2012. február 14., 09:252012. február 14., 09:25
Vargha a sajtónak eljuttatott nyílt levelében utalt arra, hogy az erdélyi magyar képzőművészek szakmai szervezete, a Barabás Miklós Céh már korábban szorgalmazta egy új, egész Erdélyt lefedő művészeti múzeum létrehozását, az erdélyi művésztársadalom azonban soha nem jutott túl a „vágyálmok megfogalmazásán”, soha nem sikerült meggyőznie az adminisztratív elitet egy ilyen intézmény fontosságáról.
„Kire várunk, hogy helyettünk az értékeinket a megfelelő helyre sorolja?” – teszi fel a kérdést a nyílt levél szerzője. Szerinte az erdélyi alkotóknak fel kell ismerniük egymásrautaltságukat, össze kell fogniuk, és az új intézmény ügyét a döntéshozók elé kell vinniük. Vargha Mihály szerint egy olyan erdélyi képzőművészeti csúcsintézményre lenne szükség, amely gyűjti, feldolgozza és értékelvűen bemutatja az elmúlt kilenc évtized erdélyi művészeti termését. „Egy ilyen intézmény a 24. órában akadályozná meg az életművek elkallódását” – fogalmaz. Az elképzelés szerint az intézmény kiállításait Erdély nagyobb városaiban mutatná be, és olyan műcsarnokot működtetne, amely hazahozza a világhírű erdélyi származású alkotókat, és Európában, a nagyvilágban népszerűsíti az itthon született életműveket.
Vargha az MTI-nek elmondta, nem kimondottan magyar intézményt képzeltek el, hiszen kár lenne kihagyni a majdani múzeumból megannyi olyan román vagy más nemzetiségű alkotót, akiknek művészete jellegzetesen erdélyi volt. Amint megjegyezte, az elképzelésről többször beszélgetett Kelemen Hunor művelődési miniszterrel, aki jónak tartotta a gondolatot.
Amint arról korábban már beszámoltunk, közleményben biztosította a Székely Nemzeti Múzeum kezdeményezésének támogatását Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester. A két elöljáró úgy fogalmazott: ha az erdélyi szakmai szervezetek és Erdély műértő közönsége jónak tartja, hogy sepsiszentgyörgyi székhellyel, a Székely Nemzeti Múzeum keretében létrejöjjön egy erdélyi képzőművészeti közgyűjtemény, akkor ebben vállalják a rájuk háruló feladatokat. A Kovászna Megyei Tanács már két évvel ezelőtt megvásárolt erre a célra egy csaknem félhektáros telket a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum szomszédságában.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.