fejezeteit, Deréky Antal és Konti József Eleven ördög címû mûvétõl Kálmán Imre, Lehár Ferenc mûveit érintve a Csemer Géza–Szakcsi Lakatos Béla 1996-ban született Dobostorta címû mûvéig. A mûfaj kedvelõit mintegy ötven dal – nagy slágerek és kevésbé ismert melódiák – örvendeztetik meg az elõadásban.

„Sok operett méltatlanul feledésbe merült. A mûfaj virágkorához képest ma mostoha helyzetben van: az emberek szeretik, mégsem becsülik meg, nem ismerik el annyira, mint például az operát\" – mondta Csutka István, az elõadás rendezõje és koreográfusa, aki a darab õsbemutatójának rendezõje volt 2003-ban, a debreceni Csokonai Színházban. Székelyföldi kollégáinak õ ajánlotta a mûvet, mint olyan operettet, amely kifejezetten fiatal társulatra íródott. „A csíkszeredai elõadás más lesz, hiszen itt egy-egy szó, esemény egészen mást jelent az elõadók vagy a közönség számára. Ezúttal tizennégy mûvész szerepel, míg Debrecenben csak tizenegyen játszottak. A dalokon is kellett néhol változtatni, az itteni színészek karakteréhez igazítani azokat\" – magyarázta Csutka István. Sajnos, a nagyzenekart és a balettkart is nélkülözi az elõadás, élõ zene viszont lesz, a csíkszeredai Mûvészeti Népiskola héttagú zenekara játszik Péter Csaba vezetésével.

Az operettrészletek kontextusukból kiragadva, keletkezésük sorrendjében csendülnek fel az elõadásban. Az egyes részeket mesélõ köti össze, utalva az operett-történet történelmi hátterére – a világháborúra, szocializmusra, fasizmusra. A szakmai kihívást, univerzális elõadói tehetséget kívánó darab bizonyára remekül elszórakoztatja majd a csíki közönséget. „Egyszerre kell táncolni, énekelni és poentírozni, ugyanakkor olyan pillanatokat teremteni, amin el tud gondolkodni a nézõ\" – ígért érdekes elõadást a rendezõ. A fellépõ mûvészek: Benedek Ágnes, Bodea Tibor, Csíky Csengele, Dálnoky Csilla, Fekete Bernadetta, Kosztándi Zsolt, Kozma Attila, Lõrincz András-Ernõ, Lung László-Zsolt, Ráduly Beáta, Szabó Enikõ, Vara Sándor, Veress Albert, Zsigmond Éva-Beáta.