Fotó: Látó/Facebook
Lezárult vasárnap a Látó című folyóirat hatodik alkalommal megrendezett írótábora, amelynek harmadszorra adott otthont a nyárádszentmártoni Lovasfogadó. A négynapos esemény Erdély (és részben Magyarország) íróinak, költőinek immár hagyományos találkozóhelye, ahol sokan már régi ismerősként, barátként üdvözlik egymást.
2022. július 31., 21:272022. július 31., 21:27
Az együtt töltött négy nap a műhelymunkákon kívül alkalmat nyújtott a kikapcsolódásra és a feloldódásra is a részvevők számára a saját maguk által teremtett barátságos közegben. A rendezvényen jelen voltak a Látó körébe tartozó tapasztalt szerzők, akik mentori tanácsokkal igyekeztek ellátni a táborba érkezőket. Az összejövetel vezérfonala a falu és a város reprezentációja és elbeszélhetősége volt a kortárs magyar erdélyi irodalomban.
A beszélgetések során kiderült, hogy a pályatársak követik egymás tevékenységét és alaposan meg is vitatják, mi történt az irodalmi közéletben, amióta utoljára találkoztak. „Természetesen olvassuk egymás írásait. Eléggé kicsi a szakma, különösen itt, Erdélyben, úgyhogy ha mi nem olvassuk egymás alkotásait, akkor kitől várhatjuk el ugyanezt?” – fejtette ki az egyik résztvevő, Fischer Botond.
Fotó: Látó/Facebook
Nagyon jellemző, hogy a pályatársak műveiről markáns véleménnyel bírnak, talán ez szükséges is ahhoz, hogy saját elképzeléseiket, irányelveiket képviselni tudják. A tábor programjával kapcsolatban így nyilatkozott a fiatal író: „Voltak kerekasztal-beszélgetések, ahol közösen gondolkoztunk írásainkról és a továbbhaladási irányokról, illetve más pályatársak könyveiből olvastunk fel. Ezeken kívül pedig kötetlenül beszélgettünk egymással, és persze a szórakozás sem maradt el.”
A beszélgetésekből kiderült, hogy a nyárádmenti faluba érkezett alkotóknak – csakúgy, mint másoknak – számos egyéb hobbijuk és érdeklődési területük van, amelyek átbeszélése ilyenkor terítékre kerül. Nem egy közülük más szakmát vagy tanulmányokat is folytat, amelyek valamiképpen kapcsolódnak az irodalomhoz. Mint ahogyan kapcsolódnak az irodalom különböző szereplői is egymáshoz: ugyanahhoz a társasághoz tartozik a lapszerkesztő, a költő, az író, a kritikus.
A közös pályához való tartozás és a hasonló irányú gondolkodás megmutatkozott a találkozás során. A tábor résztvevői onnan folytatták beszélgetéseiket és barátságukat, ahol legutóbb abbahagyták. Az első pillanattól szót találtak egymással és bőven volt mit megvitatniuk: beszélgettek egymás életéről, a világ történéseiről, zenéről, sportról és minderről érdemben véleményt is formáltak. Elvégre a világra és egymás gondjaira érzékeny, nyitott, gondolkodó emberek az írók, akik bizony adott esetben kénytelenek az élet más területein is elhelyezkedni. Mindeközben megfigyeléseiket, belső képeiket, érzéseiket hagyják felszínre törni, amikor papírt és tollat ragadnak.
Fotó: Látó/Facebook
A tábor végén Szabó Róbert Csaba, a Látó szerkesztője, a rendezvény egyik szervezője arról nyilatkozott lapunknak, hogy a korábbi táborok tapasztalatai sokat segítettek az idei megszervezésében. A szervezők szerint ez volt a leglazább, legkötetlenebb és legpihentetőbb tábor. „A csapatunk magja már egy összeszokott társaság, amely nagyon odafigyel egymásra. Ez meglátszott akár a felolvasások, akár mosogatás közben is. A tábor célja nem elsősorban az írás, de született néhány nagyon értékes szöveg, mely valószínűleg meg fog jelenni a folyóiratban. Emellett minden évben a többi csapattag tudta nélkül kiosztjuk a feladatot valakinek, hogy megírja a tábor titkos naplóját, melyet az utolsó napon felolvas. Ezt a feladatot idén Fischer Botond kapta, majd szembesítette szerzeményével a többieket” – mondta el Szabó Róbert Csaba.
Fotó: Látó/Facebook
A marosvásárhelyi író, szerkesztő ugyanakkor hozzátette: a fiatal, valamint a tapasztaltabb írók, költők közös jelenlétének nem a mentori szerep volt az elsődleges célja, hanem az elmúlt időszak, az elmúlt év közös értékelése, hiszen egy esztendő alatt rengeteg esemény történik az erdélyi magyar alkotói közösségben.
Lukácsi Lóránt
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Szövés, fafaragás, kosárfonás, fazekasság, kovácsmesterség vagy éppen cipészet – egyre többen tekintik meg a Mesterségek nyomában című videósorozatot, amely hónapról hónapra rövidfilmekben mutatja be a lassan feledésbe merülő foglalkozások világát.
Vajda Gergely nemzetközileg is elismert karmester irányítja idéntől a kolozsvári filharmónia zene- és énekkarát. Terveiről, a klasszikus zenének a közönséggel való megszerettetéséről, a zenekar és az énekkar sajátos karakteréről beszélt a Krónikának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!