
Fotó: Gönczi Ákos
2011. december 22., 07:262011. december 22., 07:26
Az új intézményvezető adatokkal próbálta alátámasztani derűlátó kijelentését. Mint mondta, a Tompa Miklós Társulat Nem élhetek muzsikaszó nélkül című, nagytermi produkcióján 87 százalékos nézettséget könyveltek el. A kisteremben a Bányavirág viszi a prímet, ott a széksorok 80 százalékban teltek meg. A Liviu Rebreanu Társulat ezzel szemben a nagyterem nézőterének mindössze 44 százalékát volt képes megtölteni, ami még így is gyarapodást jelent az addigi 41 százalékos lefedettséghez képest.
A két tagozattal működő intézményben szeptember óta kilenc bemutatót tartottak, a tizedikre az év végén kerül sor. Kérdésünkre, hogy az ő intézkedései nyomán nőtt-e a nézőszám, vagy Kövesdy István tagozatvezető gondolta át gyökeresen addigi elképzeléseit, és közönségbarát repertoárt próbált összeállítani, Gáspárik elmondta, ha Amerikában élne, akkor a saját érdemeit emelné ki, de az itteni szokások szerint beéri azzal, hogy a közös munka eredményességének tulajdonítsa a részsikert.
„Tény, hogy a marosvásárhelyi közönség sokkal többet érdemelt, mint amenynyit kapott, és hasonlóképpen a társulat is sokkal többre képes, mint amennyit kihoztak belőle” – utalt az elmúlt néhány év szomorú tapasztalataira az igazgató. Amint lapunk beszámolt róla, az utóbbi évadokban a takarítónők több előadás után találtak összetépett bérleteket a széksorok között, ugyanakkor az elégedetlen nézők között olyan is akadt, aki felháborodásában a panaszkönyvet igényelte.
Nemcsak a repertoár kínálata bővült, a műszaki feltételek is javultak. Az előcsarnokban már nincs jéghideg, a közeljövőben pedig beindul az on-line jegyárusítás. „Nagyon lassan megy az átszervezés” – ismerte be Gáspárik Attila, aki szerint a marosvásárhelyi színháznak erkölcsi újjáépülésre és megtisztulásra van szüksége.
| A közelgő új esztendőt az interkulturalitás fogja jellemezni – jelentette be Alina Nelega, Gáspárik Attila, a vásárhelyi színház igazgatójának tanácsosa. Ennek apropója a román társulat működésének 50. évfordulója. A marosvásárhelyi színházban több olyan darabot visznek majd színre, melyben mindkét tagozat művészei fellépnek, ugyanakkor a multikulturalitás jegyében nemzetközi konferenciát is szerveznek. |
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.