2012. február 14., 09:252012. február 14., 09:25
Vargha a sajtónak eljuttatott nyílt levelében utalt arra, hogy az erdélyi magyar képzőművészek szakmai szervezete, a Barabás Miklós Céh már korábban szorgalmazta egy új, egész Erdélyt lefedő művészeti múzeum létrehozását, az erdélyi művésztársadalom azonban soha nem jutott túl a „vágyálmok megfogalmazásán”, soha nem sikerült meggyőznie az adminisztratív elitet egy ilyen intézmény fontosságáról.
„Kire várunk, hogy helyettünk az értékeinket a megfelelő helyre sorolja?” – teszi fel a kérdést a nyílt levél szerzője. Szerinte az erdélyi alkotóknak fel kell ismerniük egymásrautaltságukat, össze kell fogniuk, és az új intézmény ügyét a döntéshozók elé kell vinniük. Vargha Mihály szerint egy olyan erdélyi képzőművészeti csúcsintézményre lenne szükség, amely gyűjti, feldolgozza és értékelvűen bemutatja az elmúlt kilenc évtized erdélyi művészeti termését. „Egy ilyen intézmény a 24. órában akadályozná meg az életművek elkallódását” – fogalmaz. Az elképzelés szerint az intézmény kiállításait Erdély nagyobb városaiban mutatná be, és olyan műcsarnokot működtetne, amely hazahozza a világhírű erdélyi származású alkotókat, és Európában, a nagyvilágban népszerűsíti az itthon született életműveket.
Vargha az MTI-nek elmondta, nem kimondottan magyar intézményt képzeltek el, hiszen kár lenne kihagyni a majdani múzeumból megannyi olyan román vagy más nemzetiségű alkotót, akiknek művészete jellegzetesen erdélyi volt. Amint megjegyezte, az elképzelésről többször beszélgetett Kelemen Hunor művelődési miniszterrel, aki jónak tartotta a gondolatot.
Amint arról korábban már beszámoltunk, közleményben biztosította a Székely Nemzeti Múzeum kezdeményezésének támogatását Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester. A két elöljáró úgy fogalmazott: ha az erdélyi szakmai szervezetek és Erdély műértő közönsége jónak tartja, hogy sepsiszentgyörgyi székhellyel, a Székely Nemzeti Múzeum keretében létrejöjjön egy erdélyi képzőművészeti közgyűjtemény, akkor ebben vállalják a rájuk háruló feladatokat. A Kovászna Megyei Tanács már két évvel ezelőtt megvásárolt erre a célra egy csaknem félhektáros telket a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum szomszédságában.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.